1
00:00:01,350 --> 00:00:04,371
A fény az, ami összeköt bennünket az univerzummal.

2
00:00:04,371 --> 00:00:06,906
A fény segítségével láthatunk messzi csillagokat,

3
00:00:06,906 --> 00:00:10,069
és tekinthetünk vissza a magának
a létezésének a kezdetére.

4
00:00:10,069 --> 00:00:11,385
De mi is az a fény?

5
00:00:19,345 --> 00:00:22,462
Dióhéjban: a fény a legkisebb mennyiségű energia,

6
00:00:22,462 --> 00:00:26,731
amit mozgatni lehet: a foton.
Egy elemi részecske aminek nincs igazán mérete,

7
00:00:26,731 --> 00:00:29,983
nem lehet széthasítani, csak létrehozni vagy megsemmisíteni.

8
00:00:29,983 --> 00:00:32,712
A fény egy hullám-részecske kettősség,

9
00:00:32,712 --> 00:00:35,666
ami egyféle részecske és egy hullám is egyszerre.

10
00:00:35,666 --> 00:00:37,114
Bár ez nem teljesen igaz.

11
00:00:37,114 --> 00:00:40,569
Szintén, amikor azt mondjuk hogy "fény",
a látható fényre gondolunk

12
00:00:40,569 --> 00:00:43,475
ami egy nagyon kicsi része
az elektromágneses spektrumnak,

13
00:00:43,475 --> 00:00:46,071
ami energia elektromágneses sugárzás
formájában.

14
00:00:46,071 --> 00:00:48,652
Az elektromágneses sugárzás egy

15
00:00:48,652 --> 00:00:51,260
óriási hullámhossz- és frekvenciaskála.

16
00:00:51,260 --> 00:00:55,077
A gamma sugaraknak van a legkisebb hullámhosszuk,
mert nekik van a legnagyobb energiájú fotonjaik.

17
00:00:55,077 --> 00:00:58,295
De legtöbb gamma sugár hullámhossza
kisebb 10 pikométernél,

18
00:00:58,295 --> 00:01:00,751
ami még mindig sokkal kisebb mind egy hidrogén atom.

19
00:01:00,751 --> 00:01:04,186
Összehasonlításképp egy hidrogén atom
egy centhez hasonlítva

20
00:01:04,186 --> 00:01:06,956
körülbelül akkora, amekkora a cent a Holdhoz hasonlítva.

21
00:01:06,956 --> 00:01:09,436
A látható fény a spektrum közepén van,

22
00:01:09,436 --> 00:01:13,002
ami körülbelül 400 és 700 nanométer közötti,

23
00:01:13,002 --> 00:01:14,595
körülbelül akkora, mint egy baktérium.

24
00:01:14,595 --> 00:01:19,911
A spektrum másik végén a rádióhullámok vannak,
amik akár 100 kilométer hullámhosszúak is lehetnek.

25
00:01:19,911 --> 00:01:22,091
A legnagyobb hullámhossz, amiről tudunk

26
00:01:22,091 --> 00:01:26,309
10 ezer, vagy akár 100 ezer kilométeres lehet,

27
00:01:26,309 --> 00:01:27,681
ami jóval nagyobb mint maga a Föld!

28
00:01:27,681 --> 00:01:31,122
A fizika szempontjából ezek a hullámhosszok
egy és ugyanazok,

29
00:01:31,122 --> 00:01:35,768
mindegyikükben megvan a hullám-részecske kettősség
és fénysebességgel mozognak. Azaz c-vel.

30
00:01:35,768 --> 00:01:37,611
Csak eltérő frekvenciákon.

31
00:01:37,611 --> 00:01:40,456
Szóval akkor mi teszi a látható fényt olyan különlegessé?

32
00:01:40,456 --> 00:01:42,416
Hát... abszolút semmi.

33
00:01:42,416 --> 00:01:45,316
Csak éppen olyan szemet fejlesztettünk ki
ami jó abban, hogy

34
00:01:45,316 --> 00:01:48,756
az elektromágneses spektrum
ezen részét érzékelje.

35
00:01:48,756 --> 00:01:51,585
Bár ez sem teljesen véletlen,

36
00:01:51,585 --> 00:01:55,165
kizárólag a látható fény tud
megfelelően terjedni

37
00:01:55,165 --> 00:01:56,917
víz alatt az elektromágneses spektrumból,

38
00:01:56,917 --> 00:02:00,844
ahol az első szemek alakultak ki
évmilliókkal ezelőtt.

39
00:02:00,844 --> 00:02:04,813
Ez okos lépés volt, mert a fény az anyaggal
nem csak kölcsönhatásba lép,

40
00:02:04,813 --> 00:02:07,229
hanem meg is változhat tőle,
amit fel lehet használni arra,

41
00:02:07,229 --> 00:02:09,465
hogy információt gyűjtsünk a
körülöttünk lévő világról,

42
00:02:09,465 --> 00:02:11,349
szinte azonnal, késleltetés nélkül

43
00:02:11,349 --> 00:02:13,777
és ez kétségkívül hasznos
túlélés szempontjából

44
00:02:13,777 --> 00:02:16,113
Oké, de honnan jön a fény?

45
00:02:16,113 --> 00:02:20,743
Rengeteg elektromágneses hullám keletekzik,
amikor az atomok vagy molekulák

46
00:02:20,743 --> 00:02:23,527
egy nagyobb energiaszintről egy
kisebbre esnek.

47
00:02:23,527 --> 00:02:26,835
Energiát veszítenek és sugárzás formájában adják ezt le.

48
00:02:26,835 --> 00:02:31,103
Mikroszkopikus méretekben a látható fény
akkor keletkezik amikor egy atomban egy elekron

49
00:02:31,103 --> 00:02:34,772
gerjesztett állapotban kisebb
helyzeti energiára csökken,

50
00:02:34,772 --> 00:02:36,930
és elveszíti a többlet energiát.

51
00:02:36,930 --> 00:02:40,946
Ugyanígy egy bejövő fény növelheti az elektron
helyzeti energiáját egy magasabb szintre,

52
00:02:40,946 --> 00:02:43,845
amikor elnyeli azt.

53
00:02:43,845 --> 00:02:45,478
Makroszkópikus szinten a
mozgó töltése az elektronnak

54
00:02:45,478 --> 00:02:47,718
létrehoz egy oszcilláló mágneses mezőt,

55
00:02:47,718 --> 00:02:50,826
ami létrehoz egy rá merőleges
oszcilláló elektromos mezőt.

56
00:02:50,826 --> 00:02:53,527
Ez a két mező az téren át mozog át,

57
00:02:53,527 --> 00:02:55,972
az energiájukat tovább szállítva,

58
00:02:55,972 --> 00:02:58,999
információt hordozva létrehozásuk helyéről.

59
00:02:58,999 --> 00:03:03,489
Miért a fény a leggyorsabb
dolog az univerzumban?

60
00:03:03,489 --> 00:03:04,702
Változtassuk meg a kérdést:

61
00:03:04,702 --> 00:03:08,037
miekkora a legnagyobb sebesség,
amivel a térben utazhatunk?

62
00:03:08,037 --> 00:03:16,159
"c", azaz 299.792.458 méter másodpercenként
vákuumban,

63
00:03:16,159 --> 00:03:18,425
ez 1 milliárd kilométer óránként.

64
00:03:18,425 --> 00:03:22,288
Az elektromágneses sugárzás
egyszerűen ilyen sebességgel halad.

65
00:03:22,288 --> 00:03:27,743
Akármilyen részecske, aminek nincs tömege,
fénysebességgel mozog. Gyorsulás és köztes sebesség nélkül.

66
00:03:27,743 --> 00:03:29,838
A fény, ami egy gyertyából indul,

67
00:03:29,838 --> 00:03:32,350
nem gyorsul fénysebességig,

68
00:03:32,350 --> 00:03:35,642
már a létrehozásának pillanatában
fénysebességgel mozog.

69
00:03:35,642 --> 00:03:39,134
Szóval akkor a c, azaz a fény sebessége miért véges?

70
00:03:39,134 --> 00:03:41,017
Hát... ezt senki nem tudja.

71
00:03:41,017 --> 00:03:43,065
Az univerzumunk egyszerűen így keletkezett.

72
00:03:43,065 --> 00:03:44,950
Erre nincs okos válaszunk.

73
00:03:44,950 --> 00:03:47,108
Szóval a fény része az
elektromágneses spektrumnak.

74
00:03:47,108 --> 00:03:49,948
Egy elemi részecske, ami úgy is viselkedik,
mint egy hullám,

75
00:03:49,948 --> 00:03:52,187
két egymásra merőleges mező hajtásával

76
00:03:52,187 --> 00:03:54,369
utazik az univerzum sebességhatárán.

77
00:03:54,369 --> 00:03:57,676
Oké, ez szép. De mi a helyzet
az őrültebb dolgokkal,

78
00:03:57,676 --> 00:04:00,208
mint a fénysebességgel való utazás,
az idő,

79
00:04:00,208 --> 00:04:02,759
az iker-paradoxon, kvantum dolgok
és hasonlók?

80
00:04:02,759 --> 00:04:05,201
Ezeket egy későbbi videóra kell tartogatnunk.

81
00:04:05,201 --> 00:04:08,425
Egyelőre legyünk boldogok azzal, hogy olyan szemet
fejlesztettünk ki, ami képes felvenni

82
00:04:08,425 --> 00:04:10,699
az univerzumon áthatoló információhullámokat

83
00:04:10,699 --> 00:04:15,229
és láthatóvá tenni olyan dolgokat, amik segítenek
a létünket egy nagyobb perspektívába rakni.

84
00:04:36,000 --> 00:04:39,000
A feliratok az amara.com közösségtől származik.
Fordító: Molnár Attila, Héja Gábor