1
00:00:00,000 --> 00:00:01,283
Ebben a videóban megismerünk

2
00:00:01,283 --> 00:00:05,100
egy új módszert, amivel ábrázolni
tudjuk az atomokat.

3
00:00:05,100 --> 00:00:06,930
Ahogy a címből már sejtheted,

4
00:00:06,930 --> 00:00:09,570
a Lewis-diagramokról van szó.

5
00:00:09,570 --> 00:00:11,310
De mielőtt belevágnánk,

6
00:00:11,310 --> 00:00:13,710
ismételjük át röviden, mit is tudunk

7
00:00:13,710 --> 00:00:15,450
a Bohr-modellről!

8
00:00:15,450 --> 00:00:18,570
Vegyünk egy tetszőleges elemet!

9
00:00:18,570 --> 00:00:20,070
Mondjuk legyen a nitrogén.

10
00:00:20,070 --> 00:00:22,890
A nitrogénnek definíció szerint
7 protonja van.

11
00:00:22,890 --> 00:00:26,040
Ha semleges, akkor az elektronjainak
száma is 7 lesz.

12
00:00:26,040 --> 00:00:28,740
Tehát a nitrogén Bohr-modelljében

13
00:00:28,740 --> 00:00:31,860
az első héj úgy fog kinézni,

14
00:00:31,860 --> 00:00:35,700
mint a héliumé, lesz rajta két elektron.

15
00:00:35,700 --> 00:00:37,860
Lerajzolom ennek megfelelően.

16
00:00:37,860 --> 00:00:40,680
A második héjon pedig a többi öt elektron

17
00:00:40,680 --> 00:00:47,880
fog elhelyezkedni.

18
00:00:47,880 --> 00:00:50,220
Először párosítatlanul rajzolom őket:

19
00:00:50,220 --> 00:00:56,610
egy, kettő, három, négy, öt.

20
00:00:56,610 --> 00:00:58,560
Azért csináltam így, mert egy telített

21
00:00:58,560 --> 00:01:03,330
vegyértékhéjon 8 elektron, azaz 4 pár van.

22
00:01:03,330 --> 00:01:05,190
De ha az elektronok szét tudnak oszlani,

23
00:01:05,190 --> 00:01:06,330
akkor ezt fogják tenni.

24
00:01:06,330 --> 00:01:08,520
Ezért tettem az első négyet külön,

25
00:01:08,520 --> 00:01:11,190
majd az utolsót az egyikkel párba,

26
00:01:11,190 --> 00:01:13,920
hiszen ez már nem mehetett máshova.

27
00:01:13,920 --> 00:01:16,530
Az előbb szóba kerültek
a vegyértékelektronok.

28
00:01:16,530 --> 00:01:18,750
Ezek a legkülső héj elektronjai,

29
00:01:18,750 --> 00:01:22,680
és ezek szoktak a reakciókban részt venni.

30
00:01:22,680 --> 00:01:24,840
Ezért a vegyészek azt mondták:
„Az egyszerűség kedvéért

31
00:01:24,840 --> 00:01:27,420
ahelyett, hogy ezt mindig végig
kellene rajzolni,

32
00:01:27,420 --> 00:01:31,500
mi volna, ha csak a vegyértékelektronokat
ábrázolnánk?”

33
00:01:31,500 --> 00:01:34,590
Végezzük el ezt a nitrogénnél!

34
00:01:34,590 --> 00:01:37,590
A Lewis-diagram tehát,

35
00:01:37,590 --> 00:01:39,870
amit most rajzolni fogok,

36
00:01:39,870 --> 00:01:42,930
egy egyszerűsített ábrázolás,

37
00:01:42,930 --> 00:01:45,780
ahol leírjuk az elem vegyjelét,

38
00:01:45,780 --> 00:01:48,210
és berajzoljuk a vegyértékelektronjait.

39
00:01:48,210 --> 00:01:50,790
Láttuk, hogy a nitrogénnek
öt vegyértékelektronja van,

40
00:01:50,790 --> 00:01:53,370
összesen hét, de csak öt a
vegyértékelektron,

41
00:01:53,370 --> 00:01:56,460
öten vannak a külső héjon.

42
00:01:56,460 --> 00:02:04,020
Szóval egy, kettő, három, négy, öt.

43
00:02:04,020 --> 00:02:07,830
Ez tehát a semleges nitrogénatom
Lewis-diagramja.

44
00:02:07,830 --> 00:02:10,860
Ionokra is megcsinálhatjuk ugyanezt.

45
00:02:10,860 --> 00:02:15,860
Vegyünk egy nitridiont!

46
00:02:15,870 --> 00:02:19,020
A nitridionnak hárommal
több elektronja van (mint a N-atomnak).

47
00:02:19,020 --> 00:02:21,810
Tehát a vegyértékelektronok száma 8.

48
00:02:21,810 --> 00:02:23,850
Ha az öt mellé kapunk még hármat, az 8.

49
00:02:23,850 --> 00:02:31,950
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.

50
00:02:31,950 --> 00:02:35,070
Mivel 3 elektront vett föl a semleges
állapotból kiindulva,

51
00:02:35,070 --> 00:02:38,010
a töltése -3.

52
00:02:38,010 --> 00:02:39,930
Gyakran így jelölik, hogy

53
00:02:39,930 --> 00:02:45,810
zárójelbe teszik, és melléírják, hogy 3-.

54
00:02:45,810 --> 00:02:48,307
Felvetődhet a kérdés:

55
00:02:48,307 --> 00:02:51,570
„OK, nagyjából értem, hogy tudjuk meg
a nitrogén vegyértékelektronjainak számát.

56
00:02:51,570 --> 00:02:54,750
Van-e valami általános szabály
a periódusos rendszerben?”

57
00:02:54,750 --> 00:02:56,820
Az egyszerű válasz: igen.

58
00:02:56,820 --> 00:02:59,310
Ez a periódusos rendszer egyik haszna.

59
00:02:59,310 --> 00:03:03,330
Látni fogjuk, hogy sok más érdekességet
is tud ezen kívül.

60
00:03:03,330 --> 00:03:05,820
Ha általánosságban véve
nézzük a csoportokat,

61
00:03:05,820 --> 00:03:08,190
egy vegyértékelektronjuk lesz

62
00:03:08,190 --> 00:03:11,430
az első csoport elemeinek,
ez itt a bal szélén.

63
00:03:11,430 --> 00:03:13,680
Két vegyértékelektronjuk lesz

64
00:03:13,680 --> 00:03:15,630
a második csoport elemeinek.

65
00:03:15,630 --> 00:03:16,627
Tudom, mire gondolsz:

66
00:03:16,627 --> 00:03:19,830
„Ennyi? A csoport száma mindig
azonos a vegyértékelektronok számával?”

67
00:03:19,830 --> 00:03:23,790
Sajnos nem pontosan így működik.

68
00:03:23,790 --> 00:03:25,800
Átugrom az átmenetifémeket,

69
00:03:25,800 --> 00:03:29,100
mert ott kicsit bonyolultabb a helyzet.

70
00:03:29,100 --> 00:03:31,530
De ha átugrunk ide, az...

71
00:03:31,530 --> 00:03:37,500
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,

72
00:03:37,500 --> 00:03:41,280
tizenharmadik csoportba, itt
3 vegyértékelektronjuk lesz az atomoknak.

73
00:03:41,280 --> 00:03:46,980
A 14-esben négy, a 15-ösben öt,

74
00:03:46,980 --> 00:03:50,880
ezért láttunk a nitrogénben
öt vegyértékelektront.

75
00:03:50,880 --> 00:03:55,470
A 16. csoportban 6, a 17.-ben 7,

76
00:03:55,470 --> 00:03:58,020
és 18, bocsánat,

77
00:03:58,020 --> 00:04:02,430
nyolc vegyértékelektron a 18.-ban.

78
00:04:02,430 --> 00:04:03,990
Meg lehet jegyezni úgy,

79
00:04:03,990 --> 00:04:06,750
hogy a 13-18. csoportokban

80
00:04:06,750 --> 00:04:09,060
a csoport számából levonunk tizet,

81
00:04:09,060 --> 00:04:11,520
és megkapjuk a vegyértékelektronok számát.

82
00:04:11,520 --> 00:04:13,290
Remélem, érthető volt

83
00:04:13,290 --> 00:04:15,060
a nitrogén vegyértékelektronjainak

84
00:04:15,060 --> 00:04:17,253
példájából kiindulva.