WEBVTT

00:00:01.350 --> 00:00:04.371
A fény az, ami összeköt bennünket az univerzummal.

00:00:04.371 --> 00:00:06.906
A fény segítségével láthatunk messzi csillagokat,

00:00:06.906 --> 00:00:10.069
és tekinthetünk vissza a magának
a létezésének a kezdetére.

00:00:10.069 --> 00:00:11.385
De mi is az a fény?

00:00:19.345 --> 00:00:22.462
Dióhéjban: a fény a legkisebb mennyiségű energia,

00:00:22.462 --> 00:00:26.731
amit mozgatni lehet: a foton.
Egy elemi részecske aminek nincs igazán mérete,

00:00:26.731 --> 00:00:29.983
nem lehet széthasítani, csak létrehozni vagy megsemmisíteni.

00:00:29.983 --> 00:00:32.712
A fény egy hullám-részecske kettősség,

00:00:32.712 --> 00:00:35.666
ami egyféle részecske és egy hullám is egyszerre.

00:00:35.666 --> 00:00:37.114
Bár ez nem teljesen igaz.

00:00:37.114 --> 00:00:40.569
Szintén, amikor azt mondjuk hogy "fény",
a látható fényre gondolunk

00:00:40.569 --> 00:00:43.475
ami egy nagyon kicsi része
az elektromágneses spektrumnak,

00:00:43.475 --> 00:00:46.071
ami energia elektromágneses sugárzás
formájában.

00:00:46.071 --> 00:00:48.652
Az elektromágneses sugárzás egy

00:00:48.652 --> 00:00:51.260
óriási hullámhossz- és frekvenciaskála.

00:00:51.260 --> 00:00:55.077
A gamma sugaraknak van a legkisebb hullámhosszuk,
mert nekik van a legnagyobb energiájú fotonjaik.

00:00:55.077 --> 00:00:58.295
De legtöbb gamma sugár hullámhossza
kisebb 10 pikométernél,

00:00:58.295 --> 00:01:00.751
ami még mindig sokkal kisebb mind egy hidrogén atom.

00:01:00.751 --> 00:01:04.186
Összehasonlításképp egy hidrogén atom
egy centhez hasonlítva

00:01:04.186 --> 00:01:06.956
körülbelül akkora, amekkora a cent a Holdhoz hasonlítva.

00:01:06.956 --> 00:01:09.436
A látható fény a spektrum közepén van,

00:01:09.436 --> 00:01:13.002
ami körülbelül 400 és 700 nanométer közötti,

00:01:13.002 --> 00:01:14.595
körülbelül akkora, mint egy baktérium.

00:01:14.595 --> 00:01:19.911
A spektrum másik végén a rádióhullámok vannak,
amik akár 100 kilométer hullámhosszúak is lehetnek.

00:01:19.911 --> 00:01:22.091
A legnagyobb hullámhossz, amiről tudunk

00:01:22.091 --> 00:01:26.309
10 ezer, vagy akár 100 ezer kilométeres lehet,

00:01:26.309 --> 00:01:27.681
ami jóval nagyobb mint maga a Föld!

00:01:27.681 --> 00:01:31.122
A fizika szempontjából ezek a hullámhosszok
egy és ugyanazok,

00:01:31.122 --> 00:01:35.768
mindegyikükben megvan a hullám-részecske kettősség
és fénysebességgel mozognak. Azaz c-vel.

00:01:35.768 --> 00:01:37.611
Csak eltérő frekvenciákon.

00:01:37.611 --> 00:01:40.456
Szóval akkor mi teszi a látható fényt olyan különlegessé?

00:01:40.456 --> 00:01:42.416
Hát... abszolút semmi.

00:01:42.416 --> 00:01:45.316
Csak éppen olyan szemet fejlesztettünk ki
ami jó abban, hogy

00:01:45.316 --> 00:01:48.756
az elektromágneses spektrum
ezen részét érzékelje.

00:01:48.756 --> 00:01:51.585
Bár ez sem teljesen véletlen,

00:01:51.585 --> 00:01:55.165
kizárólag a látható fény tud
megfelelően terjedni

00:01:55.165 --> 00:01:56.917
víz alatt az elektromágneses spektrumból,

00:01:56.917 --> 00:02:00.844
ahol az első szemek alakultak ki
évmilliókkal ezelőtt.

00:02:00.844 --> 00:02:04.813
Ez okos lépés volt, mert a fény az anyaggal
nem csak kölcsönhatásba lép,

00:02:04.813 --> 00:02:07.229
hanem meg is változhat tőle,
amit fel lehet használni arra,

00:02:07.229 --> 00:02:09.465
hogy információt gyűjtsünk a
körülöttünk lévő világról,

00:02:09.465 --> 00:02:11.349
szinte azonnal, késleltetés nélkül

00:02:11.349 --> 00:02:13.777
és ez kétségkívül hasznos
túlélés szempontjából

00:02:13.777 --> 00:02:16.113
Oké, de honnan jön a fény?

00:02:16.113 --> 00:02:20.743
Rengeteg elektromágneses hullám keletekzik,
amikor az atomok vagy molekulák

00:02:20.743 --> 00:02:23.527
egy nagyobb energiaszintről egy
kisebbre esnek.

00:02:23.527 --> 00:02:26.835
Energiát veszítenek és sugárzás formájában adják ezt le.

00:02:26.835 --> 00:02:31.103
Mikroszkopikus méretekben a látható fény
akkor keletkezik amikor egy atomban egy elekron

00:02:31.103 --> 00:02:34.772
gerjesztett állapotban kisebb
helyzeti energiára csökken,

00:02:34.772 --> 00:02:36.930
és elveszíti a többlet energiát.

00:02:36.930 --> 00:02:40.946
Ugyanígy egy bejövő fény növelheti az elektron
helyzeti energiáját egy magasabb szintre,

00:02:40.946 --> 00:02:43.845
amikor elnyeli azt.

00:02:43.845 --> 00:02:45.478
Makroszkópikus szinten a
mozgó töltése az elektronnak

00:02:45.478 --> 00:02:47.718
létrehoz egy oszcilláló mágneses mezőt,

00:02:47.718 --> 00:02:50.826
ami létrehoz egy rá merőleges
oszcilláló elektromos mezőt.

00:02:50.826 --> 00:02:53.527
Ez a két mező az téren át mozog át,

00:02:53.527 --> 00:02:55.972
az energiájukat tovább szállítva,

00:02:55.972 --> 00:02:58.999
információt hordozva létrehozásuk helyéről.

00:02:58.999 --> 00:03:03.489
Miért a fény a leggyorsabb
dolog az univerzumban?

00:03:03.489 --> 00:03:04.702
Változtassuk meg a kérdést:

00:03:04.702 --> 00:03:08.037
miekkora a legnagyobb sebesség,
amivel a térben utazhatunk?

00:03:08.037 --> 00:03:16.159
"c", azaz 299.792.458 méter másodpercenként
vákuumban,

00:03:16.159 --> 00:03:18.425
ez 1 milliárd kilométer óránként.

00:03:18.425 --> 00:03:22.288
Az elektromágneses sugárzás
egyszerűen ilyen sebességgel halad.

00:03:22.288 --> 00:03:27.743
Akármilyen részecske, aminek nincs tömege,
fénysebességgel mozog. Gyorsulás és köztes sebesség nélkül.

00:03:27.743 --> 00:03:29.838
A fény, ami egy gyertyából indul,

00:03:29.838 --> 00:03:32.350
nem gyorsul fénysebességig,

00:03:32.350 --> 00:03:35.642
már a létrehozásának pillanatában
fénysebességgel mozog.

00:03:35.642 --> 00:03:39.134
Szóval akkor a c, azaz a fény sebessége miért véges?

00:03:39.134 --> 00:03:41.017
Hát... ezt senki nem tudja.

00:03:41.017 --> 00:03:43.065
Az univerzumunk egyszerűen így keletkezett.

00:03:43.065 --> 00:03:44.950
Erre nincs okos válaszunk.

00:03:44.950 --> 00:03:47.108
Szóval a fény része az
elektromágneses spektrumnak.

00:03:47.108 --> 00:03:49.948
Egy elemi részecske, ami úgy is viselkedik,
mint egy hullám,

00:03:49.948 --> 00:03:52.187
két egymásra merőleges mező hajtásával

00:03:52.187 --> 00:03:54.369
utazik az univerzum sebességhatárán.

00:03:54.369 --> 00:03:57.676
Oké, ez szép. De mi a helyzet
az őrültebb dolgokkal,

00:03:57.676 --> 00:04:00.208
mint a fénysebességgel való utazás,
az idő,

00:04:00.208 --> 00:04:02.759
az iker-paradoxon, kvantum dolgok
és hasonlók?

00:04:02.759 --> 00:04:05.201
Ezeket egy későbbi videóra kell tartogatnunk.

00:04:05.201 --> 00:04:08.425
Egyelőre legyünk boldogok azzal, hogy olyan szemet
fejlesztettünk ki, ami képes felvenni

00:04:08.425 --> 00:04:10.699
az univerzumon áthatoló információhullámokat

00:04:10.699 --> 00:04:15.229
és láthatóvá tenni olyan dolgokat, amik segítenek
a létünket egy nagyobb perspektívába rakni.

00:04:36.000 --> 00:04:39.000
A feliratok az amara.com közösségtől származik.
Fordító: Molnár Attila, Héja Gábor