Az idő aprádonként nyer értelmet.
De ha hatalmas idősíkokat nézünk,
szinte lehetetlen felfogni,
hogyan is mennek a dolgok.
Ezért kezdjük kis lépésekben...
...percekkel, órákkal, napokkal.
Valószínűleg az elmúlt 24 órát
nagyrészt alvással és munkával töltötted,
néhány kávészünettel közben.
Kérlek ne tévézz annyit.
Nézzük csak 2013-at:
minden különönsebb feltűnés nélkül
halt meg Hitler testőre 96 évesen
miközben júniusban, Edward Snowden
kirobbantotta a titkosszolgálati botrányt.
Kicsit visszapillantva,
a XXI. század még elég fiatal
és nagyrészt a Szeptember 11-ei
támadások nyomán kirobbant
iraki háború határozza meg.
Ó, és a Facebook és az okostelefonok
vették át életünk irányítását.
De ez még csak a kezdet:
Kicsit tekintsünk vissza jobban!
A XX-ik századnak is megvoltak
a maga konfliktusai.
Két pusztító világháború után,
a hidegháború közel a teljes
második felén át tartott.
Egy átlagos emberi élethossz
fedi le mindezt
ahogyan az Internet megszületését
és az információs kor kezdetét.
Jelenleg Misao Okawa
a legöregebb ember a földön,
aki 1898-ban született, ami az jelenti,
hogy közelebb született
Napóleon európai uralkodásához
mint a mai naphoz.
Az emberiség történelmének
utolsó 500 éve
Hatalmas változásokat
hozott életünkbe:
Az iparosodás új ideológiákat
keltett életre mint a kommunizmus,
a parasztság munkásosztállyá vált
és a tudást könnyebb lett terjeszteni.
Az evolúció elmélete megváltoztatta
hogyan látjuk magunkat és világunkat.
Minez alig párszáz év alatt!
A XV-ik század nagyon mozgalmas volt:
Kolumbusz "felfedezte" Amerikát
és Konstantinápoly elbukott,
melyek a középkor végét jelentik.
A közékori népeket főleg a
földbirtok és a vallás izgatta
de a pestis sokkal hatékonyabb
volt mint bármely háború,
hogy Europa harmadát kiirtsa
alig 6 év alatt.
Az újkorba érkezve,
nézzük honnan is indultunk!
Jelen évszázadunk parányi,
és 2013 alig látható.
Ez az ismert emberi történelem.
A piramisokat 4 500 éve építették,
a Római Birodalom 2 000 évvel
ezelőtt érte el csúcspontját,
tehát a rómaiaknak a piramisok pont
olyan régiek voltak mint nekünk a rómaiak.
Az írás óta létezik a történelem.
De mi történt azelőtt?
Úgy 12 000 évvel ezelőtt,
robban ki mezőgazdasági forradalom.
Az emberiség növénytermesztésbe kezdett,
mely lehetővé tette
városok és nagyobb
közösségek kialakulásást.
Az emberiség uralma a Föld
felett valjában itt kezdődött.
90 000 évvel ezelőtt, a neandervölgyiek
és a homo sapiens együtt éltek Európában.
Vicces tény, hogy épp ennyi időre volna
szüksége egy modern űrhajónak,
hogy elérjen a legközelebbi csillagig.
A homo sapiens, a mai ember,
200 000 éve fejlődött ki.
Az emberi történelmet tekintve, az
'időszámítás után' egész rövidnek tűnik.
6 000 000 évvel ezelőtt,
volt az utolsó közös ősünk
a mai csimpánzokkal,
és 2 750 000 éven át kőszerszámok
voltak igazán divatban.
Alig 65 millió éve
ért véget a dinoszauruszok kora
egy hatalmas robbanással, mely az
emlősök előtt nyitott utat.
De a dinoszauruszok uralták a Földet
hihetelenül hosszú ideig:
Több mint 165 millió évig!
Ez olyan hosszú idő, hogy egy T. rex
mely 65 millió évvel ezelőtt élt
közelebb áll, hogy láthasson
egy élő Miley Cyrus koncertet
minthogy találkozhasson
egy élő Stegosaurusszal.
Bolygónk első állatai
600 millió éve jelnetek meg:
a legelső állatok halak és más
egyszerű tengeri lények voltak,
majd rovarok és hüllők,
végül, úgy 200 millió éve,
az emlősök is csatlakoztak a bulihoz!
Maga az élet jóval korábban kezdődött:
Úgy 3 és fél milliárd éve.
2 és fél milliárd év telt el
mielőtt az első állatka megjelent volna
mialatt az élet csak parányi mikróbák
formájában létezett,
számtalan egysejtű baktérium.
3 milliárd éven át, minden földi élőlény
láthatatlan volt szemünk számára.
Nehezen érthető, hogyan voltak képesek
egysejtű szervezetek
bonyolult életformákká fejlődni
mint a halak vagy a lajhárok.
A válasz az időben rejlik,
jó sok időben:
2,4 milliárd év rengeteg idő,
hogy felfogjuk!
4,6 milliárd éve született a nap
egy óriási robbanás maradványaiból,
60 millió évvel később
alakult ki a föld.
Ezekben a korai években gyakori
üstökös és kisbolygó becsapódások
látták el a földet nagy óceánokkal
és egy holddal ahová űrhajózhatunk.
De ami a világegyetemet illeti,
a mi naprendszerünk elég új.
13 750 millió éve
született meg az univerzum.
600 milliárd évvel később, alakult ki
galxisunk csillagok milliárdjaiból,
de mi lehetett az ősrobbanás előtt?
Igazság szerint ezt még nem tudjuk,
és talán sosem fogjuk megtudni.
De kíszíneztük,
így legalább ennyink van.
És tessék, parancsolj:
ez a múlt.
Most vizsgáljuk meg
mit tudunk a jövőről.
Kb egymilliárd év múlva,
a nap úgy felforrósodik,
hogy a földi élet ellehetetlenül.
A nap halála 4 milliárd évvel később
fogja jelneteni a naprendszer végét.
Rendben, tehát nincs több naprendszer.
Is mi lesz azután?
Néhány milliárd év múlva
le fog állni a csillagkeletkezés
és egy napon a világegyetem
utolsó csillaga is kipurcan.
A sötétségbe borult univerzumot,
csupán fekete lyukak népesítik be.
Jóval miután az utolsó fekete lyuk
is elpárolgott,
a világegytem eléri
utolsó szakaszát,
egy hő halálnak nevezett állapotot.
Többé semmi sem változik,
a világegyetem
halott
örökre.
Most valószínűleg elég furcsán
érezheted magad, nem igaz?
Mi is így érzünk.
Ez csak temészetes.
A jó hír az:
hogy ez messze-messze van.
Az egyetlen idő ami valóban
fontos az a jelen!
Az a helyes lány aki tetszik,
hívd meg valahova!
Az idő értékes,
tedd hasznossá!
MADÁR: Mit gondolsz a világegytem végéről?
Oszd meg velünk a kommentek közt!
Ez az animáció a Kurzgesagt és a Wait But Why
együttműködésével jött létre!
Hungarian translation:
Sulyok Csaba (CC)