Jó estét!
Mi a baj?
Féltek a vámpíroktól?
Hehe, ne aggódjatok.
Nem vacsorázni jöttem.
Ahahaha. Azért vagyok itt,
hogy átkalauzoljalak benneteket
a vámpírok rövid történelmén,
megmutatva, hogyan változott
a bennünk élő kép
a csoszogó tetemről
egy jól öltözött úriemberré,
akit magatok előtt láttok.
A vámpírok majdnem olyan öregek,
mint ti, emberek.
A rólunk szóló történetek és bizonyítékok
megjelenése a kultúrákban
egészen a prehisztorikus időkig nyúlik vissza.
De akkoriban nem vámpíroknak hívtak minket,
és legtöbbünk nem is úgy nézett ki,
ahogy ma képzeljük el a vámpírokat,
sőt elég távol állt ettől!
Például a mezopotámiai Lamashtu
egy oroszlánfejű
és szamártestű lény volt,
az ógörög strigákat
meg úgy írták le, mint vérszomjas madarakat.
Mások még ennél is furcsábbak voltak.
A Fülöp -szigeteki manananggal
kettészakítja felsőtestét
és kiereszti hatalmas denevérszerű
szárnyait a repüléshez.
A malajziai penanggalan
egy repülő női fej volt,
lógó belekkel.
He he he he.
Az ausztráliai Yara-ma-yha-who
egy kis piros alak volt,nagy fejjel
hatalmas szájjal,
vérszívókkal a kezein és a lábain.
Ó és ne felejtsük el a karibi Sukuyan-t,
a nyugat-afrikai obayifo-t
és a mexikói Tlahuelpuchi-t.
He he, bájosak, nemde?
Bár teljesen máshogy néznek ki,
ezeknek a lényeknek van
egy közös tulajdonságuk :
Azáltal maradnak életben, hogy
elszívják az élőlények éltető erejét.
Ez a közös jellemző az
ami meghatározza a vámpírt --
minden más jelleg úgy változott
mint az időjárás.
Szóval, hogyan is érünk ide ehhez
az újjáéledt fickóhoz,
akit magad előtt látsz?
A mi modern képünk
a 18. századi Kelet-Európából származik.
A vámpír hiedelmek drámai növekedésével,
a vérszopó, sötét lényekről szóló történetek
esti rémmesékké váltak.
És a népszerű folklór,
mint a moroi a roma emberek körében,
vagy a Lugat Albániában,
szolgáltatják a ma is ismert
leggyakoribb vámpír tulajdonságokat,
mint például, hogy a vámpírok élő holtak,
vagy hogy éjszakai lények
és alakváltók.
Látjátok, Kelet-Európa a 18. században
egy elég haláli hely volt,
ahol sok haláleset történt
ismeretlen betegségek vagy a pestis miatt.
Orvosi magyarázatok hiányában,
az emberek természetfeletti okok
után kezdtek el kutatni
és találtak is bizonyítéknak tűnő dolgokat
az áldozatok holttestén.
Amikor a falu népe kiásta a testeket,
hogy megkeressék a rejtélyes halálesetek okát,
sokszor találták olyan tetemeket,
amelyek nagyon is élőnek tűntek--
megnőtt haj és körmök,
felfújt has,
és vér a száj sarkában.
He he, nyílván, ezek az emberek
nem is igazán voltak halottak.
Hja, vámpírok voltak!
És elhagyták a sírjaikat
hogy tort üljenek az élőkön.
A rémült falusiak hamar tartottak is
egy rituálét hogy végezzenek az élőholttal.
Ezek a praktikák minden régióban mások voltak,
de általában részük volt a lefejezés,
égetés,
vagy a test belekarózása a koporsóba,
hogy ne tudjon felkelni.
Kemény dolgok!
De amit a falu népe
szentségtelen feltámadásnak gondolt,
valójában a halál normál jelei voltak.
Amikor a test oszlik,
a bőr kiszárad,
amitől a haj és a körmök meghosszabbodnak.
A gyomorban található baktériumok
okozzák a puffadást,
ami megtölti a hasat,
ami kinyomja a vért és egyéb anyagokat
a szájon keresztül.
Sajnálatos módon, ezeket a tudományos tényeket
akkor nem ismerték,
így a falusiak továbbra is ástak.
Valójában annyi testet ástak ki,
hogy az osztrák császárnő
elküldte saját orvosát, hogy véget vessen
a vámpír történeteknek
és törvényben tiltotta meg
a sírok bolygatását.
De még a vámpír vadászatok megszűnése óta is
fennmaradtak a legendákról szóló történetek
a helyi hiedelmekben.
Ez vezetett olyan irodalmi művek megszületéséhez,
mint Polidori-tól "A Vámpír"
és a gótikus regény "Carmilla",
valamint a leghíresebb,
"Drakula" Bram Stoker-től.
Bár Stoker sokat merített
a történelmi forrásokból,
mint Báthory Erzsébet fürdői
szűzlányok véréből
és Vlad Dracul brutális kivégzései,
ezek a helyi mítoszok
inspirálták történetének fő elemeit:
az erdélyi helyszínt,
a fokhagyma használatát védelemre
és a szív megkarózását.
Bár ezek a jellemzők biztosan
ismerősek nekünk,
azok az elemek, amelyeket ő maga talált ki
is fennmaradtak az évek során:
a kereszttől való félelem,
a napfény okozta gyengeség,
és az is, hogy a vámpírok nem képesek
látni a saját tükörképüket.
Az új tulajdonságok kiötlésével,
Stoker tökéletesen betartotta
a vámpírmítoszok
feldolgozásának és
kiszélesítésének évszázados hagyományát.
Ahogy láttuk,
talán megismertétek a rokonaimat,
sokféle lény portyázott már az éjszakában
Drakula előtt,
és sok fog még
kísérteni rémálmainkban.
Mégis, ameddig egy élőlény
éltető erején élnek,
addig a törzsem tagjai.
Még a csillogó vámpírok is.
Végül is, a folytonos mesemondás
és a vámpír legenda újraképzelése
teszi lehetővé, hogy valóban
örökké éljünk.
Ahahahaha!