WEBVTT

00:00:00.429 --> 00:00:01.929
Ebben a videóban

00:00:01.929 --> 00:00:13.071
az elektronegativitásról szeretnék beszélni,

00:00:13.071 --> 00:00:15.692
és a hozzá szorosan kapcsolódó

00:00:15.692 --> 00:00:22.003
elektronaffinitásról.

00:00:22.003 --> 00:00:24.405
A kapcsolatuk annyira szoros,

00:00:24.405 --> 00:00:27.328
hogy általában a nagy elektronegativitás

00:00:27.328 --> 00:00:29.719
nagy elektronaffinitással jár együtt,

00:00:29.719 --> 00:00:31.228
de mit jelent mindez?

00:00:31.228 --> 00:00:33.011
Az elektronaffinitás azt mutatja meg,

00:00:33.011 --> 00:00:37.705
hogy egy atom mennyire vonzza
vagy kedveli az elektronokat.

00:00:37.705 --> 00:00:41.667
Szeretne esetleg több elektront?

00:00:41.667 --> 00:00:45.283
Az elektronegativitás egy kicsit specifikusabb.

00:00:45.283 --> 00:00:49.085
Ez a kovalens kötésben részt vevő
atomra vonatkozik,

00:00:49.085 --> 00:00:53.333
amely elektronokat oszt meg
egy másik atommal.

00:00:53.333 --> 00:00:55.891
Azt mutatja meg, mennyire erősen
vagy mennyire gyengén

00:00:55.891 --> 00:00:58.873
ragaszkodik a kovalens kötést alkotó
elektronokhoz.

00:00:58.873 --> 00:01:01.844
Mit értünk itt ragaszkodáson?

00:01:01.844 --> 00:01:03.820
Hadd írjam ezt ide,

00:01:03.820 --> 00:01:13.871
Mennyire „ragaszkodik”

00:01:13.871 --> 00:01:15.815
Ez persze nem egy szakszerű definíció,

00:01:15.815 --> 00:01:18.803
„ragaszkodik” az elektronokhoz,

00:01:18.803 --> 00:01:20.973
hogy többet legyenek hozzá közel,

00:01:20.973 --> 00:01:23.572
mint a kovalens kötés másik résztvevőjéhez.

00:01:23.572 --> 00:01:28.258
Ez pedig azt mutatja, hogy
mennyire kedvelik az elektronokat,

00:01:28.258 --> 00:01:32.732
mekkora az affinitásuk az elektronokhoz,

00:01:32.732 --> 00:01:39.674
vagy mennyire „szeretnének” elektronokat.

00:01:39.674 --> 00:01:41.043
Látható, hogy ezek a fogalmak

00:01:41.043 --> 00:01:43.569
nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

00:01:43.569 --> 00:01:45.510
Ezt a kovalens kötéssel
összefüggésben használjuk

00:01:45.510 --> 00:01:47.732
az elektronvonzó képesség jellemzésére.

00:01:47.732 --> 00:01:50.104
Ezt pedig egy kissé szélesebb értelemben.

00:01:50.104 --> 00:01:54.052
De szorosan összefüggenek egymással.

00:01:54.052 --> 00:01:55.883
Próbáljuk meg körülírni az elektronegativitást

00:01:55.883 --> 00:01:58.075
egy kicsit kézzelfoghatóbb módon.

00:01:58.075 --> 00:01:59.833
Idézzük fel az egyik legismertebb

00:01:59.833 --> 00:02:00.855
kovalens kötést,

00:02:00.855 --> 00:02:03.292
amely a vízmolekulában található.

00:02:03.292 --> 00:02:07.983
A víz képlete, mint tudjuk, H2O.

00:02:07.983 --> 00:02:11.166
Van benne egy oxigénatom,

00:02:11.166 --> 00:02:13.934
és két hidrogénatom.

00:02:13.934 --> 00:02:17.074
Mindkét hidrogénnek
egy-egy vegyértékelektronja van.

00:02:17.074 --> 00:02:21.095
Az oxigénnek pedig,
amint a legkülső héján látható,

00:02:21.095 --> 00:02:31.184
1, 2, 3, 4, 5, 6 vegyértékelektronja.

00:02:31.184 --> 00:02:33.106
Belátható, hogy a hidrogén

00:02:33.106 --> 00:02:35.398
szívesen tenne úgy,
mintha volna még egy elektronja,

00:02:35.398 --> 00:02:37.788
így olyan elektronkonfigurációja lenne,

00:02:37.788 --> 00:02:41.218
amelyben stabil első héj jön létre
mindössze 2 elektronnal.

00:02:41.218 --> 00:02:42.621
A többi héjhoz 8 elektron kell.

00:02:42.621 --> 00:02:45.214
A hidrogén olyan stabillá válhatna,
mint a hélium,

00:02:45.214 --> 00:02:46.787
ha szerezhetne még egy elektront.

00:02:46.787 --> 00:02:49.288
Az oxigén pedig a neonhoz hasonló
stabilitást érne el,

00:02:49.288 --> 00:02:51.159
ha szerezhetne még két elektront.

00:02:51.159 --> 00:02:53.759
Így megosztják egymással az elektronjaikat.

00:02:53.759 --> 00:02:58.122
Ez az elektron megosztható
egy másik elektronnal alkotott kötésben

00:02:58.122 --> 00:02:59.206
ezzel a hidrogénatommal.

00:02:59.206 --> 00:03:01.800
A hidrogénatom „sajátjaként rendelkezik"

00:03:01.800 --> 00:03:03.125
mindkét elektronnal, és így stabilabbá válik.

00:03:03.125 --> 00:03:04.676
Stabilizálja az elektronhéját,

00:03:04.676 --> 00:03:06.301
vagyis a héj stabilizálja a hidrogént.

00:03:06.301 --> 00:03:08.027
Hasonlóképpen ez az elektron is

00:03:08.027 --> 00:03:10.494
megosztható a másik hidrogénatommal,

00:03:10.494 --> 00:03:13.027
és ez a hidrogénatom is a
héliumhoz hasonlóan stabil lesz.

00:03:13.027 --> 00:03:14.465
Az oxigénatom számára

00:03:14.465 --> 00:03:16.487
ez egy „adok-kapok” helyzet,

00:03:16.487 --> 00:03:18.467
„valamit valamiért”.

00:03:18.467 --> 00:03:20.236
Elektronot kap,

00:03:20.236 --> 00:03:22.856
elektront oszt meg
mindkét hidrogénnel,

00:03:22.856 --> 00:03:26.646
és ezzel stabilizálódik,

00:03:26.646 --> 00:03:30.261
hasonlóvá válik a neonatomhoz.

00:03:30.261 --> 00:03:32.447
A kovalens kötés azonban

00:03:32.447 --> 00:03:34.193
csak egyenlő elektronegativitás esetén

00:03:34.193 --> 00:03:37.203
jelent valódi osztozkodást,

00:03:37.203 --> 00:03:38.482
és még ezt is befolyásolhatja mindaz,

00:03:38.482 --> 00:03:40.361
ami a molekula más részeiben történik.

00:03:40.361 --> 00:03:42.323
De az előbbihez hasonló helyzetben,

00:03:42.323 --> 00:03:43.507
például oxigén és hidrogén esetén

00:03:43.507 --> 00:03:45.515
az elektronegativitásuk nem ugyanakkora.

00:03:45.515 --> 00:03:49.756
Az oxigénatom erősebben ragaszkodik
az elektronokhoz, mint a hidrogén.

00:03:49.756 --> 00:03:52.616
Így ezek az elektronok egyenlőtlenül oszlanak meg az atomok között.

00:03:52.617 --> 00:03:54.639
Ide rajzoltam

00:03:54.639 --> 00:03:57.941
a vegyértékelektronokat pontok formájában.

00:03:57.941 --> 00:03:59.490
De mint tudjuk, az elektronok

00:03:59.490 --> 00:04:03.575
inkább felhő formájában

00:04:03.575 --> 00:04:06.665
veszik körül az atommagot

00:04:06.665 --> 00:04:09.507
a molekulát alkotó atomokban.

00:04:09.507 --> 00:04:11.971
Az ilyen típusú kovalens kötésben

00:04:11.971 --> 00:04:15.459
a két elektron, amit ezt a kötést alkotja

00:04:15.459 --> 00:04:18.316
az idő nagyobb részében van
az oxigénatom körül

00:04:18.316 --> 00:04:20.829
mint a hidrogénatom körül,

00:04:20.829 --> 00:04:23.564
és ez a két elektron is

00:04:23.564 --> 00:04:25.144
az idő nagyobb részében van
az oxigénatom körül

00:04:25.144 --> 00:04:27.425
mint a hidrogénatom körül.

00:04:27.425 --> 00:04:30.360
Ezt az okozza, hogy
az oxigénnek nagyobb az elektonegativitása.

00:04:30.360 --> 00:04:31.773
Mindjárt beszélünk a tendenciákról is.

00:04:31.773 --> 00:04:34.656
Ez igen lényeges fogalom,

00:04:34.656 --> 00:04:36.915
különösen a később sorra kerülő
szerves kémiában.

00:04:36.915 --> 00:04:39.091
Mint tudjuk,

00:04:39.091 --> 00:04:40.407
az oxigén elektronegativitása nagyobb,

00:04:40.407 --> 00:04:41.761
így az elektronok több időt töltenek

00:04:41.761 --> 00:04:44.377
az oxigén körül, mint a hidrogén körül.

00:04:44.377 --> 00:04:47.135
Így részleges negatív töltés alakul ki
ezen az oldalon,

00:04:47.135 --> 00:04:50.517
és részleges pozitív töltések alakulnak ki
itt, a másik oldalon,

00:04:50.517 --> 00:04:55.712
ami a vízmolekula számos tulajdonságát
meghatározza,

00:04:55.712 --> 00:04:59.292
amiről bővebben beszélünk a későbbi videókban.

00:04:59.292 --> 00:05:00.984
A szerves kémia tanulásakor szintén

00:05:00.984 --> 00:05:02.830
sokféle lehetséges reakció eredményét

00:05:02.830 --> 00:05:04.745
meg lehet jósolni,

00:05:04.745 --> 00:05:06.525
és sok lehetséges molekula keletkezése is

00:05:06.525 --> 00:05:09.833
megjósolható az elektronegativitás alapján.

00:05:09.833 --> 00:05:10.872
Különösen akkor, amikor

00:05:10.872 --> 00:05:12.404
oxidációs számokkal és hasonlókkal foglalkozunk,

00:05:12.404 --> 00:05:15.436
sokat segít az elektronegativitás ismerete.

00:05:15.436 --> 00:05:19.037
Most, hogy tudjuk, mi az elektronegativitás,

00:05:19.037 --> 00:05:21.435
gondolkodjunk el azon,

00:05:21.435 --> 00:05:24.062
hogy végighaladva

00:05:24.062 --> 00:05:27.880
egy perióduson,

00:05:27.880 --> 00:05:35.177
az első csoporttól kezdve

00:05:35.177 --> 00:05:38.464
egészen a halogénekig,

00:05:38.464 --> 00:05:42.700
egészen eddig a sárga oszlopig,

00:05:42.700 --> 00:05:44.131
vajon milyen szabályszerűséget

00:05:44.131 --> 00:05:47.848
követ az elektronegativitás?

00:05:47.848 --> 00:05:49.232
Ismét csinálhatjuk úgy,

00:05:49.232 --> 00:05:50.629
hogy a szélsőségekkel foglalkozunk.

00:05:50.629 --> 00:05:53.965
Vegyük a nátriumot és a klórt.

00:05:53.965 --> 00:05:54.935
Állítsd meg a videót,

00:05:54.935 --> 00:05:56.930
és gondold végig ezt a kérdést.

00:05:56.930 --> 00:05:58.624
Remélem, hogy megpróbáltad.

00:05:58.624 --> 00:06:01.293
Bizonyos tekintetben ez ugyanaz,

00:06:01.293 --> 00:06:03.537
vagy hasonló, mint az ionizációs energia.

00:06:03.537 --> 00:06:06.451
A nátriumatomnak
csak egy elektronja van

00:06:06.451 --> 00:06:07.785
a külső héján.

00:06:07.785 --> 00:06:09.855
Nehéz volna ezt a héjat
teljesen betölteni,

00:06:09.855 --> 00:06:12.036
ezért sokkal könnyebben
elérheti a stabil állapotot

00:06:12.036 --> 00:06:15.706
azzal, hogy leadja a meglévő elektronját,

00:06:15.706 --> 00:06:18.688
és így a neonhoz hasonló stabil
elektronkonfigurációt alakít ki.

00:06:18.688 --> 00:06:22.625
Tehát nagyon szeretne leadni egy elektront.

00:06:22.625 --> 00:06:24.668
Ahogyan az ionizációs energiáról
szóló videóban láttuk,

00:06:24.668 --> 00:06:26.783
ezért kicsi az ionizációs energiája.

00:06:26.783 --> 00:06:29.590
Gázállapotban nem sok energia kell ahhoz,

00:06:29.590 --> 00:06:32.196
hogy a nátriumatomból
eltávolítsunk egy elektront.

00:06:32.196 --> 00:06:33.620
A klór épp az ellenkező eset.

00:06:33.620 --> 00:06:35.708
Csak egy elektron kellene
a héj telítéséhez.

00:06:35.708 --> 00:06:37.580
Semmiképpen nem szeretne
elektront leadni.

00:06:37.580 --> 00:06:40.682
Nagyon, nagyon szeretne egy elektront,

00:06:40.682 --> 00:06:42.937
hogy elérje az argon
elektronszerkezetét,

00:06:42.937 --> 00:06:45.984
ezzel betöltve a harmadik héját.

00:06:45.984 --> 00:06:49.118
Az elv tehát az, hogy a nátriumatom nem bánná,

00:06:49.118 --> 00:06:50.578
ha leadna egy elektront,

00:06:50.578 --> 00:06:52.880
míg a klóratom nagyon is szeretne egyet.

00:06:52.880 --> 00:06:55.471
A klóratom tehát jobban ragaszkodik
az elektronokhoz,

00:06:55.471 --> 00:06:59.727
a nátriumatom viszont nem túságosan.

00:06:59.727 --> 00:07:00.953
Megvan a trend.

00:07:00.953 --> 00:07:02.505
Balról jobb felé haladva

00:07:02.505 --> 00:07:04.815
az elektronegativitás – ezt ideírom –

00:07:04.815 --> 00:07:07.089
az elektronegativitás növekszik.

00:07:07.089 --> 00:07:13.811
Nagyobb lesz az elektronegativitás

00:07:13.811 --> 00:07:16.623
jobb felé haladva.

00:07:16.623 --> 00:07:18.237
Mit gondolsz, vajon mi a trend

00:07:18.237 --> 00:07:25.774
egy csoportban lefelé haladva?

00:07:25.774 --> 00:07:27.250
Mondok egy ötletet.

00:07:27.250 --> 00:07:30.946
Emlékezz vissza az atomsugarakra,

00:07:30.946 --> 00:07:31.973
Állítsd meg a videót,

00:07:31.973 --> 00:07:32.896
és találd ki a trendet.

00:07:32.896 --> 00:07:34.747
Vajon nő vagy csökken az elektronegativitás

00:07:34.747 --> 00:07:36.871
lefelé haladva?

00:07:36.871 --> 00:07:39.267
Remélem, hogy most is megpróbáltad.

00:07:39.267 --> 00:07:41.810
A videóból tudjuk, hogy az atomsugarak

00:07:41.810 --> 00:07:44.093
egyre nagyobbak és nagyobbak,

00:07:44.093 --> 00:07:46.191
amint újabb és újabb pályák épülnek ki.

00:07:46.191 --> 00:07:48.778
A céziumnak egyetlen elektronja van

00:07:48.778 --> 00:07:52.150
a legkülső, hatodik héjon.

00:07:52.150 --> 00:07:55.854
A lítiumnak is egyetlen külső elektronja van.

00:07:55.854 --> 00:07:57.620
Az első csoportban mindegyik elem atomjainak

00:07:57.620 --> 00:07:59.471
külső héján egyetlen elektron van.

00:07:59.471 --> 00:08:01.746
De az 55. elektron

00:08:01.746 --> 00:08:03.282
az egyetlen elektron
a cézium legkülső héján

00:08:03.282 --> 00:08:05.810
sokkal távolabb van az atommagtól,

00:08:05.810 --> 00:08:08.334
mint a lítium- vagy hidrogénatom
legkülső elektronja.

00:08:08.334 --> 00:08:14.460
Ezért jobban érvényesül
a külső elektron és az atommag között lévő

00:08:14.460 --> 00:08:16.792
többi elektron zavaró hatása,

00:08:16.792 --> 00:08:18.403
és távolabb is vannak egymástól,

00:08:18.403 --> 00:08:20.513
így könnyebb leszakítani az elektront.

00:08:20.513 --> 00:08:24.780
A cézium tehát nagyon hajlamos

00:08:24.780 --> 00:08:27.698
elektront leadni.

00:08:27.698 --> 00:08:30.752
Sokkal könnyebben ad le
elektront, mint a hidrogén.

00:08:30.752 --> 00:08:33.159
Egy csoportban lefelé haladva tehát

00:08:33.159 --> 00:08:39.045
az elektronegativitás egyre csökken.

00:08:39.045 --> 00:08:41.115
Ennek alapján vajon

00:08:41.115 --> 00:08:44.586
mely atomok elektronegativitása

00:08:44.586 --> 00:08:46.016
a legnagyobb?

00:08:46.016 --> 00:08:47.467
Nos, ezek azok az atomok

00:08:47.467 --> 00:08:50.447
amelyek a periódusos rendszer
jobb felső sarkában találhatók,

00:08:50.447 --> 00:08:52.478
ezek, itt.

00:08:52.478 --> 00:08:54.634
Ezeknek az elektronegativitása
a legnagyobb.

00:08:54.634 --> 00:08:56.837
A nemesgázokkal nem sokat foglalkozunk,

00:08:56.837 --> 00:08:59.092
mert nem igazán reakcióképesek,

00:08:59.092 --> 00:09:01.133
és kovalens kötést sem létesítenek,

00:09:01.133 --> 00:09:02.597
elvannak stabil állapotukban.

00:09:02.597 --> 00:09:03.896
Ezek az elemek viszont

00:09:03.896 --> 00:09:06.119
szoktak kovalens kötést kialakítani,

00:09:06.119 --> 00:09:09.855
és ilyenkor nagyon ragaszkodnak az elektronokhoz.

00:09:09.855 --> 00:09:11.524
Melyek vajon a legkisebb
elektronegativitású atomok,

00:09:11.524 --> 00:09:13.620
amelyeket néha
elektropozitívnak is neveznek?

00:09:13.620 --> 00:09:15.570
Nos, ezek a bal alsó sarokban vannak.

00:09:15.570 --> 00:09:18.328
Ezeknek itt mindössze,

00:09:18.328 --> 00:09:19.569
– ahogyan a céziumnak is –

00:09:19.569 --> 00:09:21.835
csak egyetlen elektronjuk van,
amelyet leadhatnak.

00:09:21.835 --> 00:09:25.333
Ezzel stabil állapotba kerülnek,
hasonlóvá válnak például a xenonhoz.

00:09:25.333 --> 00:09:27.510
A második csoport elemeinek

00:09:27.510 --> 00:09:28.525
két elektront is le kell adni,

00:09:28.525 --> 00:09:29.547
de sokkal könnyebb leadni két elektront,

00:09:29.547 --> 00:09:31.813
mint egy csomót felvenni.

00:09:31.813 --> 00:09:34.145
Ezek nagy méretű atomok,

00:09:34.145 --> 00:09:35.925
így a legkülső elektronjaikat

00:09:35.925 --> 00:09:39.448
kevésbé vonzza a pozitív atommag.

00:09:39.448 --> 00:09:40.718
A periódusos rendszerben tehát

00:09:40.718 --> 00:09:42.562
a bal alsó saroktól

00:09:42.562 --> 00:09:44.787
a jobb felső felé haladva

00:09:44.787 --> 00:09:54.000
egyre nő az elektronegativitás.