(zene) Szia, Paola vagyok, szoftver mérnök a Microsoftnál. Beszéljünk az internet működéséről! A munkám azon alapszik, hogy a hálózatok képesek legyenek kommunikálni egymással. Az 1970-es években erre még nem létezett szabvány. Vint Cerf és Bob Khan alkották meg az Internetworking Protokolt, ami lehetővé tette a kommunikációt. Ez a találmány alapozta meg azt, amit ma internetnek nevezünk. Az internet hálózatok hálózata. Az egész világon sok millió eszközt kapcsol össze. Tegyük fel, hogy a laptopoddal vagy a telefonoddal a wifire csatlakoztál. Az a wifi csatlakozik egy internetszolgáltatóhoz, azaz ISP-hez. Ez az ISP hozzákapcsol eszközök millióihoz szerte a világon több ezer összekapcsolódó hálózaton keresztül. Legtöbbünk nincs tudatában annak, hogy az internet konstrukciós filozófia és architektúra, ami a protokollban valósul meg. A protokoll közismert szabályok és szabványok együttese, amiben ha minden fél megegyezik, akkor gond nélkül tudnak kommunikálni. Kevésbé fontos az, hogy milyen az internet fizikai megvalósítása, a lényeg az, hogy kialakításának alapelve elősegítette új kommunikációs technológiák létrejöttét. Ahhoz, hogy egy új technológia használhassa az internetet, csak az kell, hogy tudja, melyik protokollt kell alkalmaznia. Az interneten minden eszköznek egyedi címe van. Egy internet cím egy szám, olyan, mint egy telefonszám, vagy postai cím, ami az adott számítógép vagy eszköz egyedi címe a hálózat végpontján. Hasonlít az otthonok és cégek postai címéhez. Nem kell ahhoz ismerned valakit, hogy postán küldhess neki levelet, de a címét tudnod kell, és azt is, milyen formában kell azt leírni ahhoz, hogy a posta eljuttassa a célba. Hasonlóan működik az interneten a számítógépek címzési rendszere, és ez az egyik legfontosabb része az internet kommunikációnak, amit internet protokollnak, azaz IP-nek hívnak. Egy számítógép címét IP címnek hívják. Ellátogatni egy weboldalra azt jelenti, hogy a számítógéped információt kér egy másiktól. A te géped elküld egy üzenetet a másik gép IP címére, azzal együtt elküldi a saját címét is, így a másik gép tudja, hova kell küldeni a választ. Láthattál már IP címet, ami egy csomó szám. A szám felépítése hierarchikus. Ahogy a postai cím tartalmaz országot, várost utcát és házszámot, az IP cím is több részből áll. Mint minden digitális adat, ezeket is bitekben ábrázoljuk. A hagyományos IP címek 32 bitesek voltak 8 bites egységekben. Az első részek általában az országot és a regionális hálózatot azonosítják. Utána jön az alhálózat, majd végül az adott eszköz. Az IP címeknek ez a verziója az IPv4. 1973-ban tervezték, a 80-as években széleskörűen elterjedt, és több, mint 4 milliárd egyedi címet biztosít interneten kapcsolódó eszközök számára. De az internet sokkal népszerűbb lett annál, mint amit Vint Cerf elképzelt, és 4 milliárd egyedi cím kevés lesz. Mostanság egy többéves folyamat során átállunk egy hosszabb IP címre, amit IPv6-nak hívnak, ez címenként 128 bites és 360 szextilló egyedi címet biztosít. Ez több mint elég még ahhoz is, hogy a föld minden homokszemének saját IP címe legyen. A legtöbb felhasználó nem találkozik az internet címmel. A Domain Name System (DNS) nevű szolgáltatás kapcsolja össze a neveket, pl. www.example.com a megfelelő címekkel. A számítógéped a DNS-t használja domain nevek kereséséhez és a megfelelő IP címek megtalálásához, ami alapján összekapcsolódik a géped az interneten. Valahogy így történik. – Helló! El kell mennem a www.code.org címre. – Bocs, de nem tudom a domain IP címét. Várj, körbekérdezek! Hahó, tudja valaki, hogyan juthatok el egy bizonyos ... code.org-ra? – Igen, nekem megvan. 174.129.14.120. – Köszi, nagy vagy! Feljegyzem, hogy legközelebb én is tudjam. Hahó, itt a kért cím! – Király, köszönöm! (zene) – Hogyan lehet megtervezni egy több milliárd eszközből álló rendszert, ami megtalálja a keresett weboldalt? Egyetlen DNS szerver nem képes az összes eszköz kérését kezelni. Az a megoldás, hogy a DNS szerverek egy elosztott hierarchiába vannak besorolva, ami zónákra van osztva a fő domainek alapján: pl. .org, .com, .net stb. A DNS-t eredetileg nyílt és nyilvános kommunikációs protokollnak tervezték a kormányzat és az oktatás számára. A nyíltsága miatt érzékeny a kiber-támadásra. Ilyen támadás pl. a DNS hamisítás. Ilyenkor a támadó behatol a DNS szerverbe és megváltoztatja a domain névhez tartozó IP címet. Ezáltal a támadó a felhasználónak szélhámos weboldalt küld. Ha ez veled történik, több problémával szembesülhetsz, mert a weboldalt hitelesnek fogadod el. Az internet hatalmas, és naponta nő. De a Domain Name System és az Internet Protocol bővíthető, akármilyen nagyra is nő az internet.