1
00:00:00,960 --> 00:00:07,336
Néhány nappal azután, hogy férjemnél
IV. stádiumú tüdőrákot diagnosztizáltak,

2
00:00:07,360 --> 00:00:09,856
otthon feküdtünk az ágyunkban,

3
00:00:09,880 --> 00:00:11,656
és Paul azt mondta:

4
00:00:11,680 --> 00:00:12,880
"Minden rendben lesz".

5
00:00:14,040 --> 00:00:16,536
Én meg azt feleltem, emlékszem:

6
00:00:16,560 --> 00:00:17,776
"Hát persze.

7
00:00:17,800 --> 00:00:21,560
Csak még nem tudjuk, pontosan hogyan."

8
00:00:23,320 --> 00:00:26,816
Paullal elsőéves medikus-korunkban
ismerkedtünk meg a Yale-en.

9
00:00:26,840 --> 00:00:30,280
Okos volt, kedves és fergeteges humorú.

10
00:00:30,880 --> 00:00:34,696
Gorillajelmezt tartott
a kocsija csomagtartójában,

11
00:00:34,720 --> 00:00:37,136
és azt mondta: "Csak vészhelyzet esetére."

12
00:00:37,160 --> 00:00:38,360
(Nevetés)

13
00:00:39,200 --> 00:00:42,920
Figyeltem, hogyan bánik a betegeivel,
és közben beleszerettem.

14
00:00:43,400 --> 00:00:45,576
Sokáig velük maradt, beszélgetett velük,

15
00:00:45,600 --> 00:00:49,056
igyekezett megérteni, 
hogyan élik át a betegségüket,

16
00:00:49,080 --> 00:00:51,200
nemcsak szakmai szempontból.

17
00:00:52,560 --> 00:00:54,776
Később elmesélte, ő akkor szeretett belém,

18
00:00:54,800 --> 00:00:59,840
mikor látta, hogy sírok
egy végleg elnémult EKG-jel fölött.

19
00:01:01,120 --> 00:01:02,656
Még nem tudtuk,

20
00:01:02,680 --> 00:01:05,816
de már szerelmünk kezdetén is
az volt a leckénk:

21
00:01:05,840 --> 00:01:08,960
hogyan közelítsük meg együtt a szenvedést.

22
00:01:10,840 --> 00:01:13,216
Összeházasodtunk, orvosok lettünk.

23
00:01:13,240 --> 00:01:15,256
Én belgyógyászként dolgoztam,

24
00:01:15,280 --> 00:01:19,336
Paul pedig idegsebészeti 
gyakorlatát töltötte,

25
00:01:19,360 --> 00:01:21,000
amikor fogyni kezdett.

26
00:01:22,480 --> 00:01:27,400
Kínzó hátfájás és szűnni nem akaró
köhögés kezdte gyötörni.

27
00:01:28,400 --> 00:01:30,536
Amikor kórházba utalták,

28
00:01:30,560 --> 00:01:34,640
a CT-vizsgálat daganatokat mutatott ki
a tüdejében és csontjain.

29
00:01:36,640 --> 00:01:40,240
Mindketten gondoztunk már
súlyos betegeket,

30
00:01:41,200 --> 00:01:43,560
most ránk került a sor.

31
00:01:46,720 --> 00:01:49,320
Huszonkét hónapig éltünk együtt
Paul betegségével.

32
00:01:49,920 --> 00:01:52,440
Emlékiratot írt arról,
hogyan nézett szembe a halállal

33
00:01:53,320 --> 00:01:55,480
Megszültem a lányunkat, Cadyt,

34
00:01:56,240 --> 00:01:57,920
szerettük őt is, egymást is.

35
00:01:58,720 --> 00:02:03,360
Megtanultuk átverekedni magunkat
súlyos orvosi döntéseken.

36
00:02:05,320 --> 00:02:08,895
Életem legnehezebb napja az volt,

37
00:02:08,919 --> 00:02:10,960
amelyen utoljára vittük a kórházba Pault.

38
00:02:12,560 --> 00:02:14,536
Mikor a végén felém fordult,

39
00:02:14,560 --> 00:02:17,040
és azt mondta: "Készen állok,"

40
00:02:19,000 --> 00:02:21,680
tudtam: ez nemcsak "egy" bátor döntés.

41
00:02:22,280 --> 00:02:23,600
Ez "a" helyes döntés.

42
00:02:24,680 --> 00:02:27,560
Paul nem akart lélegeztetőgépet,
sem újraélesztést.

43
00:02:28,360 --> 00:02:29,856
Abban a percben

44
00:02:29,880 --> 00:02:32,480
az volt neki a legfontosabb,

45
00:02:33,560 --> 00:02:35,240
hogy karjában tarthassa a babánkat.

46
00:02:37,240 --> 00:02:39,056
Kilenc órával később

47
00:02:39,080 --> 00:02:40,280
meghalt.

48
00:02:43,960 --> 00:02:46,216
Mindig gondozóként gondoltam magamra --

49
00:02:46,240 --> 00:02:48,296
ahogy a legtöbb orvos --,

50
00:02:48,320 --> 00:02:51,120
és Paul gondozása adott
igazán mély értelmet ennek a szónak

51
00:02:52,120 --> 00:02:55,736
Figyeltem őt, ahogy a betegség
átformálja a személyiségét,

52
00:02:55,760 --> 00:02:59,256
megtanultam látni és elfogadni a fájdalmát

53
00:02:59,280 --> 00:03:01,816
beszélgettünk a választási lehetőségeiről

54
00:03:01,840 --> 00:03:03,256
-- ezekből megtanultam,

55
00:03:03,280 --> 00:03:08,536
hogy az ellenállás nem azt jelenti:
visszaszökünk a régi szép időkbe,

56
00:03:08,560 --> 00:03:11,240
vagy úgy teszünk,
mintha a nehézség nem lenne nehéz.

57
00:03:12,120 --> 00:03:14,120
Nagyon is nehéz.

58
00:03:15,160 --> 00:03:18,440
Fájdalmas, kusza dolog.

59
00:03:19,320 --> 00:03:20,736
De ez van.

60
00:03:20,760 --> 00:03:24,000
És megtanultam,
hogy ha együtt foglalkozunk vele,

61
00:03:25,120 --> 00:03:28,800
mi döntjük el, mit tartunk legjobbnak.

62
00:03:31,080 --> 00:03:34,400
A diagnózisa után nem sokkal
azt mondta Paul:

63
00:03:35,360 --> 00:03:36,880
"Mindenképp menj újra férjhez."

64
00:03:38,480 --> 00:03:41,816
Mire én: "Hűű, már ott tartunk,
hogy bármit hangosan kimondunk!"

65
00:03:41,840 --> 00:03:44,376
(Nevetés)

66
00:03:44,400 --> 00:03:46,456
Annyira sokkoló volt,

67
00:03:46,480 --> 00:03:48,280
annyira szívettépő...

68
00:03:49,440 --> 00:03:50,656
nemes,

69
00:03:50,680 --> 00:03:52,176
és tényleg megnyugtató,

70
00:03:52,200 --> 00:03:54,776
mert olyan nyílegyenes volt,

71
00:03:54,800 --> 00:03:57,920
és pontosan erre az őszinteségre
volt szükségünk.

72
00:03:58,760 --> 00:04:00,456
Még Paul betegsége elején

73
00:04:00,480 --> 00:04:03,840
megegyeztünk abban,
hogy mindent kimondunk hangosan.

74
00:04:05,400 --> 00:04:07,696
A végrendeletírás

75
00:04:07,720 --> 00:04:10,376
vagy élő végakaratunk megfogalmazása --

76
00:04:10,400 --> 00:04:12,976
az efféléktől mindig idegenkedtem --

77
00:04:13,000 --> 00:04:15,280
már nem volt annyira ijesztő, mint elsőre.

78
00:04:16,040 --> 00:04:20,399
Megértettem, hogy az élő végakaratot
szeretetből teljesítjük --

79
00:04:21,480 --> 00:04:23,040
olyan, mint egy házasságkötés.

80
00:04:23,720 --> 00:04:25,976
Arra szerződtünk,
hogy gondoskodunk egymásról,

81
00:04:26,000 --> 00:04:28,296
fogadalmat tettünk,

82
00:04:28,320 --> 00:04:30,240
hogy mellette leszek,

83
00:04:31,240 --> 00:04:32,480
míg a halál el nem választ

84
00:04:33,960 --> 00:04:36,400
"Ha kell, beszélek majd helyetted.

85
00:04:37,200 --> 00:04:39,480
Tiszteletben tartom a kívánságaidat."

86
00:04:41,280 --> 00:04:44,640
Ezt leírtuk, és kézzelfogható része lett
szerelmünk történetének.

87
00:04:47,040 --> 00:04:48,256
Orvosként mindketten

88
00:04:48,280 --> 00:04:49,936
jobban meg tudtuk érteni

89
00:04:49,960 --> 00:04:53,120
sőt: elfogadni is a diagnózist.

90
00:04:54,120 --> 00:04:55,456
Szerencsére

91
00:04:55,480 --> 00:04:56,696
nem éreztünk miatta dühöt

92
00:04:56,720 --> 00:05:00,856
hisz oly sok beteget láttunk
egyre jobban leépülni,

93
00:05:00,880 --> 00:05:03,560
és tudtuk: a halál is az élet része.

94
00:05:05,880 --> 00:05:07,456
De egészen más kívülről tudni;

95
00:05:07,480 --> 00:05:09,136
és nagyon más volt átélni.

96
00:05:09,160 --> 00:05:13,640
Lényegében együtt éltünk a bánattal
és a súlyos kór bizonytalanságával.

97
00:05:14,720 --> 00:05:17,936
A tüdőrák kezelése
nagy léptékben fejlődik,

98
00:05:17,960 --> 00:05:22,720
de tudtuk: Paulnak valószínűleg
csak néhány hónapja vagy éve lehet hátra.

99
00:05:24,720 --> 00:05:25,936
Ezalatt megírta:

100
00:05:25,960 --> 00:05:28,760
hogyan alakult át orvosból beteggé.

101
00:05:29,680 --> 00:05:33,736
Mesélt arról: milyen érzés
hirtelen válaszút elé kerülni,

102
00:05:33,760 --> 00:05:36,560
és elbeszélte, mennyire tisztán
látja maga előtt az utat,

103
00:05:37,320 --> 00:05:40,056
hisz oly sok beteget kezelt,

104
00:05:40,080 --> 00:05:42,360
valószínűleg az ő útja is ugyanolyan lesz.

105
00:05:43,280 --> 00:05:45,080
De teljesen összezavarodott.

106
00:05:46,440 --> 00:05:48,216
Azt írta:

107
00:05:48,240 --> 00:05:49,736
"Nem utat látok,

108
00:05:49,760 --> 00:05:51,816
hanem

109
00:05:51,840 --> 00:05:56,000
zord, kietlen, vakítóan fehér sivatagot.

110
00:05:56,720 --> 00:05:59,880
Mintha egy homokvihar elsöpört volna
minden ismerős dolgot.

111
00:06:01,160 --> 00:06:03,000
Farkasszemet kell néznem a halálommal,

112
00:06:04,000 --> 00:06:07,600
tudni akartam:
miért érdemes tovább élnem,

113
00:06:08,680 --> 00:06:12,160
és ebben az onkológusom segített."

114
00:06:15,440 --> 00:06:17,496
A férjemet gondozó orvosok miatt

115
00:06:17,520 --> 00:06:21,736
még jobban tisztelem gyógyító kollégáimat.

116
00:06:21,760 --> 00:06:23,736
Nehéz a hivatásunk.

117
00:06:23,760 --> 00:06:28,536
Felelősek vagyunk azért, hogy betegeink
világosan megértsék: mi várhat rájuk,

118
00:06:28,560 --> 00:06:30,536
milyen kezelések közül választhatnak,

119
00:06:30,560 --> 00:06:33,056
és ez sosem könnyű,
de különösen nehéz,

120
00:06:33,080 --> 00:06:36,760
mikor halálos kórral kell megküzdeni,
mint amilyen a rák.

121
00:06:38,320 --> 00:06:42,016
Van, aki nem akarja tudni,
mennyi ideje lehet még hátra,

122
00:06:42,040 --> 00:06:43,240
mások viszont igen.

123
00:06:43,840 --> 00:06:46,320
Mi sosem tudjuk erre a választ.

124
00:06:48,200 --> 00:06:51,040
Van, hogy reményt csillantunk bennük,

125
00:06:52,080 --> 00:06:54,440
és a legjobb forgatókönyvet vázoljuk fel.

126
00:06:56,320 --> 00:06:58,416
Egy felmérésben

127
00:06:58,440 --> 00:07:03,256
a megkérdezett orvosok 55%-a 
a beteg prognózisának felállításakor

128
00:07:03,280 --> 00:07:04,736
rózsásabb képet fest,

129
00:07:04,760 --> 00:07:06,720
mint amit valójában gondol.

130
00:07:07,960 --> 00:07:10,680
Ez tapintatosságból fakadó ösztön.

131
00:07:12,120 --> 00:07:13,536
Kutatások szerint viszont

132
00:07:13,560 --> 00:07:18,776
azok a betegek, akik tisztában vannak
betegségük lehetséges következményeivel,

133
00:07:18,800 --> 00:07:20,320
kevésbé szorongók,

134
00:07:21,080 --> 00:07:22,840
jobban tudnak előre tervezni,

135
00:07:23,840 --> 00:07:26,160
és a családtagoknak is kevésbé megrázó.

136
00:07:28,800 --> 00:07:31,536
Másoknak talán nehéz túlesni
azokon a beszélgetéseken,

137
00:07:31,560 --> 00:07:38,040
de nekünk az információ sokat segített
súlyos döntéseinkben.

138
00:07:38,920 --> 00:07:40,120
Az volt a legnehezebb,

139
00:07:41,040 --> 00:07:42,240
vállaljunk-e gyereket.

140
00:07:44,800 --> 00:07:49,760
Nem tűnt valószínűnek,
hogy láthatja felnőni a kislányát.

141
00:07:50,840 --> 00:07:53,336
De arra volt esélyünk, hogy ott legyen
a születésénél

142
00:07:53,360 --> 00:07:55,000
és egy kicsit még vele lehessen.

143
00:07:56,640 --> 00:07:58,616
Emlékszem, megkérdeztem tőle:

144
00:07:58,640 --> 00:08:02,016
nem fél-e attól,
hogy még fájdalmasabb lesz halála előtt

145
00:08:02,040 --> 00:08:04,560
egy gyermektől is elbúcsúznia?

146
00:08:06,400 --> 00:08:08,256
A válasza megdöbbentett.

147
00:08:08,280 --> 00:08:09,976
Azt felelte:

148
00:08:10,000 --> 00:08:12,240
"De lenne egy csodálatos gyerekünk, nem?"

149
00:08:16,040 --> 00:08:17,240
És vállaltuk.

150
00:08:17,840 --> 00:08:20,400
Nem azért, hogy kijátsszuk a rákot,

151
00:08:21,520 --> 00:08:23,376
hanem mert már tudtuk,

152
00:08:23,400 --> 00:08:28,560
hogy a teljes élethez
a szenvedés elfogadása is hozzátartozik.

153
00:08:31,880 --> 00:08:34,296
Paul onkológusa megtervezte
a kemoterápia menetét,

154
00:08:34,320 --> 00:08:37,616
így tovább dolgozhatott idegsebészként,

155
00:08:37,640 --> 00:08:40,080
amiről kezdetben azt hittük:
lehetetlen lesz.

156
00:08:41,520 --> 00:08:42,816
A rák előrehaladtával

157
00:08:42,840 --> 00:08:45,360
Paul írni kezdett a munkája helyett,

158
00:08:46,200 --> 00:08:49,536
palliatív gondozó orvosa
serkentőszereket írt fel neki,

159
00:08:49,560 --> 00:08:51,160
így jobban figyelhetett az írásra

160
00:08:52,600 --> 00:08:56,280
Megkérdezték tőle, mit tart fontosnak,
és mi okoz gondot neki.

161
00:08:57,080 --> 00:09:00,720
Megkérdezték, milyen kompromisszumokat
akar kötni.

162
00:09:02,480 --> 00:09:06,616
Azok a beszélgetések tökéletesen
meggyőztek minket arról,

163
00:09:06,640 --> 00:09:10,520
hogy gondozói figyelembe veszik
az igényeinket.

164
00:09:12,280 --> 00:09:14,936
Paul tréfálkozott, hogy ez
nem a tipikus "gólyamese",

165
00:09:14,960 --> 00:09:16,296
amit a szülők előadnak,

166
00:09:16,320 --> 00:09:18,856
amin mindenki villámgyorsan
igyekszik túlesni,

167
00:09:18,880 --> 00:09:20,576
aztán gyorsan el is felejtik.

168
00:09:20,600 --> 00:09:23,496
Ahogy változnak a dolgok,
mindig újragondoljuk a beszélgetést

169
00:09:23,520 --> 00:09:26,440
Mindig mindent hangosan kimondunk.

170
00:09:28,400 --> 00:09:29,656
Örökké hálás vagyok,

171
00:09:29,680 --> 00:09:32,056
mert Paul orvosai ráéreztek:

172
00:09:32,080 --> 00:09:35,176
nem várunk tőlük olyan válaszokat,
amiket ők sem tudnak,

173
00:09:35,200 --> 00:09:38,576
nem várunk semmi biztosat, csak annyit,

174
00:09:38,600 --> 00:09:41,400
hogy tanácsokkal segítsenek neki
a fájdalmas döntésekben...

175
00:09:42,320 --> 00:09:47,320
amikor a teste összeomlott,
de az élni akarása nem.

176
00:09:49,440 --> 00:09:51,000
Később, miután meghalt,

177
00:09:51,960 --> 00:09:54,656
rengeteg virágcsokrot kaptam,

178
00:09:54,680 --> 00:09:56,200
de én csak egyet küldtem...

179
00:09:57,080 --> 00:09:59,136
Paul onkológusának,

180
00:09:59,160 --> 00:10:02,616
mert segített neki célja elérésében,

181
00:10:02,640 --> 00:10:05,200
és segített megfontolni a döntéseit.

182
00:10:06,520 --> 00:10:11,200
Tudta, hogy az élet többet jelent
a puszta életben maradásnál.

183
00:10:13,720 --> 00:10:16,616
Néhány héttel ezelőtt
egy beteg jött a klinikámra.

184
00:10:16,640 --> 00:10:19,800
Egy súlyos, krónikus betegséggel
küszködő nő.

185
00:10:20,880 --> 00:10:23,776
Miközben az életéről, ellátásáról
beszélgettünk, azt mondta:

186
00:10:23,800 --> 00:10:27,280
"Szeretem a palliatív gondozó csapatomat.

187
00:10:28,160 --> 00:10:30,200
Megtanítottak rá: bátran mondhatok nemet."

188
00:10:31,640 --> 00:10:33,440
Hát persze, gondoltam, ez így igaz.

189
00:10:34,840 --> 00:10:37,080
De sok beteg nem így érzi.

190
00:10:38,840 --> 00:10:40,976
A Compassion and Choices kutatást végzett,

191
00:10:41,000 --> 00:10:44,200
megkérdezték a résztvevőket, mit tartanak
fontosnak a gondozás során

192
00:10:44,760 --> 00:10:48,816
Sokan úgy kezdték a válaszaikat:

193
00:10:48,840 --> 00:10:50,280
"Ha választhatnék..."

194
00:10:52,040 --> 00:10:53,600
Ha választhatnék.

195
00:10:54,880 --> 00:10:56,776
És mikor azt olvasom: "ha,"

196
00:10:56,800 --> 00:10:58,976
jobban megértem, miért van az,

197
00:10:59,000 --> 00:11:01,856
hogy minden negyedik beteg

198
00:11:01,880 --> 00:11:06,736
túlzott vagy fölösleges
orvosi kezelést kap,

199
00:11:06,760 --> 00:11:11,920
vagy hozzátartozóként
nézi végig ugyanezt.

200
00:11:13,600 --> 00:11:15,696
Nem az orvosokon múlik,

201
00:11:15,720 --> 00:11:16,920
hanem rajtunk.

202
00:11:17,520 --> 00:11:20,456
Tudjuk, mekkora lelki teher hárul

203
00:11:20,480 --> 00:11:22,840
a betegekre és a hozzátartozókra.

204
00:11:23,760 --> 00:11:25,600
Azt is tudjuk, mivel kell kezelni őket

205
00:11:26,720 --> 00:11:32,056
A sürgősségi nővérek fele
és az intenzív orvosok negyede

206
00:11:32,080 --> 00:11:34,616
elhagyja a pályáját,

207
00:11:34,640 --> 00:11:39,536
mert nem tudják elviselni az érzést,
hogy egyes betegeik nem fogadják el

208
00:11:39,560 --> 00:11:42,960
a számukra kijelölt kezelést.

209
00:11:45,400 --> 00:11:47,896
De hogyan tartsák tiszteletben
a kívánságainkat,

210
00:11:47,920 --> 00:11:50,120
ha egyszer nem tudják, mik azok?

211
00:11:52,000 --> 00:11:55,720
Önök szívesen élnének lélegeztetőgépen,
ha úgy tovább élhetnének?

212
00:11:57,000 --> 00:12:00,616
Mit tartanak a legfontosabbnak:
az idő mennyiségét,

213
00:12:00,640 --> 00:12:01,840
vagy inkább a minőségét?

214
00:12:02,720 --> 00:12:06,000
Mindkét döntés komoly és bátor,

215
00:12:07,200 --> 00:12:09,040
de mindig magunknak kell döntenünk.

216
00:12:10,200 --> 00:12:11,920
Ez igaz életünk végén és bármikor,

217
00:12:12,920 --> 00:12:15,496
amikor orvosi kezelésre kerül a sor.

218
00:12:15,520 --> 00:12:18,376
Aki babát vár, akar-e genetikai szűrést?

219
00:12:18,400 --> 00:12:20,320
Jó-e térdprotézist kérni, vagy sem?

220
00:12:21,600 --> 00:12:24,920
Otthonában vagy klinikán
történjen-e a dialízis?

221
00:12:26,600 --> 00:12:27,800
A válasz:

222
00:12:28,640 --> 00:12:29,840
attól függ.

223
00:12:30,560 --> 00:12:35,040
Melyik gyógymód segíti elő,
hogy úgy éljen, ahogy szeretne?

224
00:12:37,080 --> 00:12:39,296
Remélem, eszükbe fog jutni a kérdés

225
00:12:39,320 --> 00:12:42,480
legközelebb, amikor dönteni kell
az orvosi rendelőben.

226
00:12:43,200 --> 00:12:46,240
Ne felejtsék el, hogy mindig van választás

227
00:12:47,240 --> 00:12:52,960
és mondhatnak nemet egy kezelésre,
ha úgy ítélik, hogy nem jó önöknek.

228
00:12:54,600 --> 00:12:57,976
W. S. Merwin írt egy verset --

229
00:12:58,000 --> 00:13:00,296
összesen két mondatból áll --

230
00:13:00,320 --> 00:13:02,440
ez fejezi ki legjobban, amit érzek.

231
00:13:05,000 --> 00:13:08,096
"Hiányod belém fűződött,

232
00:13:08,120 --> 00:13:10,640
mint fonal a tűbe.

233
00:13:11,800 --> 00:13:15,280
Most mindent, amit teszek
annak színével varrom." [ford: F. J.]

234
00:13:17,480 --> 00:13:20,760
Ez a vers felidézi szerelmemet Paul iránt,

235
00:13:21,520 --> 00:13:23,496
és új bátorságot ad, ami abból fakad,

236
00:13:23,520 --> 00:13:26,560
hogy szerettem és elvesztettem őt.

237
00:13:28,360 --> 00:13:30,760
Amikor azt mondta: "Minden rendben lesz,"

238
00:13:32,000 --> 00:13:35,680
az nem azt jelentette,
hogy meg tudnánk őt gyógyítani,

239
00:13:36,600 --> 00:13:42,120
hanem azt, hogy megtanultuk elfogadni
az örömet és a szomorúságot is egyszerre;

240
00:13:43,240 --> 00:13:46,536
felfedezni a szépséget és értelmet

241
00:13:46,560 --> 00:13:50,720
mindenek ellenére, és mert megszületünk

242
00:13:51,520 --> 00:13:52,720
és meghalunk mindannyian.

243
00:13:54,520 --> 00:13:57,080
És mert minden szomorúság,
minden álmatlan éjszaka

244
00:13:57,880 --> 00:13:59,320
örömet is tartogatott.

245
00:14:00,440 --> 00:14:03,056
Virágokat viszek Paul sírjára,

246
00:14:03,080 --> 00:14:05,800
és nézem kétéves kislányunkat,
ahogy szaladgál a réten.

247
00:14:07,240 --> 00:14:11,840
Tábortüzet gyújtok a tengerparton,
és nézzük a naplementét a barátainkkal.

248
00:14:13,520 --> 00:14:17,280
A sport és a teljes átéléssel végzett
meditáció sokat segített.

249
00:14:18,800 --> 00:14:20,096
Aztán majd egyszer

250
00:14:20,120 --> 00:14:21,680
remélem, újra férjhez megyek.

251
00:14:24,560 --> 00:14:27,320
Az a legfontosabb, hogy figyelem:
cseperedik a lányunk.

252
00:14:28,720 --> 00:14:32,616
Sokat töprengek azon,
mit fogok mondani neki,

253
00:14:32,640 --> 00:14:33,880
ha nagyobb lesz.

254
00:14:36,400 --> 00:14:37,600
"Cady,

255
00:14:38,760 --> 00:14:41,976
mindent át kell élnünk --

256
00:14:42,000 --> 00:14:43,696
életet és halált,

257
00:14:43,720 --> 00:14:45,200
szeretetet és veszteséget --

258
00:14:46,040 --> 00:14:47,320
ezért vagyunk itt.

259
00:14:49,080 --> 00:14:54,120
Nem a szenvedés ellenére, hanem azon belül

260
00:14:55,680 --> 00:14:56,960
vagyunk emberek.

261
00:14:58,960 --> 00:15:00,680
Amikor együtt vállaljuk fel a bajt,

262
00:15:01,600 --> 00:15:03,680
mikor úgy döntünk: nem térünk ki előle,

263
00:15:05,080 --> 00:15:06,496
az életünk nem beszűkül,

264
00:15:06,520 --> 00:15:07,720
hanem kitágul."

265
00:15:09,880 --> 00:15:12,600
Már tudom: a rák nem mindig csatát jelent.

266
00:15:14,400 --> 00:15:16,056
Vagy ha igen,

267
00:15:16,080 --> 00:15:19,080
talán valami másért folyik,
mint gondolnánk.

268
00:15:20,640 --> 00:15:23,000
Ne harcoljunk a végzettel,

269
00:15:24,160 --> 00:15:25,880
hanem segítsük át egymást rajta.

270
00:15:27,280 --> 00:15:28,800
Nem katonaként,

271
00:15:30,000 --> 00:15:31,200
hanem pásztorként.

272
00:15:33,920 --> 00:15:35,976
Így lesz minden rendben,

273
00:15:36,000 --> 00:15:37,480
még akkor is, ha nem.

274
00:15:39,080 --> 00:15:40,440
Mindent mondjunk ki hangosan

275
00:15:41,400 --> 00:15:43,360
segítsük át egymást a vészen...

276
00:15:45,360 --> 00:15:47,240
és jó, ha van egy gorillajelmez.

277
00:15:48,280 --> 00:15:49,496
Köszönöm.

278
00:15:49,520 --> 00:15:56,616
(Taps)