Az újságírás a kutatás, a tényellenőrzésés az információ közzétételének

gyakorlatát jelenti.

De nem minden újságírást végeznek egyformán.

Az újságcikkekskálája a gyorsan megírt 
rövid közleményektől

a nagy időt és erőfeszítést igénylő 
tényfeltárásokig terjed.

Némelyik újsághírnek tűnő beszámoló

Nem a kutatás és a hajthatatlanság olyan mércéi szerint készül,

mint a proesszionális szervezetek beszámolói.

Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen,

a hamis és félrevezető online információk
is tűnhetnek írott hírnek.

Mivel rengeteg információforráshoz 
férünk hozzá

fontos, hogy el tudjuk dönteni,

melyik információ megbízható, 
és melyik nem.

Ebből a szempontból kulcs, hogy olyan szervezetektől informálódjunk,

amelyek szabványok szerint működnek.

A professzionális hírügynökségek is 
hibázhatnak,

de sokkal valószínűbb, hogy egy cikk szavahihető

ha a gyártás folyamatát a pontosság melletti elkötelezettség irányítja

Egy újságírói beszámoló 
minőségét megítélhetjük

az újságírást meghatározó elvárások ellenőrzésével.

Pontosság

A hírügynökség ismert
a proesszionalizmusáról?

Vannak előírásaik
a hibák javítására?

Kutatás.

Hány embert kérdeztek meg, idéztek
a cikkben?

Milyen statisztikákat, kutatásokat tartalmaz az alátámasztására?

Források.

Az idézett források szakértők vagy 
más okból avatott megszólalók a témában ?

Kontextus.

Közöl a beszámoló háttérinormációkat

a kulcsmozzanatok pontosabb megértése érdekében?

Korrektség.

A bemutatott személyek és ügyek leírására
semleges kifejezéseket használ?

Nem minden újságírás felel meg azonos mércéknek.

De a proesszionális hírügynökségek

és az újságírást meghatározó mércék 
megismerésével

el tudjuk dönteni, miben bízhatunk meg.