Az újságírás sztenderdjei
Az újságírás a kutatás, a tényellenőrzés
és az információ közzétételének
gyakorlatát jelenti.
De nem minden újságírást
végeznek ugyanúgy.
Az újságcikkek skálája a gyorsan megírt
rövid közleményektől
a nagy időt és erőfeszítést igénylő
tényfeltárásokig terjed.
Némelyik újsághírnek tűnő beszámoló
nem készül a kutatás és hajthatatlanság
ugyanolyan mércéi szerint,
mint a professzionális szervezetek
beszámolói.
Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen,
online a hamis és félrevezető információk
is tűnhetnek írott híreknek.
Mivel rengeteg információforráshoz
férünk hozzá
fontos, hogy el tudjuk dönteni,
melyik információ megbízható,
és melyik nem.
Ebben segít, ha olyan
szervezetektől informálódunk,
amelyek meghatározott
sztenderdek szerint működnek.
A professzionális hírügynökségek
sem tévedhetetlenek,
de sokkal valószínűbb,
hogy egy cikk szavahihető,
ha a gyártás folyamatához hozzátartozik
a pontosság melletti elköteleződés.
Egy újságírói beszámoló
minőségét megítélhetjük
az újságírást meghatározó
sztenderdek ellenőrzésével.
Pontosság
Professzionálisnak tartják
ezt a hírügynökséget?
Vannak előírásaik
a hibák javítására?
Kutatás.
Hány embert kérdeztek meg vagy idéztek
a cikkben?
Milyen statisztikákat, kutatásokat
közöltek az állításaik alátámasztására?
Források.
Az idézett személyek szakértők vagy
más okból avatott megszólalók a témában ?
Kontextus.
Közöl a beszámoló háttérinormációkat
a kulcstémák
pontosabb megértése érdekében?
Méltányosság.
A bemutatott személyek és ügyek leírására
semleges kifejezéseket használnak?
Nem minden újságírás felel meg
ugyanazoknak a sztenderdeknek.
De a professzionális hírügynökségek
és az újságírást meghatározó sztenderdek
megismerésével
el tudjuk dönteni, miben bízhatunk meg.
[A videót a CIVIX hozta el hozzád]
[Kanada támogatásával.]
[Fordította: Bibor Klára]