Az újságírás a kutatást, a tényellenőrzést

és az információ közzétételét jelenti/ a gyakorlata.

De nem minden újság/újságcikk készül egyormán.

A cikkek/riportok a gyorsan megírt rövid közleményektől

a nagy időt és erőfeszítést igénylő tényfeltárásig/nyomozásig terjednek/változnak.

Némelyik újsághírnek tűnő beszámoló

a kutatás és a .... nem feltétlenül olyan szigorú szabványok szerint

mint a proesszionális szervezetek beszámolói.

Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen,

a hamis és félrevezető online információk
híreknek/újságírásnak is tűnhetnek.

Mivel rengeteg információforráshoz 
férünk hozzá

fontos, hogy el tudjuk dönteni,

melyik információ megbízható, 
és melyik nem.

(A legfontosabb, hogy) olyan szervezetektől informálódjunk,

amelyek szabványok szerint működnek.

A professzionális hírügynökségek is 
hibázhatnak,

de sokkal valószínűbb, hogy egy cikk szavahihető

ha a pontosság melletti elkötelezettségre irányuló 
folyamatban jön létre.

Egy újságírói beszámoló 
minőségét megítélhetjük

ha az újságírást meghatározó elvárások ellenőrzésével.

Pontosság

A hírügynökség ismeretes 
a proesszionalizmusáról?

Vannak előírásaik
a hibák javítására?

Kutatás.

Hány embert kérdeztek meg, idéztek
a cikkben?

Milyen statisztikákkal, kutatásokkal tartalmaz
az alátámasztására?

Források.

Az idézett források szakértők vagy 
más módon a témában.

Kontextus.

Segítik háttérinormációk a beszámolóban

a kulcsmozzanatok pontosabb megértését?