1920. január 17-én hat felfegyverzett
férfi kirabolt egy chicagói tehervonatot.
De nem pénzre utaztak.
Kevesebb mint egy órával a szeszes italok
egyesült államokbeli betiltása után,
a rablók több ezer dollár értékű
whiskey-vel léptek meg.
Ez ízelítő volt a szesztilalom
nem kívánt következményeiből.
A szeszfőzés és -értékesítés
országos tilalma
az oroszországi tilalom nyomán jött létre,
amelyet pedig háborús intézkedésként
hoztak az első világháború idején.
De a nyugati világbeli nézet,
hogy az alkohol minden társadalmi
probléma forrása, sokkal régebbi.
Először az ipari forradalom
alatt nyert teret,
amikor új munkavállalók tömegei
özönlöttek a városokba,
és a férfiak talponállókba jártak inni.
A 19. századra mértékletességi
mozgalom néven
alkoholellenes csoportok tűntek fel
az USA-ban és Európa egyes részein.
A mértékletességi csoportok azt hitték,
hogy a szesz a szegénység és a családon
belüli erőszak fő mozgatórugója,
és erről a kormányokat is
megpróbálták meggyőzni.
Míg néhányan a mértékletes
ivást támogatták,
sokan gondolták úgy,
hogy az alkoholt teljesen be kell tiltani.
Ezek a mozgalmak a társadalom
széles köréből kaptak támogatást.
Nőegyletek már a kezdetektől
tevékeny résztvevők voltak, azzal érvelve,
hogy az iszákos férfiak elhanyagolják
családjukat, és verik feleségüket.
Vallási hatóságok,
különösen a protestánsok,
az alkoholt a kísértéshez és bűnhöz
vezető útként ítélték meg.
Haladó munkáspárti aktivisták úgy hitték,
hogy az alkohol károsítja
a munkások szervezőképességét.
A szesztilalom gondolata
a kormányoknak sem volt idegen.
Az USA-beli és kanadai
őslakos közösségekben
fehér telepesek honosították meg
a rumot és a többi égetett szeszt,
majd pedig az alkoholt okolták
a közösségek felbomlásáért,
habár hatásuk sok más
szempontból is romboló volt.
Az amerikai és a kanadai kormány
megtiltotta az alkohol árusítását
az őslakos népességnek,
valamint a rezervátumok területén.
Amerikai mértékletességi mozgalmak
akkor nyertek először
állami és helyi szinten,
amikor Maine és más államok betiltották
a szeszes italok gyártását és árusítását
az 1850-es években.
1919-ben az USA alkotmányának
18. kiegészítése
megtiltotta az alkoholos italok
gyártását, árusítását és szállítását.
A kiegészítés egy évvel később lépett
hatályba a Volstead-törvény képében.
Mivel a törvény nem tiltotta
a személyes fogyasztást,
a gazdagok megragadták a lehetőséget,
hogy beraktározzanak,
addig az éttermek és a bárok
siettek eladni a megmaradt készleteiket.
A dolgozók elvesztették állásukat, amikor
a főzdék, gyárak és pincészetek bezártak.
Szervezett bűnözői csoportok siettek
kielégíteni az alkohol iránti igényt,
jövedelmező feketepiacot hozva létre
a tiltott italok gyártására,
csempészésére és árusítására.
Gyakran együttműködtek korrupt rendőrökkel
és kormánytisztviselőkkel.
1928-ban Illinois állam
főügyészi előválasztásán
még robbantást is hajtottak végre
az egyik politikai frakció támogatására.
Több tízezer illegális bár,
zugkocsma kezdett alkoholt kínálni.
Bárhogy kinézhettek piszkos alagsoroktól
kezdve kifinomult tánctermekig.
Saját fogyasztásra otthon
bárki készíthetett alkoholt,
vagy szerezhetett legálisan
orvosi receptre vagy vallási célokra.
Hogy megakadályozzák
a denaturált szesz fogyasztását,
a kormány kötelezte a gyártókat
káros vegyszerek hozzáadására,
több ezer mérgezéses halálesetet okozva.
Nem tudjuk pontosan, mennyi alkohol
fogyott a szesztilalom alatt,
mert az illegális alkohol
nem volt szabályozva vagy adóztatva.
De az 1920-as évek végére világossá vált,
hogy a szesztilalom nem hozta meg
az ígért társadalmi fejlődést.
Ehelyett hozzájárult a politikai
korrupcióhoz és a szervezett bűnözéshez,
és a polgárok milliói fittyet hánytak rá.
Egy detroiti sörözőben tartott razziában
ivászatért letartóztatták
a helyi seriffet, polgármestert
és egy képviselőt.
1929-ben, a nagy gazdasági
világválság kezdetén,
a kormánynak szüksége volt
a szeszeladásból származó adóbevételre,
és feltételezte, hogy a szesztilalom
eltörlése élénkítené a gazdaságot.
1933-ban, a Kongresszus elfogadta a 21.
kiegészítést, amely visszavonta a 18.-at,
ez az egyetlen teljes mértékben
hatályon kívül helyezett módosítás.
A mértékletességi mozgalmak tagjai
az alkoholt vélték
a társadalmi bajok gyökerének,
de a valóság ennél bonyolultabb.
Miközben a teljes betiltása
nem működött,
az alkohol egészségügyi és társadalmi
hatásai ma is aggodalomra adnak okot.