Történelmünk során az emberek mindig és mindenhol próbáltak választ találni olyan kérdésekre, mint: Honnan jöttünk? Hol a helyünk a világban? Mi lesz velünk, miután meghalunk? A vallások olyan hitrendszerek, melyek az idők során úgy alakultak és változtak, hogy választ adjanak ezekre a kérdésekre és más örök rejtélyekre. Alapjuk az a gondolat, hogy vannak kérdések, melyekre a választ csak a hit adhatja meg, vagyis az a megérzésünk, hogy van valami, ami nagyobb nálunk, egy magasabb hatalom, melynek elszámolással tartozunk; egy olyan forrás, ahonnan mind származunk, és ahová egyszer majd vissza is térünk. A hinduizmus indiai vallás. Valójában nem is egyetlen vallás, hanem inkább hiedelmek és lelki gyakorlatok összessége. Eredete ötezer évvel ezelőttre, Krisna koráig nyúlik vissza. Krisna olyan erényes férfiú volt, hogy Visnu megtestesülésének tartották: istennek, aki ember képében tért vissza a földre. Azt tanította, hogy minden élő a karma, vagyis az ok-okozat törvényét követi. Minden ember kötelessége, hogy elvégezze kiszabott feladatát, kövesse dharmáját társadalmi helyzetének megfelelően anélkül, hogy amiatt aggódna, mi lesz ennek az eredménye. Mikor meghalunk, másik testben születünk újjá. Ha követtük dharmánkat, és teljesítettük kötelességeinket előző életünkben, jó karmánk lesz, és ezzel feljebb kerülhetünk a társadalmi ranglétrán. Vagyis azt, hogy miként születünk újjá, az határozza meg, hogyan élünk ma. A szamszára az újjászületés örök körforgása. Lehetséges, hogy egy szentéletű ember életében annyi jó karmát gyűjt össze, hogy kiléphet ebből a körforgásból. Ezt szabadulásnak vagy móksának is nevezzük. A hinduizmus azt tanítja, hogy minden egy. A teljes univerzum egyetlen transzcendens valóság, melynek neve Brahman. Csak egyetlen Brahman van, benne azonban számos egyéb istenség létezik, kiknek szerepe és formai megjelenése a különböző hagyományokban változó. Brahma a teremtő, Visnu a megtartó. Ő néha emberi alakot is ölt. Siva pedig az üdvözítő, a Tánc ura. Durga a vadul óvó anyaistennő. Ganésa, akinek elefántfeje van, a siker bölcs segítője. A hinduizmus a harmadik legnagyobb vallás a világon. És bár a legtöbb hindu Indiában él, minden kontinensen fellelhetők. Hatalmas számról, egymilliárd emberről beszélünk. És most utazzunk egy kicsit nyugatabbra sivatagokon, hegyeken át a termékeny félhold vidékére 4000 évvel ezelőttre. A zsidó vallás úgy született, hogy Isten azt mondta Ábrahámnak és Sárának, hogy hagyják el Mezopotámiát, és költözzenek a Kánaánnak nevezett területre. Hálából azért, mert hittek az egy igaz Istenben – ami forradalmi gondolat volt egy olyan korban, melyet többistenhit jellemzett –, földet kaptak, és sok-sok utódjuk származott. Ebből az ígéretből lett aztán az, amit ma Izraelnek, a kiválasztottak földjének nevezünk, de az, hogy ott is maradhassanak, és népüket egyben tartsák, nagyon nehéznek bizonyult. Izráel népe egyiptomi fogságba esett, de Isten Mózes próféta segítségével kiszabadította őket. Mózes ekkor kapta meg Istentől a Tízparancsolatot, és később több százat még hozzá. Izreal népe meghódította ugyan az ígéret földjét, de csak néhány évszázadig tudták maguknak megtartani. Izrael olyan helyen fekszik, ahol az évszázadok során számos hadsereg vonult át. I.sz. 70-ben a rómaiak lerombolták a főváros, Jeruzsálem templomát. A vallás így alakult át templomi vallásból, ahol papok mutatnak be áldozatot, a szent könyv vallásává. Így lett a judaizmus jelképeken, tiszteletadáson és az ország történelmét megörökítő könyvek mélyértelmű gondolatain alapuló vallás. A héber biblia, más néven Tanakh több szent iratot tartalmaz. Része a Talmud, a mélyebb értelmezések átfogó összefoglalója, melyben több száz írott értekezés és szövegmagyarázat található. Ez a mély szimbolika a zsidó hétköznapokban is fellelhető. A Pészahkor felszolgált ételek mindegyike valamilyen módon a rabszolgaságból való szabadulást jelképezi. A felnőtté érés jelentőségét pedig az hangsúlyozza, hogy mikor a fiatalok elérik a nagykorúságot, egy ünnepélyes szertartás, a bár- és bát-micvó keretében felelősséget vállalnak tetteikért, és megünneplik, hogy ettől kezdve életük összeforr a zsidó nép hitével, történelmével és szent írásaival. 14 millió zsidó vallású ember él ma a világon. Közülük hatmillióan Izraelben – mely a II. világháborúban elkövetett borzalmas népirtást követően lett önálló állam – és ötmillióan az Egyesült Államokban. De lépjünk most vissza 2500 évet, és térjünk vissza Indiába, ahol egy ifjú, Sziddhártha nevű herceggel együtt megszületett a buddhizmus. A fogantatásának története szerint egy éjjel édesanyját, Májá királynőt álmában egy fehér elefánt látogatta meg, aki a jobb oldala felől behatolt a méhébe. Tíz hónappal később megszületett Sziddhártha, kinek fényűző élet adatott. Fiatal férfiként hagyta el először a palota biztonságát. Ekkor saját szemével láthatta az emberi szenvedést, amit addig rejtegettek előle. Rögtön útnak is indult, hogy megkeresse az okokat. Miért kell az embereknek szenvednie? Miért kell több százszor újjászületnünk? Először úgy gondolta, az a baj, hogy ennyire ragaszkodunk anyagi javainkhoz. Így aztán túladott mindenén, és vándor koldusnak állt. Hamar rájött azonban, hogy ettől nem lesz boldogabb. Aztán meghallotta, hogy egy zenetanár így szól a tanítványához: "Ne húzd meg túlságosan a húrt, mert elszakad. De túl lazára se engedd, mert nem fog megszólalni a hangszered." Ekkor megértette, hogy hiba volt szélsőségekben keresni a választ. A legbölcsebb megoldásnak a szegénység és gazdagság közötti középút tűnt. És mikor egy bódhifa alatt meditált, a válasz többi része is megvilágosodott előtte. Az élet minden formája tele van szenvedéssel. Ezt azok az önző vágyak okozzák, melyeket ki-ki a mások kárára kíván kielégíteni. Nyolc lépést követve azonban megtanulhatjuk, hogyan szabjunk gátat a vágyakozásnak, és hogyan enyhítsük ezáltal a szenvedést. Azon a napon lett Sziddhárthából Buddha, a megvilágosodott - nem az egyetlen, de az első. Az említett buddhista tanítás pedig az ún. nyolcrétű ösvény, amit ugyan nem könnyű követni, mégis milliók számára mutatta meg a megvilágosodáshoz vezető utat, vagyis azt, hogy mi a buddhaság lényege: együttérzés, bölcsesség, béke és állhatatosság. Attól a perctől kezdve, hogy felkelt a bódhifa alól egészen idős korában bekövetkezett haláláig, Buddha arra tanította az embereket, hogyan érjék el a megvilágosodást: helyes beszéddel, helyes szándékkal, elménket a valóságra, szívünket pedig mások szeretetére összpontosítva. Sok buddhista hisz istenben vagy istenekben, de számukra a tettek fontosabbak, mint a hit. Ma közel egymilliárd buddhista él szerte a világban, többnyire Kelet-, Délkelet- és Dél-Ázsiában. 2000 évvel ezelőtt a zsidóknak ígért szent földön született meg a kereszténység. Míg a hinduk Krisnát tekintik Isten földi megtestesítőjének, a keresztények Jézusról mondják ugyanezt. A kereszténység pedig úgy nőtt ki a zsidó vallásból, ahogy a buddhizmus a hinduizmusból. Ábrahám istene Gábriel arkangyalt küldte, hogy kérje meg Máriát, egy fiatal szüzet, legyen fiának anyja. Ez a fiú volt Jézus, akit Mária és férje, József ácsnak nevelt. Jézus 30 éves koráig élt velük. Ekkor kezdte hirdetni Isten élő igéjét a nép körében. Az igazság és a könyörület fontosabb volt számára, mint a vallásos gyakorlat. Betegeket gyógyított, hogy maga köré gyűjtse az embereket, és mennyei atyjáról tanítsa őket, aki szerető, irgalmas és gondoskodó Isten. Később mindenkit közös vacsorára hívott, hogy így mutassa be, milyen Isten királysága, ahol számkivetettek, bűnösök és szentek mind egy asztalnál esznek. Három év múlva azonban szokatlan bölcselete bajba sodorta. Ellenfelei elfogatták, a rómaiak pedig kivégezték ugyanúgy, ahogy kivégeztek mindenki mást, aki lázadást szított: keresztre feszítették. De nem sokkal azután, hogy eltemették, néhány helybéli asszony üresen találta a sírt. Ennek hírét gyorsan széjjel is vitték abban a meggyőződésben, hogy Jézus feltámadt. Az első keresztények beszámolói szerint feltámadása utáni megjelenései bizonyítékát adták annak, hogy tanításai igazak voltak. A tanítás lényege: "Szeressétek egymást úgy, ahogy én szerettelek titeket." A keresztények decemberben, karácsony napján ünneplik Jézus születését; kínszenvedését, halálát és feltámadását pedig a nagyhéten, tavasszal. A keresztelés a bűnöktől való megtisztulást, és a keresztény közösséghez való csatlakozást jelképezi, és egyben Jézus megkeresztelkedését is idézi, mikor maga mögött hagyta korábbi életét. Úrvacsorakor a keresztények kenyeret esznek és bort isznak: ez Krisztus szent teste és vére. A szertartás a híveket az utolsó vacsorára emlékezteti. Két milliárd keresztény él ma a Földön - ez bolygónk lakosságának majdnem harmada. Az iszlám 1400 éve indult útnak, mikor egy másik erényes férfiú az Arab-sivatag egyik barlangjában meditált. Mohamednek hívták, és őt is az Úr hírvivője Gábriel, arabul Dzsibríl kereste fel, hogy átadja neki Allah, Ábrahám Istenének üzenetét. Az elkövetkező néhány évben újabb és újabb üzenetek érkeztek, melyeket Mohamed megtanult és továbbadott. A versek, melyeket elmondott tele voltak bölcsességgel, csodálatos rímekkel és titokzatos metaforákkal. Mohamed azonban kereskedő volt, nem poéta, így sokan úgy hitték, ezek valóban Isten szavai. Ők voltak az első muszlimok. A muszlim szó jelentése: az, aki átadja magát, vagyis olyan személyre utal, aki aláveti magát Isten akaratának. A muszlimoknak öt fontos kötelességük van, melyeket az iszlám öt pillérének is nevezünk. A saháda, a hitvallás, mely szerint minden hithű muszlim nyíltan vallja, nincs más isten, csak Allah és Mohamed az ő prófétája. A szalát, az ima: a muszlimoknak naponta ötször kell Mekka felé fordulva imádkozni. A zakát, az adakozás: minden hívő muszlim bevétele 2-3%-át köteles a szegényeknek adni. A szaum, a böjt: a ramadán hónapjában hajnalhasadástól napnyugtáig böjtöt tartanak, hogy ezzel megerősítsék akaraterejüket és Istenbe vetett hitüket. Végezetül a Haddzs: életében egyszer minden muszlimnak, aki ezt megteheti, el kell látogatnia a szent városba, Mekkába. Főpróbája ez annak, mikor mindenkinek meg kell majd jelenni Allah színe előtt, hogy eldöntse, ki méltó az örök életre és ki nem. Allah igéit, melyeket 23 év alatt nyilatkoztatott ki a prófétának a Koránban gyűjtötték egybe. A "korán" szó jelentése: kinyilatkoztatás. A muszlimok szerint ez az egyetlen szent könyv, ami emberi beavatkozástól mentes. Sokak szerint egyben a legszebb arab nyelven írott irodalmi alkotás is. Az iszlám a világ második legnagyobb vallása, melyet világszerte 1,5 milliárd hívő muszlim gyakorol. A vallás az emberi kultúrával egyidős. Számtalan gyakorlata létezik. Minden vallás keresi azonban a létezés értelmét, amely túlmutat az élet üres hívságain és gyarló történésein, túl a bűnökön, a szenvedésen és a halálon, túl a félelmen és túl önmagunkon.