0:00:00.429,0:00:01.929
Ebben a videóban

0:00:01.929,0:00:13.071
az elektronegativitásról szeretnék beszélni,

0:00:13.071,0:00:15.692
és a hozzá szorosan kapcsolódó

0:00:15.692,0:00:22.003
elektronaffinitásról.

0:00:22.003,0:00:24.405
A kapcsolatuk annyira szoros,

0:00:24.405,0:00:27.328
hogy általában a nagy elektronegativitás

0:00:27.328,0:00:29.719
nagy elektronaffinitással jár együtt,

0:00:29.719,0:00:31.228
de mit jelent mindez?

0:00:31.228,0:00:33.011
Az elektronaffinitás azt mutatja meg,

0:00:33.011,0:00:37.705
hogy egy atom mennyire vonzza[br]vagy kedveli az elektronokat.

0:00:37.705,0:00:41.667
Szeretne esetleg több elektront?

0:00:41.667,0:00:45.283
Az elektronegativitás egy kicsit specifikusabb.

0:00:45.283,0:00:49.085
Ez a kovalens kötésben részt vevő[br]atomra vonatkozik,

0:00:49.085,0:00:53.333
amely elektronokat oszt meg[br]egy másik atommal.

0:00:53.333,0:00:55.891
Azt mutatja meg, mennyire erősen[br]vagy mennyire gyengén

0:00:55.891,0:00:58.873
ragaszkodik a kovalens kötést alkotó[br]elektronokhoz.

0:00:58.873,0:01:01.844
Mit értünk itt ragaszkodáson?

0:01:01.844,0:01:03.820
Hadd írjam ezt ide,

0:01:03.820,0:01:13.871
Mennyire „ragaszkodik”

0:01:13.871,0:01:15.815
Ez persze nem egy szakszerű definíció,

0:01:15.815,0:01:18.803
„ragaszkodik” az elektronokhoz,

0:01:18.803,0:01:20.973
hogy többet legyenek hozzá közel,

0:01:20.973,0:01:23.572
mint a kovalens kötés másik résztvevőjéhez.

0:01:23.572,0:01:28.258
Ez pedig azt mutatja, hogy[br]mennyire kedvelik az elektronokat,

0:01:28.258,0:01:32.732
mekkora az affinitásuk az elektronokhoz,

0:01:32.732,0:01:39.674
vagy mennyire „szeretnének” elektronokat.

0:01:39.674,0:01:41.043
Látható, hogy ezek a fogalmak

0:01:41.043,0:01:43.569
nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

0:01:43.569,0:01:45.510
Ezt a kovalens kötéssel[br]összefüggésben használjuk

0:01:45.510,0:01:47.732
az elektronvonzó képesség jellemzésére.

0:01:47.732,0:01:50.104
Ezt pedig egy kissé szélesebb értelemben.

0:01:50.104,0:01:54.052
De szorosan összefüggenek egymással.

0:01:54.052,0:01:55.883
Próbáljuk meg körülírni az elektronegativitást

0:01:55.883,0:01:58.075
egy kicsit kézzelfoghatóbb módon.

0:01:58.075,0:01:59.833
Idézzük fel az egyik legismertebb

0:01:59.833,0:02:00.855
kovalens kötést,

0:02:00.855,0:02:03.292
amely a vízmolekulában található.

0:02:03.292,0:02:07.983
A víz képlete, mint tudjuk, H2O.

0:02:07.983,0:02:11.166
Van benne egy oxigénatom,

0:02:11.166,0:02:13.934
és két hidrogénatom.

0:02:13.934,0:02:17.074
Mindkét hidrogénnek[br]egy-egy vegyértékelektronja van.

0:02:17.074,0:02:21.095
Az oxigénnek pedig,[br]amint a legkülső héján látható,

0:02:21.095,0:02:31.184
1, 2, 3, 4, 5, 6 vegyértékelektronja.

0:02:31.184,0:02:33.106
Belátható, hogy a hidrogén

0:02:33.106,0:02:35.398
szívesen tenne úgy,[br]mintha volna még egy elektronja,

0:02:35.398,0:02:37.788
így olyan elektronkonfigurációja lenne,

0:02:37.788,0:02:41.218
amelyben stabil első héj jön létre[br]mindössze 2 elektronnal.

0:02:41.218,0:02:42.621
A többi héjhoz 8 elektron kell.

0:02:42.621,0:02:45.214
A hidrogén olyan stabillá válhatna,[br]mint a hélium,

0:02:45.214,0:02:46.787
ha szerezhetne még egy elektront.

0:02:46.787,0:02:49.288
Az oxigén pedig a neonhoz hasonló[br]stabilitást érne el,

0:02:49.288,0:02:51.159
ha szerezhetne még két elektront.

0:02:51.159,0:02:53.759
Így megosztják egymással az elektronjaikat.

0:02:53.759,0:02:58.122
Ez az elektron megosztható[br]egy másik elektronnal alkotott kötésben

0:02:58.122,0:02:59.206
ezzel a hidrogénatommal.

0:02:59.206,0:03:01.800
A hidrogénatom „sajátjaként rendelkezik"

0:03:01.800,0:03:03.125
mindkét elektronnal, és így stabilabbá válik.

0:03:03.125,0:03:04.676
Stabilizálja az elektronhéját,

0:03:04.676,0:03:06.301
vagyis a héj stabilizálja a hidrogént.

0:03:06.301,0:03:08.027
Hasonlóképpen ez az elektron is

0:03:08.027,0:03:10.494
megosztható a másik hidrogénatommal,

0:03:10.494,0:03:13.027
és ez a hidrogénatom is a[br]héliumhoz hasonlóan stabil lesz.

0:03:13.027,0:03:14.465
Az oxigénatom számára

0:03:14.465,0:03:16.487
ez egy „adok-kapok” helyzet,

0:03:16.487,0:03:18.467
„valamit valamiért”.

0:03:18.467,0:03:20.236
Elektronot kap,

0:03:20.236,0:03:22.856
elektront oszt meg[br]mindkét hidrogénnel,

0:03:22.856,0:03:26.646
és ezzel stabilizálódik,

0:03:26.646,0:03:30.261
hasonlóvá válik a neonatomhoz.

0:03:30.261,0:03:32.447
A kovalens kötés azonban

0:03:32.447,0:03:34.193
csak egyenlő elektronegativitás esetén

0:03:34.193,0:03:37.203
jelent valódi osztozkodást,

0:03:37.203,0:03:38.482
és még ezt is befolyásolhatja mindaz,

0:03:38.482,0:03:40.361
ami a molekula más részeiben történik.

0:03:40.361,0:03:42.323
De az előbbihez hasonló helyzetben,

0:03:42.323,0:03:43.507
például oxigén és hidrogén esetén

0:03:43.507,0:03:45.515
az elektronegativitásuk nem ugyanakkora.

0:03:45.515,0:03:49.756
Az oxigénatom erősebben ragaszkodik[br]az elektronokhoz, mint a hidrogén.

0:03:49.756,0:03:52.616
Így ezek az elektronok egyenlőtlenül oszlanak meg az atomok között.

0:03:52.617,0:03:54.639
Ide rajzoltam

0:03:54.639,0:03:57.941
a vegyértékelektronokat pontok formájában.

0:03:57.941,0:03:59.490
De mint tudjuk, az elektronok

0:03:59.490,0:04:03.575
inkább felhő formájában

0:04:03.575,0:04:06.665
veszik körül az atommagot

0:04:06.665,0:04:09.507
a molekulát alkotó atomokban.

0:04:09.507,0:04:11.971
Az ilyen típusú kovalens kötésben

0:04:11.971,0:04:15.459
a két elektron, amit ezt a kötést alkotja

0:04:15.459,0:04:18.316
az idő nagyobb részében van[br]az oxigénatom körül

0:04:18.316,0:04:20.829
mint a hidrogénatom körül,

0:04:20.829,0:04:23.564
és ez a két elektron is

0:04:23.564,0:04:25.144
az idő nagyobb részében van[br]az oxigénatom körül

0:04:25.144,0:04:27.425
mint a hidrogénatom körül.

0:04:27.425,0:04:30.360
Ezt az okozza, hogy[br]az oxigénnek nagyobb az elektonegativitása.

0:04:30.360,0:04:31.773
Mindjárt beszélünk a tendenciákról is.

0:04:31.773,0:04:34.656
Ez igen lényeges fogalom,

0:04:34.656,0:04:36.915
különösen a később sorra kerülő[br]szerves kémiában.

0:04:36.915,0:04:39.091
Mint tudjuk,

0:04:39.091,0:04:40.407
az oxigén elektronegativitása nagyobb,

0:04:40.407,0:04:41.761
így az elektronok több időt töltenek

0:04:41.761,0:04:44.377
az oxigén körül, mint a hidrogén körül.

0:04:44.377,0:04:47.135
Így részleges negatív töltés alakul ki[br]ezen az oldalon,

0:04:47.135,0:04:50.517
és részleges pozitív töltések alakulnak ki[br]itt, a másik oldalon,

0:04:50.517,0:04:55.712
ami a vízmolekula számos tulajdonságát[br]meghatározza,

0:04:55.712,0:04:59.292
amiről bővebben beszélünk a későbbi videókban.

0:04:59.292,0:05:00.984
A szerves kémia tanulásakor szintén

0:05:00.984,0:05:02.830
sokféle lehetséges reakció eredményét

0:05:02.830,0:05:04.745
meg lehet jósolni,

0:05:04.745,0:05:06.525
és sok lehetséges molekula keletkezése is

0:05:06.525,0:05:09.833
megjósolható az elektronegativitás alapján.

0:05:09.833,0:05:10.872
Különösen akkor, amikor

0:05:10.872,0:05:12.404
oxidációs számokkal és hasonlókkal foglalkozunk,

0:05:12.404,0:05:15.436
sokat segít az elektronegativitás ismerete.

0:05:15.436,0:05:19.037
Most, hogy tudjuk, mi az elektronegativitás,

0:05:19.037,0:05:21.435
gondolkodjunk el azon,

0:05:21.435,0:05:24.062
hogy végighaladva

0:05:24.062,0:05:27.880
egy perióduson,

0:05:27.880,0:05:35.177
az első csoporttól kezdve

0:05:35.177,0:05:38.464
egészen a halogénekig,

0:05:38.464,0:05:42.700
egészen eddig a sárga oszlopig,

0:05:42.700,0:05:44.131
vajon milyen szabályszerűséget

0:05:44.131,0:05:47.848
követ az elektronegativitás?

0:05:47.848,0:05:49.232
Ismét csinálhatjuk úgy,

0:05:49.232,0:05:50.629
hogy a szélsőségekkel foglalkozunk.

0:05:50.629,0:05:53.965
Vegyük a nátriumot és a klórt.

0:05:53.965,0:05:54.935
Állítsd meg a videót,

0:05:54.935,0:05:56.930
és gondold végig ezt a kérdést.

0:05:56.930,0:05:58.624
Remélem, hogy megpróbáltad.

0:05:58.624,0:06:01.293
Bizonyos tekintetben ez ugyanaz,

0:06:01.293,0:06:03.537
vagy hasonló, mint az ionizációs energia.

0:06:03.537,0:06:06.451
A nátriumatomnak[br]csak egy elektronja van

0:06:06.451,0:06:07.785
a külső héján.

0:06:07.785,0:06:09.855
Nehéz volna ezt a héjat[br]teljesen betölteni,

0:06:09.855,0:06:12.036
ezért sokkal könnyebben[br]elérheti a stabil állapotot

0:06:12.036,0:06:15.706
azzal, hogy meglévő elektronját adja le,

0:06:15.706,0:06:18.688
és így a neonhoz hasonló stabil[br]elektronkonfigurációt alakít ki.

0:06:18.688,0:06:22.625
Tehát nagyon szeretne leadni egy elektront.

0:06:22.625,0:06:24.668
Ahogyan az ionizációs energiáról[br]szóló videóban láttuk,

0:06:24.668,0:06:26.783
ezért kicsi az ionizációs energiája.

0:06:26.783,0:06:29.590
Gázállapotban nem sok energia kell ahhoz,

0:06:29.590,0:06:32.196
hogy a nátriumatomból[br]eltávolítsunk egy elektront.

0:06:32.196,0:06:33.620
A klór épp az ellenkező eset.

0:06:33.620,0:06:35.708
Csak egy elektron kellene[br]a héj telítéséhez.

0:06:35.708,0:06:37.580
Semmiképpen nem szeretne[br]elektront leadni.

0:06:37.580,0:06:40.682
Nagyon, nagyon szeretne egy elektront,

0:06:40.682,0:06:42.937
hogy elérje az argon[br]elektronszerkezetét,

0:06:42.937,0:06:45.984
ezzel betöltve a harmadik héját.

0:06:45.984,0:06:49.118
Az elv tehát az, hogy a nátriumatom nem bánná,

0:06:49.118,0:06:50.578
ha leadna egy elektront,

0:06:50.578,0:06:52.880
míg a klóratom nagyon is szeretne egyet.

0:06:52.880,0:06:55.471
A klóratom tehát jobban ragaszkodik[br]az elektronokhoz,

0:06:55.471,0:06:59.727
a nátriumatom viszont nagyon nem.

0:06:59.727,0:07:00.953
Megvan a tendencia.

0:07:00.953,0:07:02.505
Balról jobb felé haladva

0:07:02.505,0:07:04.815
az elektronegativitás – ezt ideírom –

0:07:04.815,0:07:07.089
az elektronegativitás növekszik.

0:07:07.089,0:07:13.811
Nagyobb lesz az elektronegativitás

0:07:13.811,0:07:16.623
jobb felé haladva.

0:07:16.623,0:07:18.237
Mit gondolsz, vajon mi a tendencia

0:07:18.237,0:07:25.774
egy csoportban lefelé haladva?

0:07:25.774,0:07:27.250
Mondok egy ötletet.

0:07:27.250,0:07:30.946
Emlékezz vissza az atomsugarakra,

0:07:30.946,0:07:31.973
Állítsd meg a videót, és gondolkodj el azon

0:07:31.973,0:07:32.896
mi lehet a szabály?

0:07:32.896,0:07:34.747
Vajon nő vagy csökken az elektronegativitás

0:07:34.747,0:07:36.871
lefelé haladva?

0:07:36.871,0:07:39.267
Remélem, hogy most is megpróbáltad.

0:07:39.267,0:07:41.810
Az atomsugarakról szóló videóból tudjuk, hogy

0:07:41.810,0:07:44.093
az atomok egyre nagyobbak és nagyobbak,

0:07:44.093,0:07:46.191
amint újabb és újabb pályák épülnek ki.

0:07:46.191,0:07:48.778
A céziumnak egyetlen elektronja van

0:07:48.778,0:07:52.150
a külső, hatodik héjon.

0:07:52.150,0:07:55.854
A lítiumnak is egyetlen külső elektronja van.

0:07:55.854,0:07:57.620
Az első csoportban mindegyik elem atomjainak

0:07:57.620,0:07:59.471
külső héján egyetlen elektron van.

0:07:59.471,0:08:01.746
De az 55. elektron,

0:08:01.746,0:08:03.282
az egyetlen elektron[br]a cézium külső héján

0:08:03.282,0:08:05.810
sokkal távolabb van az atommagtól,

0:08:05.810,0:08:08.334
mint a lítium- vagy hidrogénatom[br]külső elektronja.

0:08:08.334,0:08:14.460
Ezért jobban érvényesül[br]a külső elektron és az atommag között lévő

0:08:14.460,0:08:16.792
többi elektron zavaró hatása,

0:08:16.792,0:08:18.403
és távolabb is vannak egymástól,

0:08:18.403,0:08:20.513
így könnyebb leszakítani az elektront.

0:08:20.513,0:08:24.780
A cézium tehát nagyon hajlamos

0:08:24.780,0:08:27.698
elektront leadni.

0:08:27.698,0:08:30.752
Sokkal könnyebben ad le[br]elektront, mint a hidrogén.

0:08:30.752,0:08:33.159
Egy adott csoportban lefelé haladva tehát

0:08:33.159,0:08:39.045
az elektronegativitás egyre csökken.

0:08:39.045,0:08:41.115
Ennek alapján vajon

0:08:41.115,0:08:44.586
mely atomok elektronegativitása

0:08:44.586,0:08:46.016
a legnagyobb?

0:08:46.016,0:08:47.467
Nos, ezek azok az atomok

0:08:47.467,0:08:50.447
amelyek a periódusos rendszer[br]jobb felső sarkában találhatók,

0:08:50.447,0:08:52.478
ezek, itt.

0:08:52.478,0:08:54.634
Ezeknek az elektronegativitása[br]a legnagyobb.

0:08:54.634,0:08:56.837
A nemesgázokkal nem sokat foglalkozunk,

0:08:56.837,0:08:59.092
mert nem igazán reakcióképesek,

0:08:59.092,0:09:01.133
és kovalens kötést sem létesítenek,

0:09:01.133,0:09:02.597
elvannak stabil állapotukban.

0:09:02.597,0:09:03.896
Ezek az elemek viszont

0:09:03.896,0:09:06.119
szoktak kovalens kötést kialakítani,

0:09:06.119,0:09:09.855
és ilyenkor nagyon ragaszkodnak az elektronokhoz.

0:09:09.855,0:09:11.524
Melyek vajon a legkisebb[br]elektronegativitású atomok,

0:09:11.524,0:09:13.620
amelyeket néha[br]elektropozitívnak is neveznek?

0:09:13.620,0:09:15.570
Nos, ezek a bal alsó sarokban vannak.

0:09:15.570,0:09:18.328
Ezeknek itt mindössze,

0:09:18.328,0:09:19.569
– ahogyan a céziumnak is –

0:09:19.569,0:09:21.835
csak egyetlen elektronjuk van,[br]amelyet leadhatnak.

0:09:21.835,0:09:25.333
Ezzel stabil állapotba kerülnek,[br]hasonlóvá válnak például a xenonhoz.

0:09:25.333,0:09:27.510
A második csoport elemeinek

0:09:27.510,0:09:28.525
két elektront is le kell adni,

0:09:28.525,0:09:29.547
de sokkal könnyebb leadni két elektront,

0:09:29.547,0:09:31.813
mint egy csomót felvenni.

0:09:31.813,0:09:34.145
Ezek nagy méretű atomok,

0:09:34.145,0:09:35.925
így a külső elektronjaikat

0:09:35.925,0:09:39.448
kevésbé vonzza a pozitív atommag.

0:09:39.448,0:09:40.718
A periódusos rendszerben tehát

0:09:40.718,0:09:42.562
a bal alsó saroktól

0:09:42.562,0:09:44.787
a jobb felső felé haladva

0:09:44.787,0:09:54.000
egyre nő az elektronegativitás.