0:00:00.000,0:00:02.245
Ebben a videóban megismerünk

0:00:02.245,0:00:05.100
egy új módszert, amivel ábrázolni[br]tudjuk az atomokat.

0:00:05.100,0:00:06.930
Ahogy a címből már sejtheted,

0:00:06.930,0:00:09.570
a Lewis-diagramokról van szó.

0:00:09.570,0:00:11.310
De mielőtt belevágnánk,

0:00:11.310,0:00:13.710
ismételjük át röviden, mit is tudunk

0:00:13.710,0:00:15.450
a Bohr-modellről!

0:00:15.450,0:00:18.570
Vegyünk egy tetszőleges elemet!

0:00:18.570,0:00:20.070
Mondjuk legyen a nitrogén.

0:00:20.070,0:00:23.040
A nitrogénnek definíció szerint[br]7 protonja van.

0:00:23.040,0:00:26.040
Ha semleges, akkor az elektronjainak[br]száma is 7 lesz.

0:00:26.040,0:00:28.740
Tehát a nitrogén Bohr-modelljében

0:00:28.740,0:00:31.860
az első héj úgy fog kinézni,

0:00:31.860,0:00:35.700
mint a héliumé, lesz rajta két elektron.

0:00:35.700,0:00:37.860
Lerajzolom ennek megfelelően.

0:00:37.860,0:00:47.880
A második héjon pedig a többi[br]öt elektron fog elhelyezkedni.

0:00:47.880,0:00:50.220
Először párosítatlanul rajzolom őket:

0:00:50.220,0:00:56.610
egy, kettő, három, négy, öt.

0:00:56.610,0:00:58.560
Azért csináltam így, mert egy telített

0:00:58.560,0:01:03.330
vegyértékhéjon 8 elektron,[br]azaz 4 pár van.

0:01:03.330,0:01:05.270
De ha az elektronok szét tudnak oszlani,

0:01:05.270,0:01:06.380
akkor ezt fogják tenni.

0:01:06.380,0:01:08.520
Ezért tettem az első négyet külön,

0:01:08.520,0:01:10.470
majd az utolsót az egyikkel párba,

0:01:10.470,0:01:13.920
hiszen ez már nem mehetett máshova.

0:01:13.920,0:01:16.530
Az előbb szóba kerültek[br]a vegyértékelektronok.

0:01:16.530,0:01:18.750
Ezek a legkülső héj elektronjai,

0:01:18.750,0:01:22.550
és ezek szoktak a reakciókban részt venni.

0:01:22.550,0:01:25.130
Ezért a vegyészek azt mondták:[br]„Az egyszerűség kedvéért

0:01:25.130,0:01:27.420
ahelyett, hogy ezt mindig végig[br]kellene rajzolni,

0:01:27.420,0:01:31.500
mi volna, ha csak a vegyértékelektronokat[br]ábrázolnánk?”

0:01:31.500,0:01:34.590
Végezzük el ezt a nitrogénnél!

0:01:34.590,0:01:37.590
A Lewis-diagram tehát,

0:01:37.590,0:01:39.870
amit most rajzolni fogok,

0:01:39.870,0:01:42.930
egy egyszerűsített ábrázolás,

0:01:42.930,0:01:45.780
ahol leírjuk az elem vegyjelét,

0:01:45.780,0:01:48.210
és berajzoljuk a vegyértékelektronjait.

0:01:48.210,0:01:50.790
Láttuk, hogy a nitrogénnek[br]öt vegyértékelektronja van,

0:01:50.790,0:01:53.370
összesen hét, de csak öt a[br]vegyértékelektron,

0:01:53.370,0:01:56.460
öten vannak a külső héjon.

0:01:56.460,0:02:04.020
Szóval egy, kettő, három, négy, öt.

0:02:04.020,0:02:07.830
Ez tehát a semleges nitrogénatom[br]Lewis-diagramja.

0:02:07.830,0:02:10.860
Ionokra is megcsinálha tjuk ugyanezt.

0:02:10.860,0:02:15.860
Vegyünk egy nitridiont!

0:02:15.860,0:02:19.020
A nitridionnak hárommal[br]több elektronja van (mint a N-atomnak).

0:02:19.020,0:02:21.810
Tehát a vegyértékelektronok száma 8.

0:02:21.810,0:02:23.850
Ha az öt mellé kapunk még hármat, az 8.

0:02:23.850,0:02:31.950
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.

0:02:31.950,0:02:35.070
Mivel 3 elektront vett föl a semleges[br]állapotból kiindulva,

0:02:35.070,0:02:38.010
a töltése -3.

0:02:38.010,0:02:39.930
Gyakran így jelölik, hogy

0:02:39.930,0:02:45.810
zárójelbe teszik, és melléírják, hogy 3-.

0:02:45.810,0:02:48.147
Felvetődhet a kérdés:

0:02:48.147,0:02:51.970
„OK, nagyjából értem, hogy tudjuk meg a[br]nitrogén vegyértékelektronjainak számát.

0:02:51.970,0:02:54.750
Van-e valami általános szabály[br]a periódusos rendszerben?”

0:02:54.750,0:02:56.820
Az egyszerű válasz: igen.

0:02:56.820,0:02:59.310
Ez a periódusos rendszer egyik haszna.

0:02:59.310,0:03:03.330
Látni fogjuk, hogy sok más érdekességet[br]is tud ezen kívül.

0:03:03.330,0:03:05.820
Ha általánosságban véve[br]nézzük a csoportokat,

0:03:05.820,0:03:08.190
egy vegyértékelektronjuk lesz

0:03:08.190,0:03:11.430
az első csoport elemeinek,[br]ez itt a bal szélén.

0:03:11.430,0:03:13.680
Két vegyértékelektronjuk lesz

0:03:13.680,0:03:15.570
a második csoport elemeinek.

0:03:15.570,0:03:16.597
Tudom, mire gondolsz:

0:03:16.597,0:03:19.890
„Ennyi? A csoport száma mindig[br]azonos a vegyértékelektronok számával?”

0:03:19.890,0:03:23.790
Sajnos nem pontosan így működik.

0:03:23.790,0:03:25.800
Átugrom az átmenetifémeket,

0:03:25.800,0:03:29.100
mert ott kicsit bonyolultabb a helyzet.

0:03:29.100,0:03:31.530
De ha átugrunk ide, az...

0:03:31.530,0:03:36.336
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,

0:03:36.336,0:03:41.280
tizenharmadik csoportba, itt[br]3 vegyértékelektronjuk lesz az atomoknak.

0:03:41.280,0:03:46.980
A 14-esben négy, a 15-ösben öt,

0:03:46.980,0:03:50.880
ezért láttunk a nitrogénben[br]öt vegyértékelektront.

0:03:50.880,0:03:55.470
A 16. csoportban 6, a 17.-ben 7,

0:03:55.470,0:03:58.020
és 18, bocsánat,

0:03:58.020,0:04:02.430
nyolc vegyértékelektron a 18.-ban.

0:04:02.430,0:04:03.990
Meg lehet jegyezni úgy,

0:04:03.990,0:04:06.750
hogy a 13-18. csoportokban

0:04:06.750,0:04:09.060
a csoport számából levonunk tizet,

0:04:09.060,0:04:11.520
és megkapjuk a vegyértékelektronok számát.

0:04:11.520,0:04:13.290
Remélem, érthető volt

0:04:13.290,0:04:15.060
a nitrogén vegyértékelektronjainak

0:04:15.060,0:04:18.000
példájából kiindulva.