Az újságírás a kutatást, a tényellenőrzést
és az információ közzétételét jelenti/ a gyakorlata.
De nem minden újság/újságcikk készül egyormán.
A cikkek/riportok a gyorsan megírt rövid közleményektől
a nagy időt és erőfeszítést igénylő tényfeltárásig/nyomozásig terjednek/változnak.
Némelyik újsághírnek tűnő beszámoló
a kutatás és a .... nem feltétlenül olyan szigorú szabványok szerint
mint a proesszionális szervezetek beszámolói.
Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen,
a hamis és félrevezető online információk
híreknek/újságírásnak is tűnhetnek.
Mivel rengeteg információforráshoz
férünk hozzá
fontos, hogy el tudjuk dönteni,
melyik információ megbízható,
és melyik nem.
(A legfontosabb, hogy) olyan szervezetektől informálódjunk,
amelyek szabványok szerint működnek.
A professzionális hírügynökségek is
hibázhatnak,
de sokkal valószínűbb, hogy egy cikk szavahihető
ha a pontosság melletti elkötelezettségre irányuló
folyamatban jön létre.
Egy újságírói beszámoló
minőségét megítélhetjük
ha az újságírást meghatározó elvárások ellenőrzésével.
Pontosság
A hírügynökség ismeretes
a proesszionalizmusáról?
Vannak előírásaik
a hibák javítására?
Kutatás.
Hány embert kérdeztek meg, idéztek
a cikkben?
Milyen statisztikákkal, kutatásokkal tartalmaz
az alátámasztására?
Források.
Az idézett források szakértők vagy
más módon a témában.
Kontextus.
Segítik háttérinormációk a beszámolóban
a kulcsmozzanatok pontosabb megértését?