0:00:01.350,0:00:04.371
A fény az, ami összeköt bennünket az univerzummal.

0:00:04.371,0:00:06.906
A fény segítségével láthatunk messzi csillagokat,

0:00:06.906,0:00:10.069
és tekinthetünk vissza a magának[br]a létezésének a kezdetére.

0:00:10.069,0:00:11.385
De mi is az a fény?

0:00:19.345,0:00:22.462
Dióhéjban: a fény a legkisebb mennyiségű energia,

0:00:22.462,0:00:26.731
amit mozgatni lehet: a foton.[br]Egy elemi részecske aminek nincs igazán mérete,

0:00:26.731,0:00:29.983
nem lehet széthasítani, csak létrehozni vagy megsemmisíteni.

0:00:29.983,0:00:32.712
A fény egy hullám-részecske kettősség,

0:00:32.712,0:00:35.666
ami egyféle részecske és egy hullám is egyszerre.

0:00:35.666,0:00:37.114
Bár ez nem teljesen igaz.

0:00:37.114,0:00:40.569
Szintén, amikor azt mondjuk hogy "fény",[br]a látható fényre gondolunk

0:00:40.569,0:00:43.475
ami egy nagyon kicsi része[br]az elektromágneses spektrumnak,

0:00:43.475,0:00:46.071
ami energia elektromágneses sugárzás[br]formájában.

0:00:46.071,0:00:48.652
Az elektromágneses sugárzás egy

0:00:48.652,0:00:51.260
óriási hullámhossz- és frekvenciaskála.

0:00:51.260,0:00:55.077
A gamma sugaraknak van a legkisebb hullámhosszuk,[br]mert nekik van a legnagyobb energiájú fotonjaik.

0:00:55.077,0:00:58.295
De legtöbb gamma sugár hullámhossza[br]kisebb 10 pikométernél,

0:00:58.295,0:01:00.751
ami még mindig sokkal kisebb mind egy hidrogén atom.

0:01:00.751,0:01:04.186
Összehasonlításképp egy hidrogén atom[br]egy centhez hasonlítva

0:01:04.186,0:01:06.956
körülbelül akkora, amekkora a cent a Holdhoz hasonlítva.

0:01:06.956,0:01:09.436
A látható fény a spektrum közepén van,

0:01:09.436,0:01:13.002
ami körülbelül 400 és 700 nanométer közötti,

0:01:13.002,0:01:14.595
körülbelül akkora, mint egy baktérium.

0:01:14.595,0:01:19.911
A spektrum másik végén a rádióhullámok vannak,[br]amik akár 100 kilométer hullámhosszúak is lehetnek.

0:01:19.911,0:01:22.091
A legnagyobb hullámhossz, amiről tudunk

0:01:22.091,0:01:26.309
10 ezer, vagy akár 100 ezer kilométeres lehet,

0:01:26.309,0:01:27.681
ami jóval nagyobb mint maga a Föld!

0:01:27.681,0:01:31.122
A fizika szempontjából ezek a hullámhosszok[br]egy és ugyanazok,

0:01:31.122,0:01:35.768
mindegyikükben megvan a hullám-részecske kettősség[br]és fénysebességgel mozognak. Azaz c-vel.

0:01:35.768,0:01:37.611
Csak eltérő frekvenciákon.

0:01:37.611,0:01:40.456
Szóval akkor mi teszi a látható fényt olyan különlegessé?

0:01:40.456,0:01:42.416
Hát... abszolút semmi.

0:01:42.416,0:01:45.316
Csak éppen olyan szemet fejlesztettünk ki[br]ami jó abban, hogy

0:01:45.316,0:01:48.756
az elektromágneses spektrum[br]ezen részét érzékelje.

0:01:48.756,0:01:51.585
Bár ez sem teljesen véletlen,

0:01:51.585,0:01:55.165
kizárólag a látható fény tud[br]megfelelően terjedni

0:01:55.165,0:01:56.917
víz alatt az elektromágneses spektrumból,

0:01:56.917,0:02:00.844
ahol az első szemek alakultak ki[br]évmilliókkal ezelőtt.

0:02:00.844,0:02:04.813
Ez okos lépés volt, mert a fény az anyaggal[br]nem csak kölcsönhatásba lép,

0:02:04.813,0:02:07.229
hanem meg is változhat tőle,[br]amit fel lehet használni arra,

0:02:07.229,0:02:09.465
hogy információt gyűjtsünk a[br]körülöttünk lévő világról,

0:02:09.465,0:02:11.349
szinte azonnal, késleltetés nélkül

0:02:11.349,0:02:13.777
és ez kétségkívül hasznos[br]túlélés szempontjából

0:02:13.777,0:02:16.113
Oké, de honnan jön a fény?

0:02:16.113,0:02:20.743
Rengeteg elektromágneses hullám keletekzik,[br]amikor az atomok vagy molekulák

0:02:20.743,0:02:23.527
egy nagyobb energiaszintről egy[br]kisebbre esnek.

0:02:23.527,0:02:26.835
Energiát veszítenek és sugárzás formájában adják ezt le.

0:02:26.835,0:02:31.103
Mikroszkopikus méretekben a látható fény[br]akkor keletkezik amikor egy atomban egy elekron

0:02:31.103,0:02:34.772
gerjesztett állapotban kisebb[br]helyzeti energiára csökken,

0:02:34.772,0:02:36.930
és elveszíti a többlet energiát.

0:02:36.930,0:02:40.946
Ugyanígy egy bejövő fény növelheti az elektron[br]helyzeti energiáját egy magasabb szintre,

0:02:40.946,0:02:43.845
amikor elnyeli azt.

0:02:43.845,0:02:45.478
Makroszkópikus szinten a[br]mozgó töltése az elektronnak

0:02:45.478,0:02:47.718
létrehoz egy oszcilláló mágneses mezőt,

0:02:47.718,0:02:50.826
ami létrehoz egy rá merőleges[br]oszcilláló elektromos mezőt.

0:02:50.826,0:02:53.527
Ez a két mező az téren át mozog át,

0:02:53.527,0:02:55.972
az energiájukat tovább szállítva,

0:02:55.972,0:02:58.999
információt hordozva létrehozásuk helyéről.

0:02:58.999,0:03:03.489
Miért a fény a leggyorsabb[br]dolog az univerzumban?

0:03:03.489,0:03:04.702
Változtassuk meg a kérdést:

0:03:04.702,0:03:08.037
miekkora a legnagyobb sebesség,[br]amivel a térben utazhatunk?

0:03:08.037,0:03:16.159
"c", azaz 299.792.458 méter másodpercenként[br]vákuumban,

0:03:16.159,0:03:18.425
ez 1 milliárd kilométer óránként.

0:03:18.425,0:03:22.288
Az elektromágneses sugárzás[br]egyszerűen ilyen sebességgel halad.

0:03:22.288,0:03:27.743
Akármilyen részecske, aminek nincs tömege,[br]fénysebességgel mozog. Gyorsulás és köztes sebesség nélkül.

0:03:27.743,0:03:29.838
A fény, ami egy gyertyából indul,

0:03:29.838,0:03:32.350
nem gyorsul fénysebességig,

0:03:32.350,0:03:35.642
már a létrehozásának pillanatában[br]fénysebességgel mozog.

0:03:35.642,0:03:39.134
Szóval akkor a c, azaz a fény sebessége miért véges?

0:03:39.134,0:03:41.017
Hát... ezt senki nem tudja.

0:03:41.017,0:03:43.065
Az univerzumunk egyszerűen így keletkezett.

0:03:43.065,0:03:44.950
Erre nincs okos válaszunk.

0:03:44.950,0:03:47.108
Szóval a fény része az[br]elektromágneses spektrumnak.

0:03:47.108,0:03:49.948
Egy elemi részecske, ami úgy is viselkedik,[br]mint egy hullám,

0:03:49.948,0:03:52.187
két egymásra merőleges mező hajtásával

0:03:52.187,0:03:54.369
utazik az univerzum sebességhatárán.

0:03:54.369,0:03:57.676
Oké, ez szép. De mi a helyzet[br]az őrültebb dolgokkal,

0:03:57.676,0:04:00.208
mint a fénysebességgel való utazás,[br]az idő,

0:04:00.208,0:04:02.759
az iker-paradoxon, kvantum dolgok[br]és hasonlók?

0:04:02.759,0:04:05.201
Ezeket egy későbbi videóra kell tartogatnunk.

0:04:05.201,0:04:08.425
Egyelőre legyünk boldogok azzal, hogy olyan szemet[br]fejlesztettünk ki, ami képes felvenni

0:04:08.425,0:04:10.699
az univerzumon áthatoló információhullámokat

0:04:10.699,0:04:15.229
és láthatóvá tenni olyan dolgokat, amik segítenek[br]a létünket egy nagyobb perspektívába rakni.

0:04:36.000,0:04:39.000
A feliratok az amara.com közösségtől származik.[br]Fordító: Molnár Attila, Héja Gábor