Az újságírás a kutatás, a tényellenőrzésés az információ közzétételének
gyakorlatát jelenti.
De nem minden újságírást végeznek egyformán.
Az újságcikkekskálája a gyorsan megírt
rövid közleményektől
a nagy időt és erőfeszítést igénylő
tényfeltárásokig terjed.
Némelyik újsághírnek tűnő beszámoló
Nem a kutatás és a hajthatatlanság olyan mércéi szerint készül,
mint a proesszionális szervezetek beszámolói.
Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen,
a hamis és félrevezető online információk
is tűnhetnek írott hírnek.
Mivel rengeteg információforráshoz
férünk hozzá
fontos, hogy el tudjuk dönteni,
melyik információ megbízható,
és melyik nem.
Ebből a szempontból kulcs, hogy olyan szervezetektől informálódjunk,
amelyek szabványok szerint működnek.
A professzionális hírügynökségek is
hibázhatnak,
de sokkal valószínűbb, hogy egy cikk szavahihető
ha a gyártás folyamatát a pontosság melletti elkötelezettség irányítja
Egy újságírói beszámoló
minőségét megítélhetjük
az újságírást meghatározó elvárások ellenőrzésével.
Pontosság
A hírügynökség ismeretes
a proesszionalizmusáról?
Vannak előírásaik
a hibák javítására?
Kutatás.
Hány embert kérdeztek meg, idéztek
a cikkben?
Milyen statisztikákkal, kutatásokkal tartalmaz
az alátámasztására?
Források.
Az idézett források szakértők vagy
más módon a témában.
Kontextus.
Segítik háttérinormációk a beszámolóban
a kulcsmozzanatok pontosabb megértését?
Korrektség.
A szereplő személyek ügyek leírására
semleges kifejezéseket használ?
Nem minden újságírás éri el/felel meg azonos sztanderdeknek.
A roesszionális hjrügynökségek
és az újságírást meghatározó mércék
megismerésével
el tudjuk dönteni, miben bízhatunk meg.