Jó estét! Mi a baj? Féltek a vámpíroktól? Hehe, ne aggódjatok. Nem vacsorázni jöttem. Ahahaha. Azért vagyok itt, hogy átkalauzoljalak benneteket a vámpírok rövid történelmén, megmutatva, hogyan változott a bennünk élő kép a csoszogó tetemről egy jól öltözött úriemberré, akit magatok előtt láttok. A vámpírok majdnem olyan öregek, mint ti, emberek. A rólunk szóló történetek és bizonyítékok megjelenése a kultúrákban egészen a prehisztorikus időkig nyúlik vissza. De akkoriban nem vámpíroknak hívtak minket, és legtöbbünk nem is úgy nézett ki, ahogy ma képzeljük el a vámpírokat, sőt elég távol állt ettől! Például a mezopotámiai Lamashtu egy oroszlánfejű és szamártestű lény volt, az ógörög strigákat meg úgy írták le, mint vérszomjas madarakat. Mások még ennél is furcsábbak voltak. A Fülöp -szigeteki manananggal kettészakítja felsőtestét és kiereszti hatalmas denevérszerű szárnyait a repüléshez. A malajziai penanggalan egy repülő női fej volt, lógó belekkel. He he he he. Az ausztráliai Yara-ma-yha-who egy kis piros alak volt,nagy fejjel hatalmas szájjal, vérszívókkal a kezein és a lábain. Ó és ne felejtsük el a karibi Sukuyan-t, a nyugat-afrikai obayifo-t és a mexikói Tlahuelpuchi-t. He he, bájosak, nemde? Bár teljesen máshogy néznek ki, ezeknek a lényeknek van egy közös tulajdonságuk : Azáltal maradnak életben, hogy elszívják az élőlények éltető erejét. Ez a közös jellemző az ami meghatározza a vámpírt -- minden más jelleg úgy változott mint az időjárás. Szóval, hogyan is érünk ide ehhez az újjáéledt fickóhoz, akit magad előtt látsz? A mi modern képünk a 18. századi Kelet-Európából származik. A vámpír hiedelmek drámai növekedésével, a vérszopó, sötét lényekről szóló történetek esti rémmesékké váltak. És a népszerű folklór, mint a moroi a roma emberek körében, vagy a Lugat Albániában, szolgáltatják a ma is ismert leggyakoribb vámpír tulajdonságokat, mint például, hogy a vámpírok élő holtak, vagy hogy éjszakai lények és alakváltók. Látjátok, Kelet-Európa a 18. században egy elég haláli hely volt, ahol sok haláleset történt ismeretlen betegségek vagy a pestis miatt. Orvosi magyarázatok hiányában, az emberek természetfeletti okok után kezdtek el kutatni és találtak is bizonyítéknak tűnő dolgokat az áldozatok holttestén. Amikor a falu népe kiásta a testeket, hogy megkeressék a rejtélyes halálesetek okát, sokszor találták olyan tetemeket, amelyek nagyon is élőnek tűntek-- megnőtt haj és körmök, felfújt has, és vér a száj sarkában. He he, nyílván, ezek az emberek nem is igazán voltak halottak. Hja, vámpírok voltak! És elhagyták a sírjaikat hogy tort üljenek az élőkön. A rémült falusiak hamar tartottak is egy rituálét hogy végezzenek az élőholttal. Ezek a praktikák minden régióban mások voltak, de általában részük volt a lefejezés, égetés, vagy a test belekarózása a koporsóba, hogy ne tudjon felkelni. Kemény dolgok! De amit a falu népe szentségtelen feltámadásnak gondolt, valójában a halál normál jelei voltak. Amikor a test oszlik, a bőr kiszárad, amitől a haj és a körmök meghosszabbodnak. A gyomorban található baktériumok okozzák a puffadást, ami megtölti a hasat, ami kinyomja a vért és egyéb anyagokat a szájon keresztül. Sajnálatos módon, ezeket a tudományos tényeket akkor nem ismerték, így a falusiak továbbra is ástak. Valójában annyi testet ástak ki, hogy az osztrák császárnő elküldte saját orvosát, hogy véget vessen a vámpír történeteknek és törvényben tiltotta meg a sírok bolygatását. De még a vámpír vadászatok megszűnése óta is fennmaradtak a legendákról szóló történetek a helyi hiedelmekben. Ez vezetett olyan irodalmi művek megszületéséhez, mint Polidori-tól "A Vámpír" és a gótikus regény "Carmilla", valamint a leghíresebb, "Drakula" Bram Stoker-től. Bár Stoker sokat merített a történelmi forrásokból, mint Báthory Erzsébet fürdői szűzlányok véréből és Vlad Dracul brutális kivégzései, ezek a helyi mítoszok inspirálták történetének fő elemeit: az erdélyi helyszínt, a fokhagyma használatát védelemre és a szív megkarózását. Bár ezek a jellemzők biztosan ismerősek nekünk, azok az elemek, amelyeket ő maga talált ki is fennmaradtak az évek során: a kereszttől való félelem, a napfény okozta gyengeség, és az is, hogy a vámpírok nem képesek látni a saját tükörképüket. Az új tulajdonságok kiötlésével, Stoker tökéletesen betartotta a vámpírmítoszok feldolgozásának és kiszélesítésének évszázados hagyományát. Ahogy láttuk, talán megismertétek a rokonaimat, sokféle lény portyázott már az éjszakában Drakula előtt, és sok fog még kísérteni rémálmainkban. Mégis, ameddig egy élőlény éltető erején élnek, addig a törzsem tagjai. Még a csillogó vámpírok is. Végül is, a folytonos mesemondás és a vámpír legenda újraképzelése teszi lehetővé, hogy valóban örökké éljünk. Ahahahaha!