WEBVTT

00:00:06.104 --> 00:00:07.741
Mikor filmet vagy előadást nézünk,

00:00:07.741 --> 00:00:08.941
tudjuk, hogy a színészek

00:00:08.941 --> 00:00:11.024
soraikat egy forgatókönyvből tanulták meg,

00:00:11.024 --> 00:00:12.076
ami tartalmazza,

00:00:12.076 --> 00:00:12.823
mit mondjanak

00:00:12.823 --> 00:00:14.326
és mikor mondják azt.

00:00:15.080 --> 00:00:16.167
Egy írott zene

00:00:16.167 --> 00:00:18.256
pontosan ezen az elven működik.

00:00:18.256 --> 00:00:19.615
Alapvetően leírja

00:00:19.615 --> 00:00:21.799
az előadónak mit játsszon

00:00:21.799 --> 00:00:23.179
és mikor játssza azt.

00:00:23.901 --> 00:00:26.205
Finoman fogalmazva, hatalmas különbség van

00:00:26.205 --> 00:00:28.126
például Beethoven

00:00:28.126 --> 00:00:29.403
és Justin Bieber között,

00:00:29.403 --> 00:00:30.551
de mindkét művész

00:00:30.551 --> 00:00:33.360
ugyanazon építőelemeket 
használta a zeneszerzéshez:

00:00:33.360 --> 00:00:34.182
a hangjegyeket.

00:00:34.182 --> 00:00:35.221
És bár a végeredmény

00:00:35.221 --> 00:00:36.890
egészen bonyolult lehet,

00:00:36.890 --> 00:00:38.383
a logika a hangjegyek mögött

00:00:38.383 --> 00:00:40.438
valójában egészen magától értetődő.

00:00:40.438 --> 00:00:41.471
Nézzük meg

00:00:41.471 --> 00:00:43.641
a hangjegyírás alapvető elemeit

00:00:43.641 --> 00:00:47.401
és azok kapcsolatait 
egy művészeti alkotás létrejöttéhez.

00:00:47.401 --> 00:00:49.821
A zene öt párhuzamos vonalra íródik,

00:00:49.821 --> 00:00:51.465
ami keresztül halad a lapon.

00:00:51.465 --> 00:00:53.899
Ezt az öt vonalat kottának hívják,

00:00:54.343 --> 00:00:56.218
és a kotta két tengelyen működik:

00:00:56.218 --> 00:00:57.224
felülről és alulról,

00:00:57.224 --> 00:00:59.258
illetve balról jobbra.

00:00:59.258 --> 00:01:01.203
A fel-le tengely megmondja az előadónak

00:01:01.203 --> 00:01:02.538
a hang hangmagasságát,

00:01:02.538 --> 00:01:03.936
avagy, melyik hangot játssza,

00:01:03.936 --> 00:01:06.104
míg a balról-jobbra tengely megmutatja

00:01:06.104 --> 00:01:07.262
a hang ritmusát

00:01:07.262 --> 00:01:09.281
vagyis, hogy mikor játssza azt.

00:01:09.281 --> 00:01:11.013
Kezdjük a hangmagassággal.

00:01:11.013 --> 00:01:12.962
Segítségül egy zongorát fogunk használni,

00:01:12.962 --> 00:01:14.596
de ez a rendszer működik nagyjából

00:01:14.596 --> 00:01:16.823
bármilyen hangszernél, ami eszedbe jut.

00:01:16.823 --> 00:01:18.600
A nyugati zene hagyományaiban

00:01:18.600 --> 00:01:19.891
a hangmagasság elnevezése

00:01:19.891 --> 00:01:22.250
az ábécé első hét betűjéből ered,

00:01:22.250 --> 00:01:22.775
A

00:01:22.775 --> 00:01:23.276
B [vagy H]

00:01:23.276 --> 00:01:23.717
C

00:01:23.717 --> 00:01:24.107
D

00:01:24.107 --> 00:01:24.557
E

00:01:24.557 --> 00:01:25.125
F

00:01:25.125 --> 00:01:26.446
G

00:01:26.446 --> 00:01:28.572
Ezután a újraismétlődik

00:01:28.572 --> 00:01:28.989
A

00:01:28.989 --> 00:01:29.369
H

00:01:29.369 --> 00:01:29.633
C

00:01:29.633 --> 00:01:29.866
D

00:01:29.866 --> 00:01:30.112
E

00:01:30.112 --> 00:01:30.404
F

00:01:30.404 --> 00:01:30.658
G

00:01:30.658 --> 00:01:30.972
A

00:01:30.972 --> 00:01:31.215
H

00:01:31.215 --> 00:01:31.409
C

00:01:31.409 --> 00:01:31.572
D

00:01:31.572 --> 00:01:31.747
E

00:01:31.747 --> 00:01:31.948
F

00:01:31.948 --> 00:01:32.159
G

00:01:32.159 --> 00:01:33.537
és így tovább.

00:01:33.537 --> 00:01:35.684
Honnan kapják a hangmagasságok a nevüket?

00:01:35.684 --> 00:01:38.293
Nos, ha játszol egy F hangot a zongorán,

00:01:38.293 --> 00:01:39.471
majd egy másik F hangot,

00:01:39.471 --> 00:01:41.216
ami magasabban vagy mélyebben van,

00:01:41.216 --> 00:01:42.945
feltűnhet az igen hasonló hangzásuk

00:01:42.945 --> 00:01:45.585
összevetve mondjuk egy H hanggal.

00:01:45.585 --> 00:01:46.979
Visszatérve a kottához,

00:01:46.979 --> 00:01:49.673
minden vonal és a köztük lévő hely

00:01:49.673 --> 00:01:51.779
egy külön hangmagasságot képvisel.

00:01:51.779 --> 00:01:53.761
Ha egy hangot teszünk az egyik vonalra

00:01:53.761 --> 00:01:55.035
vagy vonalközbe.

00:01:55.035 --> 00:01:57.862
megmondjuk az előadónak, 
hogy azt a hangmagasságot játssza.

00:01:57.862 --> 00:02:00.053
Minél magasabban ül a hangjegy a kottában,

00:02:00.053 --> 00:02:01.436
annál nagyobb a hangmagasság.

00:02:01.436 --> 00:02:03.937
De nyilván sokkal-sokkal több
hangmagasság létezik,

00:02:03.937 --> 00:02:06.611
mint ez a kilenc, amit a vonalak 
és a vonalközök adnak.

00:02:06.611 --> 00:02:08.279
A versenyzongora például,

00:02:08.279 --> 00:02:10.028
88 különböző hangot tud lejátszani.

00:02:10.028 --> 00:02:13.535
Hogyan sűrítünk tehát 88 hangot 
egyetlen kottába?

00:02:13.535 --> 00:02:16.162
Használunk valamit, amit kulcsnak hívunk.

00:02:16.162 --> 00:02:17.413
A kulcs egy furcsa ábra

00:02:17.413 --> 00:02:18.998
a kotta elején elhelyezve,

00:02:18.998 --> 00:02:20.468
és referenciapontként jelezve,

00:02:20.468 --> 00:02:22.332
hogy az a bizonyos vonal vagy vonalköz,

00:02:22.332 --> 00:02:25.416
hogyan egyezik meg hangszered hangjaival.

00:02:25.416 --> 00:02:27.738
A kottában nem található 
hangok lejátszásához

00:02:27.738 --> 00:02:29.745
kicsit csalunk és plusz vonalat rajzolunk,

00:02:29.745 --> 00:02:31.219
azaz pótvonalat,

00:02:31.219 --> 00:02:33.100
és erre helyezzük a hangot.

00:02:33.100 --> 00:02:35.047
Ha túl sok pótvonalat kell rajzolnunk,

00:02:35.047 --> 00:02:36.473
ami zavaróvá válhat,

00:02:36.473 --> 00:02:39.622
akkor egy másik kulcsra kell váltanunk.

00:02:39.622 --> 00:02:42.303
Hogy megmondjuk az előadónak,
mikor játssza a hangokat,

00:02:42.624 --> 00:02:44.125
két fő vezérelemet használunk:

00:02:44.125 --> 00:02:45.023
az ütemet,

00:02:45.023 --> 00:02:46.234
és a ritmust.

00:02:46.234 --> 00:02:47.987
Egy zene üteme

00:02:47.987 --> 00:02:50.024
önmagában elég unalmas.

00:02:50.024 --> 00:02:51.713
Így hangzik.

00:02:54.173 --> 00:02:55.506
Észrevehetően nem változik,

00:02:55.506 --> 00:02:57.985
csak kitartóan dolgozik.

00:02:57.985 --> 00:03:00.546
Lehet lassú,

00:03:00.546 --> 00:03:02.490
vagy gyors,

00:03:02.490 --> 00:03:03.821
bármilyen, amit szeretnél.

00:03:03.821 --> 00:03:06.628
A lényeg, hogy úgy mint a másodpercmutató,

00:03:06.628 --> 00:03:09.196
egy percet hatvan másodperce bont,

00:03:09.196 --> 00:03:12.209
ahol minden másodperc egyenlő hosszúságú,

00:03:12.209 --> 00:03:13.998
az ütem felosztja a zenét

00:03:13.998 --> 00:03:15.504
az idő apró részeire,

00:03:15.504 --> 00:03:17.252
amelyek mind egyenlő hosszúságúak,

00:03:17.252 --> 00:03:18.826
üteműek.

00:03:18.826 --> 00:03:20.461
Egy egyenletes ütemalap után

00:03:20.461 --> 00:03:22.460
kezdhetünk ritmust adni hangmasságainkhoz,

00:03:22.460 --> 00:03:24.566
és itt kezdődik a zene.

00:03:25.413 --> 00:03:27.056
Ez egy negyed hang.

00:03:27.056 --> 00:03:28.793
Ez az alap ritmusegység

00:03:28.793 --> 00:03:30.515
és az értéke egy ütem.

00:03:30.515 --> 00:03:33.316
Ez egy félhang és két ütem értékű.

00:03:33.316 --> 00:03:35.437
Ez az egész hang négy ütemet ér,

00:03:35.437 --> 00:03:37.378
és ez itt a nyolcad,

00:03:37.378 --> 00:03:39.261
amely egyenként fél ütem értékű.

00:03:39.261 --> 00:03:41.995
"Nagyszerű," mondhatod, "mit jelent ez?"

00:03:41.995 --> 00:03:43.067
Talán észrevetted,

00:03:43.067 --> 00:03:44.464
hogy a kottában,

00:03:44.464 --> 00:03:47.239
a választóvonalak szekciókra osztják azt.

00:03:47.239 --> 00:03:48.949
Ezek az ütemvonalak,

00:03:48.949 --> 00:03:51.618
és minden szekciót taktusnak nevezünk.

00:03:51.618 --> 00:03:53.465
Egy zenedarab elején,

00:03:53.465 --> 00:03:54.589
a kulcs jelzés után,

00:03:54.589 --> 00:03:56.844
van valami, amit ütemmutatónak nevezünk,

00:03:56.844 --> 00:04:00.009
ami tájékoztatja az előadót, 
hány ütem található a taktusokban.

00:04:00.009 --> 00:04:02.178
Ez azt jelzi, két ütem van a taktusokban,

00:04:02.178 --> 00:04:03.524
e szerint pedig három,

00:04:03.524 --> 00:04:04.325
itt négy,

00:04:04.325 --> 00:04:05.596
és így tovább.

00:04:05.596 --> 00:04:07.885
Az alsó szám mutatja milyen hangot

00:04:07.885 --> 00:04:10.551
használunk az ütem alapegységének.

00:04:10.551 --> 00:04:12.512
Az egy az egész hangot jelöli,

00:04:12.512 --> 00:04:13.642
a kettő a félhangot.

NOTE Paragraph

00:04:13.642 --> 00:04:15.160
a négy a negyedet,

00:04:15.160 --> 00:04:16.351
a nyolc a nyolcadot,

00:04:16.351 --> 00:04:17.685
és így tovább.

00:04:17.685 --> 00:04:19.329
Tehát ez az ütemmutató itt jelzi,

00:04:19.329 --> 00:04:22.125
hogy négy negyedből áll minden szakasz,

00:04:22.125 --> 00:04:22.561
egy,

00:04:22.561 --> 00:04:23.038
kettő,

00:04:23.038 --> 00:04:23.467
három,

00:04:23.467 --> 00:04:24.077
négy;

00:04:24.077 --> 00:04:24.485
egy,

00:04:24.485 --> 00:04:24.847
kettő,

00:04:24.847 --> 00:04:25.230
három,

00:04:25.230 --> 00:04:25.641
négy,

00:04:25.641 --> 00:04:26.950
és a többi.

00:04:26.950 --> 00:04:28.359
De ahogy mondtam korábban,

00:04:28.359 --> 00:04:29.832
ha csak az ütemhez igazodunk,

00:04:29.832 --> 00:04:31.379
akkor unalmas lesz,

00:04:31.379 --> 00:04:33.193
ezért kicserélünk néhány negyed hangot

00:04:33.193 --> 00:04:34.863
más ritmusra.

00:04:34.863 --> 00:04:36.508
Látszik, hogy ugyan a hangok száma

00:04:36.508 --> 00:04:37.997
megváltozott minden szakaszban,

00:04:37.997 --> 00:04:40.998
az ütemek együttes száma nem.

00:04:41.905 --> 00:04:45.147
Szóval hogyan hangzik a zenei alkotásunk?

00:04:47.760 --> 00:04:51.076
Hát, elmegy, de talán kicsit lapos, nem?

00:04:51.076 --> 00:04:52.372
Kell egy másik hangszer,

00:04:52.372 --> 00:04:54.257
a saját hangmagasságával, ritmusával.

00:04:54.435 --> 00:04:56.611
Most már zenének hallatszik.

00:04:57.783 --> 00:04:59.147
Persze gyakorlat szükséges,

00:04:59.147 --> 00:05:00.358
a gyors olvasáshoz

00:05:00.358 --> 00:05:02.316
és a látottak eljátszásához a hangszeren,

00:05:02.316 --> 00:05:04.065
de egy kis idővel és türelemmel

00:05:04.065 --> 00:05:06.379
te lehetsz a következő Beethoven

00:05:06.379 --> 00:05:07.072
vagy

00:05:07.072 --> 00:05:08.484
Justin Bieber.