Az újságírás a kutatás, a tényellenőrzésés az információ közzétételének

gyakorlatát jelenti.

De nem minden újságírást végeznek egyformán.

Az újságcikkekskálája a gyorsan megírt 
rövid közleményektől

a nagy időt és erőfeszítést igénylő 
tényfeltárásokig terjed.

Némelyik újsághírnek tűnő beszámoló

Nem a kutatás és a hajthatatlanság olyan mércéi szerint készül,

mint a proesszionális szervezetek beszámolói.

Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen,

a hamis és félrevezető online információk
is tűnhetnek írott hírnek.

Mivel rengeteg információforráshoz 
férünk hozzá

fontos, hogy el tudjuk dönteni,

melyik információ megbízható, 
és melyik nem.

Ebből a szempontból fontos, hogy olyan szervezetektől informálódjunk,

amelyek szabványok szerint működnek.

A professzionális hírügynökségek is 
hibázhatnak,

de sokkal valószínűbb, hogy egy cikk szavahihető

ha a pontosság melletti elkötelezettségre irányuló 
folyamatban jön létre.

Egy újságírói beszámoló 
minőségét megítélhetjük

ha az újságírást meghatározó elvárások ellenőrzésével.

Pontosság

A hírügynökség ismeretes 
a proesszionalizmusáról?

Vannak előírásaik
a hibák javítására?

Kutatás.

Hány embert kérdeztek meg, idéztek
a cikkben?

Milyen statisztikákkal, kutatásokkal tartalmaz
az alátámasztására?

Források.

Az idézett források szakértők vagy 
más módon a témában.

Kontextus.

Segítik háttérinormációk a beszámolóban

a kulcsmozzanatok pontosabb megértését?

Korrektség.

A szereplő személyek ügyek leírására
semleges kifejezéseket használ?

Nem minden újságírás éri el/felel meg azonos sztanderdeknek.

A roesszionális hjrügynökségek

és az újságírást meghatározó mércék 
megismerésével

el tudjuk dönteni, miben bízhatunk meg.