WEBVTT 00:00:13.044 --> 00:00:14.620 Szeretnék megosztani egy titkot, 00:00:14.620 --> 00:00:18.112 ami remélem nem marad titok az előadás végére. 00:00:18.590 --> 00:00:23.212 Igazi, őrült, mélységes szenvedéllyel viseltetek az emberi agy iránt. 00:00:23.470 --> 00:00:28.780 A tudomány azt tanította nekünk, hogy agyunk alakít minket, 00:00:29.190 --> 00:00:32.078 hogy ez tesz minket egyedülállóan azzá, akik vagyunk. 00:00:32.810 --> 00:00:39.723 És ha belegondolunk, az agyunknak 200 milliárd idegsejtje van. 00:00:40.560 --> 00:00:44.549 Gondoljunk csak a világ népességére: ez csupán 7 milliárd. 00:00:45.200 --> 00:00:51.116 És nekünk többszáz billiónyi kapcsolat van az agyunkban. 00:00:52.040 --> 00:00:56.120 Ha magunk elé képzeljük a Tejútrendszer összes csillagát, 00:00:56.480 --> 00:01:02.117 több összeköttetés van az agyunkban, mint ahány csillag együttvéve. 00:01:02.560 --> 00:01:07.281 Tehát, ez a hihetetlenül összetett szerv, amit hordozunk magunkkal mindenhová, 00:01:08.360 --> 00:01:10.154 alakítja, hogy kik vagyunk. 00:01:10.154 --> 00:01:12.459 Ez egy szűrő, amely megszűri az érzékelésünket 00:01:12.558 --> 00:01:16.759 és a tudásunkat önmagunkról, másokról, a világunkról, 00:01:17.865 --> 00:01:20.915 és a helyünkről ebben a világban. 00:01:21.370 --> 00:01:23.950 És az a hihetetlenül lenyűgöző, 00:01:23.950 --> 00:01:26.885 hogy nincs két teljesen egyforma agy. 00:01:27.560 --> 00:01:29.820 Ha ránézel a melletted ülőre, 00:01:29.820 --> 00:01:32.642 és megfigyeled az összes testi különbséget köztetek: 00:01:32.920 --> 00:01:36.880 az orrotok alakját, a szemetek színét, a magasságotokat, 00:01:37.160 --> 00:01:41.700 több különbség van a két agy között, 00:01:41.700 --> 00:01:44.719 mint az összes fizikai különbség kombinációja. 00:01:45.232 --> 00:01:49.980 Tehát az agyunk tesz minket egyedülállóan önmagunkká. 00:01:50.886 --> 00:01:53.320 És én ma azért vagyok itt, hogy megosszam veletek 00:01:53.640 --> 00:01:57.560 a történetemet, arról, hogyan tanultam meg, 00:01:57.560 --> 00:02:00.560 nemcsak az agyunk formál minket, 00:02:00.560 --> 00:02:03.476 de valójában mi is tudjuk alakítani az agyunkat. 00:02:04.920 --> 00:02:07.960 Az én történetem az első osztályban kezdődött. 00:02:08.320 --> 00:02:12.280 És az első osztályban mentális blokkot azonosítottak nálam. 00:02:12.440 --> 00:02:14.288 Azt mondták, hogy fogyatékosságom van. 00:02:14.960 --> 00:02:18.850 És hogy soha nem fogok úgy tanulni, mint a többi gyerek. 00:02:19.560 --> 00:02:22.858 És valójában az üzenet abban az időben hangos és világos volt. 00:02:23.880 --> 00:02:28.438 Azt mondták, hogy meg kell tanulnom ezekkel a korlátokkal együtt élni. 00:02:29.080 --> 00:02:34.096 Ez 1957-ben volt, amely a megváltoztathatatlan agy időszaka volt. 00:02:35.280 --> 00:02:39.445 A gyerekkor mélységes küzdelem volt számomra. 00:02:41.200 --> 00:02:42.920 Nem tudtam leolvasni az órát. 00:02:43.040 --> 00:02:47.999 Nem értettem a kapcsolatot az óra nagymutatója és a percmutatója között. 00:02:48.870 --> 00:02:50.781 Nem értettem a nyelvet. NOTE Paragraph 00:02:51.080 --> 00:02:57.900 A legtöbb, amit olvastam, vagy hallottam, érthetetlen volt a számomra. 00:02:58.760 --> 00:03:00.720 A konkrét dolgokat megértettem. 00:03:00.740 --> 00:03:04.020 Ha valaki azt mondta nekem, hogy: "Az az ember fekete kabátot visel", 00:03:04.020 --> 00:03:07.535 fel tudtam idézni képet a fejemben, és meg is értettem azt. 00:03:07.535 --> 00:03:10.462 De nem voltam képes megérteni fogalmakat, 00:03:10.462 --> 00:03:12.990 képzeteket, vagy kapcsolatokat. 00:03:14.180 --> 00:03:16.768 Tehát sok minden zavaros volt. 00:03:17.720 --> 00:03:22.307 Eltűnődtem azon, hogyan lehet a nagynéném az anyám testvére is egyben? 00:03:23.200 --> 00:03:27.711 És azon, hogy az mit is jelent valójában az, hogy 1/4? 00:03:29.440 --> 00:03:32.212 Bármilyen elvont fogalom bonyolult volt számomra. 00:03:32.660 --> 00:03:35.840 Irónia és viccek: lehetetlen volt. 00:03:36.080 --> 00:03:39.067 Így megtanultam akkor nevetni, amikor a többi ember tette. 00:03:40.480 --> 00:03:43.764 Az ok-okozati összefüggés nem létezett a világomban. 00:03:45.280 --> 00:03:49.080 Nem volt ok a történések mögött. 00:03:49.440 --> 00:03:55.714 A világom összefüggéstelen töredékek szétesett sorozata volt. 00:03:56.240 --> 00:03:59.764 És végezetül a töredezett világképem 00:04:00.600 --> 00:04:04.756 egy nagyon is töredezett önképet eredményezett. 00:04:06.360 --> 00:04:09.490 És ez még nem minden: a testem egész bal fele olyan volt, 00:04:09.490 --> 00:04:13.104 mint egy idegen lény, ami nem kapcsolódik a többi részemhez. 00:04:13.720 --> 00:04:16.659 A testem bal felével folyton nekimentem mindennek. 00:04:17.420 --> 00:04:20.732 Ha bármit felemeltem ezzel a bal kezemmel, azt elejtettem. 00:04:21.190 --> 00:04:23.310 Ha rátettem a bal kezemet a forró tűzhelyre, 00:04:23.990 --> 00:04:26.280 éreztem a fájdalmat, 00:04:26.280 --> 00:04:28.286 de fogalmam sem volt, honnan jön. 00:04:28.320 --> 00:04:31.089 Igazán önveszélyes voltam. 00:04:31.880 --> 00:04:35.697 Anyám meg volt győződve róla, hogy nem érem meg az 5 éves kort. 00:04:36.960 --> 00:04:40.250 És, ha ez még nem lett volna elég, térérzékelési problémám is volt. 00:04:40.310 --> 00:04:42.780 Nem tudtam elképzelni a háromdimenziós teret. 00:04:42.830 --> 00:04:45.059 Nem tudtam a fejemben térképeket alkotni. 00:04:45.080 --> 00:04:48.554 Állandóan eltévedtem, még a barátom házában is. 00:04:49.630 --> 00:04:51.958 Átkelni az utcán rémisztő volt. 00:04:51.990 --> 00:04:55.371 Nem tudtam megítélni, milyen messze van az autó. 00:04:55.420 --> 00:04:58.171 A geometria egy rémálom volt. 00:04:58.790 --> 00:05:01.640 Hihetetlenül szégyelltem magam. 00:05:01.640 --> 00:05:05.010 Úgy éreztem, hogy valami borzasztóan, rettenetesen rossz velem. 00:05:05.050 --> 00:05:10.413 És a gyermeki elmémmel, amikor hallottam, hogy a diagnózis mentális blokk, 00:05:11.800 --> 00:05:14.620 Én igazából azt hittem, hogy egy fakocka van a fejemben, 00:05:15.120 --> 00:05:16.777 ami nehézzé teszi a tanulást. 00:05:16.870 --> 00:05:21.728 Nem volt egy darab fa a fejemben, de nem jártam messze az igazságtól. 00:05:21.770 --> 00:05:27.181 Ahogy később megtudtam, gátak voltak az agyam kritikus részein. 00:05:28.770 --> 00:05:31.192 Próbálkoztam az összes hagyományos megközelítéssel, 00:05:31.650 --> 00:05:35.728 mind az ellensúlyozásról szóltak, és a probléma körüli munkáról, 00:05:35.760 --> 00:05:38.840 találni egy erősséget, ami támogatni tud egy gyengeséget. 00:05:38.960 --> 00:05:47.280 Ezek nem a probléma gyökerét célozták, sok erőfeszítést igényeltek, 00:05:47.380 --> 00:05:50.924 és meglehetősen szerény eredményeket hoztak. 00:05:52.360 --> 00:05:57.069 Aztán a 8. osztályban elértem a határt. 00:05:58.220 --> 00:06:01.489 Nem tudtam elképzelni, hogyan mehetnék középiskolába, 00:06:01.520 --> 00:06:04.770 hogyan tudnék még összetettebb tananyagot kezelni. 00:06:05.805 --> 00:06:09.298 Az egyetlen lehetőségként azt láttam, hogy véget vetek az életemnek. 00:06:10.050 --> 00:06:13.498 így elhatároztam, hogy véget vetek a fájdalomnak. 00:06:14.390 --> 00:06:19.526 És másnap reggel, amikor a sikertelen öngyilkossági kísérlet után felébredtem, 00:06:19.530 --> 00:06:24.750 lehordtam magam, hogy még erre sem vagyok képes. 00:06:24.770 --> 00:06:26.780 Tehát tovább küzdöttem. 00:06:26.800 --> 00:06:32.922 És ami tovább hajtott, az részben az apámtól tanult hozzáállás volt. 00:06:33.440 --> 00:06:37.800 Apám feltaláló volt, és szenvedélyesen hitt a kreatív folyamatokban. 00:06:38.020 --> 00:06:43.200 Arra tanított, hogy ha van egy probléma, és nincs megoldás, 00:06:43.240 --> 00:06:46.445 akkor menj és hozz létre egy megoldást. 00:06:46.910 --> 00:06:49.160 És egy másik dolog, amit megtanított, 00:06:50.000 --> 00:06:54.456 hogy mielőtt megoldanál egy problémát, meg kell ismerned a természetét. 00:06:55.140 --> 00:06:58.810 Tehát folytattam a vadászatot. Elmentem pszichológiát tanulni, 00:06:58.810 --> 00:07:04.492 hogy megpróbáljam megérteni, mi a baj velem, mi a problémlám forrása. 00:07:05.560 --> 00:07:14.070 Aztán 1977 nyarán valami sorsfordító történt. 00:07:14.110 --> 00:07:17.053 Találkoztam egy olyan elmével, mint az enyém. 00:07:18.570 --> 00:07:21.510 Egy orosz katona volt az, Lev Zasetsky. 00:07:22.300 --> 00:07:26.534 Az egyetlen különbség köztünk az volt, hogy az ő agyát egy golyó formálta, 00:07:27.340 --> 00:07:30.323 míg az enyém ilyen volt születésem óta. 00:07:31.470 --> 00:07:34.360 Zasestkyvel a zseniális orosz neurológus, Alexander Luria 00:07:34.360 --> 00:07:39.765 "Az összetört világú ember" c. könyvének oldalain találkoztam. 00:07:40.440 --> 00:07:44.722 Ahogy olvastam Zasetsky történetét, nem tudta megmondani az időt, 00:07:45.480 --> 00:07:50.452 úgy írta le, mintha sűrű ködben élne. Minden csak töredék volt, dirib-darabok. 00:07:50.560 --> 00:07:54.067 Ez az ember az én életemet élte. 00:07:54.570 --> 00:08:01.174 Tehát így, 25 évesen, 1977-ben már ismertem a problémám forrását. 00:08:01.740 --> 00:08:07.528 Az agyam egy része a bal féltekén nem működött. 00:08:08.080 --> 00:08:12.114 Aztán rábukkantam Mark Rosenzweig munkájára és ő mutatott egy megoldást. 00:08:12.180 --> 00:08:15.263 Rosenzweig patkányokkal dolgozott, és felfedezte, hogy 00:08:15.320 --> 00:08:20.033 a patkányok ingergazdag és ösztönző környezetben jobb tanulók. 00:08:20.650 --> 00:08:22.604 Aztán megnézte az agyukat: 00:08:23.020 --> 00:08:27.223 az agyuk fiziológiailag megváltozott, hogy támogassa a tanulást. 00:08:29.120 --> 00:08:32.310 És ez volt a neuroplaszticitás működés közben. 00:08:32.310 --> 00:08:35.452 A neuroplaszticitás egyszerű szavakkal: az agy képessége, hogy 00:08:35.480 --> 00:08:40.655 stimuláció hatására fiziológiailag és funkcionálisan megváltozzon. 00:08:40.850 --> 00:08:43.742 Tehát most már tudtam, hogy mit kell tennem. 00:08:43.800 --> 00:08:48.380 Meg kellett találnom a módját, hogy dolgoztassam, eddzem az agyam, 00:08:48.420 --> 00:08:51.013 hogy megerősítsem a gyenge részeket. 00:08:51.030 --> 00:08:55.720 És ez volt a kezdete az átalakulásomnak és életem munkájának. 00:08:56.290 --> 00:09:01.090 El kellett hinnem, hogy az emberek agya legalább annyira formálható, 00:09:01.130 --> 00:09:04.169 mint a patkányoké, sőt, remélhetően még inkább. 00:09:04.640 --> 00:09:07.344 Így aztán megalkottam az első gyakorlatot. 00:09:07.880 --> 00:09:12.270 órákat használtam, mert az órák egyfajta összefüggést jelentenek, 00:09:12.270 --> 00:09:14.374 és én soha nem volt képes megmondani az időt. 00:09:14.580 --> 00:09:16.290 A két mutatós órával kezdtem, 00:09:16.330 --> 00:09:19.345 hogy az összefüggések feldolgozására kényszerítsem az agyam, 00:09:19.380 --> 00:09:23.380 majd hozzátettem egy harmadik mutatót, aztán egy negyediket, mert azt akartam, 00:09:23.380 --> 00:09:27.027 hogy az agyam egyre keményebben és keményebben és keményebben dolgozzon, 00:09:27.027 --> 00:09:30.529 hogy összerakjon fogalmakat és megértse a kapcsolatukat. 00:09:31.210 --> 00:09:36.913 Körülbelül 3-4 hónapon belül tudtam, hogy valami alapvetően megváltozott. 00:09:37.480 --> 00:09:40.120 Mindig is szerettem volna filozófiát olvasni, 00:09:40.120 --> 00:09:42.544 de soha nem voltam képes megérteni. 00:09:42.750 --> 00:09:46.110 És egyszer csak szabad bejárásom lett egy filozófia könyvtárba. 00:09:47.230 --> 00:09:49.660 Tehát bementem, és levettem egy könyvet a polcról, 00:09:49.660 --> 00:09:51.894 és véletlenszerűen kinyitottam egy oldalon, 00:09:52.180 --> 00:09:56.633 és elolvastam, és megértettem, amit olvastam. 00:09:56.660 --> 00:10:00.190 Ilyen még soha nem történt, egész életemben. 00:10:00.190 --> 00:10:02.430 És akkor azt gondoltam, hogy ez talán véletlen, 00:10:02.430 --> 00:10:04.310 lehet, hogy ez egy egyszerű könyv volt. 00:10:04.320 --> 00:10:08.190 Így kihúztam egy másik könyvet a polcról, kinyitottam, elolvastam, és megértettem. 00:10:08.580 --> 00:10:12.229 és mire végeztem, könyvek százaiból álló halom vett körül, 00:10:12.600 --> 00:10:17.163 és képes voltam elolvasni és megérteni minden oldalt. 00:10:17.720 --> 00:10:20.700 Tehát tudtam, hogy valami megváltozott. 00:10:20.700 --> 00:10:22.390 (Taps) 00:10:25.460 --> 00:10:26.250 Köszönöm. 00:10:26.250 --> 00:10:30.410 A kísérletem működött. Az emberi agy képes volt a változásra. 00:10:30.450 --> 00:10:35.238 Aztán elhatároztam, hogy létrehozok egy gyakorlatot a testem idegenszerű részére. 00:10:35.270 --> 00:10:38.640 És tudtam, hogy ehhez a jobb agyfélteke egy területén, 00:10:38.640 --> 00:10:42.010 a szomatoszenzoros kérgen kell dolgoznom, amely az érzékelés területe. 00:10:42.010 --> 00:10:46.210 Létrehoztam erre egy gyakorlatot és már nem vagyok önveszélyes. 00:10:46.800 --> 00:10:51.597 És aztán a térbeli problémát intéztem el, mert belefáradtam, hogy mindig eltévedek, 00:10:52.000 --> 00:10:56.574 és így létrehoztam erre egy másik gyakorlatot, és már nem veszek el, 00:10:57.040 --> 00:10:59.217 tudok térképet olvasni. Nem kedvelem a GPS-t, 00:10:59.217 --> 00:11:02.260 most már, hogy képes vagyok rá, jobban szeretek térképet olvasni. 00:11:02.260 --> 00:11:03.100 (Nevetés) 00:11:03.100 --> 00:11:07.357 Tehát most már tudtam, hogy az agy képes változni. 00:11:07.390 --> 00:11:10.870 A neuroplaszticitás élő emberi bizonyítéka voltam. 00:11:13.060 --> 00:11:18.448 És amitől igazán megszakad a szívem, az az, hogy még ma is találkozom 00:11:18.460 --> 00:11:24.711 emberekkel, gyerekekkel, egyénekkel, akik tanulási problémákkal küzdenek, 00:11:25.240 --> 00:11:29.660 és még mindig azt mondják nekik, amit nekem mondtak 1957-ben, hogy 00:11:29.700 --> 00:11:35.871 meg kell tanulniuk együtt élni a korlátaikkal, hogy ne merjenek álmodni. 00:11:36.410 --> 00:11:42.560 Amit megtanultam 1977 óta, amikor megismertem Zasetskyt és Luriát 00:11:42.680 --> 00:11:47.129 és Rosenzweiget, az az, hogy igen, az agyunk formál minket, 00:11:47.160 --> 00:11:50.003 hatással van arra, miként tudunk kapcsolatba lépni, 00:11:50.020 --> 00:11:52.830 részt venni és létezni a világban, 00:11:52.840 --> 00:11:57.920 és mindannyiunknak megvan a maga egyedi profilja 00:11:57.920 --> 00:11:59.830 kognitív erősségekkel és gyengeségekkel. 00:11:59.830 --> 00:12:05.412 És ha van egy korlát, akkor nem feltétlenül kell, hogy együtt éljünk vele. 00:12:05.840 --> 00:12:08.589 Most már tudnunk a neuroplaszticitásról, 00:12:08.610 --> 00:12:13.631 és ki tudjuk használni az agy változtatható jellemzőit, hogy 00:12:13.740 --> 00:12:15.782 olyan programokat hozzunk létre, 00:12:15.800 --> 00:12:19.870 amelyek ténylegesen erősítik és ösztönzik és megváltoztatják az agyunkat. 00:12:19.910 --> 00:12:26.760 És 1966-ban Rosenzweig a világ arcába dobta a kesztyűt. 00:12:26.880 --> 00:12:28.680 Azt mondta, a kihívása a következő: 00:12:28.800 --> 00:12:33.520 "Vegyük alapul, amit a patkányokról tanult és alkalmazzuk azt az emberi tanulásra." 00:12:33.560 --> 00:12:37.606 És fel kell karolnunk ezt a feladatot, 00:12:38.300 --> 00:12:42.210 és kétségbe kell vonnunk a még ma is működő általános gyakorlatot, 00:12:42.210 --> 00:12:47.035 ami a megváltoztathatatlan agy paradigmájából ered. 00:12:47.800 --> 00:12:49.530 Közösen kell dolgoznunk azért, 00:12:49.530 --> 00:12:52.420 hogy fogjuk azt, amit most a neuroplaszticitásról tudunk, 00:12:52.420 --> 00:12:56.303 és olyan programokat fejlesszünk, amelyek valójában alakítják az agyunkat, 00:12:56.303 --> 00:12:59.321 azért, hogy megváltoztassuk a tanulás jövőjét. 00:12:59.780 --> 00:13:03.270 Az álmom egy olyan világ, amit mi teremtünk, 00:13:03.300 --> 00:13:06.910 amelyben egyetlen gyermeknek sem kell együtt élnie 00:13:06.910 --> 00:13:11.219 a tanulási nehézség okozta folyamatos küzdelemmel és fájdalommal. 00:13:11.790 --> 00:13:18.170 Az álmom az, hogy a kognitív gyakorlatok a tananyag normális részév válnak. 00:13:18.190 --> 00:13:22.930 Az álmom az, hogy az iskola egy olyan hellyé válik, ahová azért megyünk, 00:13:22.960 --> 00:13:29.040 hogy az agyunkat erősítsük, hogy igazán hatékony és eredményes tanulók legyünk, 00:13:29.040 --> 00:13:36.010 bekapcsolódva a tanulási folyamatba, ahol nem csak, mint tanulók merhetünk álmodni, 00:13:36.010 --> 00:13:39.510 de meg is tudjuk valósítani álmunkat. 00:13:39.560 --> 00:13:42.320 És számomra ez a tökéletes házasság 00:13:42.320 --> 00:13:44.782 az idegrendszer tudománya és az oktatás között. 00:13:44.820 --> 00:13:46.655 Köszönöm