Most, hogy már tudjuk a pozitív és a negatív számokat szorozni, gondolkodjunk el azon, hogyan oszthatjuk őket. Amint majd látni fogjuk, ez igazából egy nagyon hasonló módszer lesz. Ha mindkettő pozitív, akkor pozitív lesz az eredmény. Ha az egyik, vagy a másik negatív, de nem mindkettő, akkor negatív eredményt kapunk. Ha mindkettő negatív, akkor kioltják egymást, és pozitív eredményt kapunk. De próbáljuk ki, állítsd meg a videót, és próbáld kiszámolni te is, és utána nézd meg, hogy ugyanazokat az eredményeket kaptad-e, mint én. Tehát, nyolc osztva mínusz kettővel. Ha csak azt mondanánk, hogy nyolc osztva kettővel, akkor az plusz 4 lenne, de mivel a két szám közül pontosan az egyik negatív, ez itt, az eredmény is negatív lesz. Tehát, nyolc osztva mínusz kettővel az mínusz négy. Most mínusz tizenhat osztva plusz néggyel, legyünk óvatosak. Ha csak azt mondtuk volna, hogy tizenhat osztva plusz néggyel, akkor az négy lenne. De mivel a két szám közül az egyik negatív, és csak az egyik szám negatív ezek közül, ezért negatív eredményt fogunk kapni. Nézzük, mínusz harminc osztva mínusz öttel. Ha harmincat osztanánk öttel, akkor plusz hatot kapnánk. És mivel negatívat osztottam negatívval, a negatívok kioltják egymást, tehát a válasz még mindig plusz hat lesz! Még ki is írhatnám a plusz jelet, de nem szükséges, mert ez plusz hat. Negatív szám osztva negatív számmal, csakúgy, mint negatív szám szorozva negatív számmal, pozitív értéket eredményez. Tizennyolc osztva kettővel! Ez egy becsapós kérdés. Ez az, amit tudtunk már, mielőtt elkezdtünk a negatív számokkal foglalkozni: Ez egy pozitív szám osztva pozitívval. Ami pozitív lesz. Tehát ez plusz kilenccel lesz egyenlő. Most pedig csinálunk néhány érdekesebb feladatot, itt van egy összetettebb példa. Van itt szorzás és osztás is. Először is itt, kiszámoljuk a számlálót, és ha nem ismerős számunkra ez a kis pont, ez csak egy másik jele a szorzásnak. Írhattam volna x-et is ide, de azt fogjuk látni, hogy az algebrában a pont jelölést használják legtöbbször. Mert az X-et később lehet használni másra -- nem akarjuk, hogy összetévesszük az X betűvel, amit sokszor használunk az algebrában. Ezért használjuk inkább a pontot. Tehát mínusz hét szorozva hárommal a számlálóban, ezt a szorzatot fogjuk elosztani mínusz eggyel. Tehát a számláló, mínusz hét szorozva hárommal. Plusz hét szorozva hárommal az huszonegy lenne, de mivel itt az egyik szám negatív, ezért az eredmény mínusz huszonegy lesz. Ez mínusz huszonegy per mínusz egy. És mínusz huszonegy osztva mínusz eggyel, negatív osztva negatívval pozitív számot eredményez. Szóval ez plusz huszonegy lesz. Hadd írjam le mindezt. Tehát, ha pozitív számot kell negatívval osztanunk, az negatív lesz. Ha negatívat kell pozitívval osztanunk, az is negatív lesz. Ha negatívot osztunk negatívval, az pozitívat eredményez, és természetesen pozitív osztva pozitívval, az is pozitív lesz. Most csináljuk meg ezt az utolsó példát. Ez csak szorzás, de érdekes lesz, mert összeszorzunk három számot, ilyet még nem tettünk. Balról jobbra kell haladnunk, először nézzük ezt: a mínusz kettő szorozva mínusz héttel. Mínusz kettő szorozva mínusz héttel. Mindkettő negatív és a negatívok kioltják egymást, ami azt eredményezi, hogy ez a rész itt, plusz tizennégy. Ezt a plusz tizennégyet szorozzuk most mínusz eggyel. Tehát most egy pozitív számot szorzunk egy negatívval. Csak az egyik szám negatív, ezért negatív eredményt kapunk, ez pedig mínusz tizennégy. Hadd adjak még egy pár feladatot, ezeket hívhatjuk trükkös feladatoknak is. Mi történne, ha a nullát osztanám mínusz öttel? Hát, ez nulla „mínusz ötöd” része. A nulla bármivel osztva, ami nem nulla az nullával egyenlő. De mi lenne, ha megfordítanánk? Mi történne, ha mínusz ötöt osztanánk nullával? Hát, nem tudjuk, mi történik, ha valamit nullával osztunk. Ezt még nem definiáltuk. Többféleképp lehet megközelíteni a kérdést, ezért általánosságban azt mondjuk, hogy nincs definiálva. Még nem definiáltuk, hogy mi történik, ha valamit nullával osztunk. És hasonlóképpen, ha a nullát osztanánk nullával, ez is definiálatlan művelet.