Az újságírás sztenderdjei

Az újságírás a kutatás, a tényellenőrzés 
és az információ közzétételének

gyakorlatát jelenti.

De nem minden újságírást
végeznek ugyanúgy.

Az újságcikkek skálája a gyorsan megírt 
rövid közleményektől

a nagy időt és erőfeszítést igénylő 
tényfeltárásokig terjed.

Némelyik újsághírnek tűnő beszámoló

nem készül a kutatás és hajthatatlanság 
ugyanolyan mércéi szerint,

mint a professzionális szervezetek 
beszámolói.

Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen,

online a hamis és félrevezető információk
is tűnhetnek írott híreknek.

Mivel rengeteg információforráshoz 
férünk hozzá

fontos, hogy el tudjuk dönteni,

melyik információ megbízható, 
és melyik nem.

Ebben segít, ha olyan
szervezetektől informálódunk,

amelyek meghatározott
sztenderdek szerint működnek.

A professzionális hírügynökségek 
sem tévedhetetlenek,

de sokkal valószínűbb, 
hogy egy cikk szavahihető,

ha a gyártás folyamatához hozzátartozik
a pontosság melletti elköteleződés.

Egy újságírói beszámoló 
minőségét megítélhetjük

az újságírást meghatározó 
sztenderdek ellenőrzésével.

Pontosság

Professzionálisnak tartják
ezt a hírügynökséget?

Vannak előírásaik
a hibák javítására?

Kutatás.

Hány embert kérdeztek meg vagy idéztek
a cikkben?

Milyen statisztikákat, kutatásokat 
közöltek az állításaik alátámasztására?

Források.

Az idézett személyek szakértők vagy 
más okból avatott megszólalók a témában ?

Kontextus.

Közöl a beszámoló háttérinormációkat

a kulcstémák
pontosabb megértése érdekében?

Méltányosság.

A bemutatott személyek és ügyek leírására
semleges kifejezéseket használnak?

Nem minden újságírás felel meg
ugyanazoknak a sztenderdeknek.

De a professzionális hírügynökségek

és az újságírást meghatározó sztenderdek
megismerésével

el tudjuk dönteni, miben bízhatunk meg.

[A videót a CIVIX hozta el hozzád]

[Kanada támogatásával.]

[Fordította: Bibor Klára]