Mi lenne, ha alvásunkat
hatékonyabbá tehetnénk?

Alváskutatóként

e kérdés foglalkoztat

immár tizedik éve.

Miközben a villanyfény
és a technológia megteremtette

a 24 órás munka és termelés világát,

ennek ára cirkadián ritmusunk,

természetes napi periodicitásunk föladása

és szervezetünk alvásigénye.

Cirkadián ritmusunk szabályozza
nap közbeni energiaszintünket,

és csak nemrég kezdtük annyira
fölborítani ezt a ritmust,

hogy az már veszélybe sodorja
egészséges alvásunkat

és végül – életminőségünket.

Emiatt kevesebbet alszunk

a szükségesnél.

Ma az átlag amerikai
egy teljes órával kevesebbet alszik,

mint az 1940-es években.

Jeleit bizonyos okból úgy hordjuk,

mint a kialvatlanságért kapott

Becsületrend-jelvényt.

Ez így együtt egészségi válsághoz vezet.

A legtöbben tudjuk,
hogy a rossz alvás s a betegségek:

pl. az Alzheimer-kór, szív-érrendszeri
bajok, agyi érkatasztrófa

és a cukorbaj összefüggnek.

A kezeletlen alvászavar,
pl. az alvás közbeni légzéskimaradás

sok betegség okozója lehet.

De tudják-e, hogy mentális állapotukra
miként hat az alvás?

Rossz alvás miatt kockázatos,
elhamarkodott döntéseket hozunk,

és aláássa beleérző képességünket.

Az alvásmegvonás érzékenyebbé tesz
önnön fájdalmunk iránt,

s nem meglepő,
hogy nehezen viselünk el másokat,

és nehéz is jónak s egészségesnek lennünk,

ha alváshiánnyal küzdünk.

A tudósok most kezdik megérteni,

hogy egészségünkre és közérzetünkre

nemcsak az alvás mennyisége,
hanem minősége is hat.

Kutatásom középpontjában

az alvás sok tudós véleménye szerinti
legpihentetőbb szakasza:

a mély alvás áll.

Tudjuk, hogy az alvásnak általában

három szakasza van:

a felületes alvás,

a gyors szemmozgású vagy REM

és a mély alvás.

E szakaszokat fejbőrre, mellkasra
s állra helyezett elektródákkal mérjük.

A felületes s a REM-szakaszban

agyhullámaink az ébrenlétéhez hasonlók.

De mély alvásban agyhullámaink
nagy amplitúdójúak,

és erősen különböznek
az ébrenléti hullámoktól.

E nagy amplitúdójú hullámokat
hívjuk delta-hullámoknak.

Ha nem kapjuk meg a szükséges mély alvást,

az gátolja tanulási képességünket

és sejtjeink s testünk regenerálódását.

Mély alvásban alakítjuk át

a velünk történt napi eseményeket

a hosszú távú memóriánkban
és személyiségünkben.

Ahogy öregszünk,

nagy valószínűséggel elveszítjük
regeneráló delta-hullámainkat.

A mély alvás és a delta-hullámok

a biológiai ifjúság egyfajta jellemzői.

Természetesen, több mély alvást
szeretnék magamnak,

és majd minden bigyót, kütyüt kipróbáltam:

bolti árut és klinikai kivitelűt,

ami csak létezik.

Sokat tanultam, és rájöttem,
hogy mint a legtöbbünknek,

nekem is nyolc óra alvás kell.

Még cirkadián ritmusomon is változtattam:

az étkezések, torna s a világosság idején,

de nem találtam módszert
a mélyebb éjszakai alvásra,

míg nem találkoztam
Dr. Dmitry Gerashchenkóval

a Harvard orvosi karáról.

Dmitry megemlített
egy szakirodalmi újdonságot:

egy német labor kimutatta,
hogy ha kellő időben

hangokat játszunk le alvó embereknek,

akkor alvásuk mélyebbé
és hatékonyabbá tehető.

A labor ráadásul azt is kimutatta,

hogy javítható következő napi
memória-teljesítményünk

a hangok révén.

Dmitry és én összefogtunk,

és nekiláttunk a technika létrehozásának.

A Penn Állami Egyetem
kutatólaborjának munkatársaival együtt

kísérleteket terveztünk
rendszerünk tesztelésére.

Azóta támogatást kaptunk
az Országos Tudományos Alaptól

és az Országos Egészségügyi Intézettől

a mély alvást serkentő
technika fejlesztésére.

Működési elve a következő.

Az illető bejön a laborba,

mi meg fölrakunk rá egy sor készüléket.

Kettő itt van nálam;

nem csili-vili kinézetűek.

(Nevetés)

Amikor nyugtázzuk,
hogy a mély alvás szakaszt elérte,

lejátsszuk a mély alvást
serkentő hangokat,

amelyekről kimutatták,
hogy elmélyítik az alvást.

Most bemutatom a hangot.

(Többször lejátssza a hangokat)

Elég fura, ugye?

(Nevetés)

A hang frekvenciája megegyezik
az agyhullámokéval,

mikor agyunk mély álomban van.

A hangminta serkenti az agyat,

hogy több regeneráló
delta-hullámot állítson elő.

Amikor másnap a hangról
kérdeztük a résztvevőket, kiderült,

hogy nem voltak tudatában 
a lejátszott hangnak,

noha agyuk több
delta-hullámot állított elő.

Az ábra az egyik résztvevő
agyhullámait ábrázolja.

Látják az alsó részt?

A nagy amplitúdójú hang
frekvenciáját mutatja.

Nézzük most felül az agyhullámokat!

Látható az ábrából,

hogy a hang hatására több
regeneratív delta-hullám keletkezik.

Megtudtuk, hogy pontosan lehet
befolyásolni az alvást

elektródák fölrakása nélkül,

és az alvás elmélyíthető.

Folytatjuk a helyes hangkörnyezet

és alváskörnyezet fejlesztését,

hogy egészségesebbé
tegyük az emberek alvását.

Alvásunk nem annyira
regeneratív, mint lehetne,

de lehet, hogy nemsokára

egy kis készülékkel

többet kihozhatunk alvásunkból.

Köszönöm.

(Taps)