Ha önök a Föld bolygón élnek,
és ahhoz a hétmilliárdhoz tartoznak,
akik naponta ételt vesznek magukhoz,
kérem, figyeljenek jól,
mert a következő három évtizedben
generációnk egyik legfontosabb
globális feladatával kell szembenéznünk.
És nem az éghajlatváltozásra gondolok,
hanem az élelmezésre és a mezőgazdaságra!
2050-re a bolygó lakossága várhatóan
eléri a 9,8 milliárdot,
és ennek 68%-a
városi környezetben fog élni.
E hatalmas népesség élelmezéséhez
a mezőgazdasági termelést
70%-kal kell növelnünk.
Hogy érezzék a nagyságrendet:
a következő 35-40 évben
több élelmiszert kell termelnünk,
mint a megelőző 10 000 évben összesen.
Ráadásul nemcsak a népesség növekszik,
hanem a népsűrűség is,
ezért a lényegesen több élelmiszert
lényegesen kisebb területen
és sokkal kisebb ráfordítással
kell megtermelnünk.
Az óriási demográfiai változások okozta
nehézségeket tovább súlyosbítják
a mezőgazdaság előtt álló kihívások.
Világszinten az összes megtermelt
élelmiszer egyharmada veszendőbe megy.
Ez 1,6 milliárd tonna élelmiszer,
ami piacra szállítás közben,
vagy hűtőszekrényeinkben romlik meg,
vagy amit az üzletek és éttermek
nap végén egyszerűen kidobnak.
Minden egyes évben 600 millióan
betegszenek meg szennyezett élelmiszertől,
ami rávilágít az általános
élelmiszer-biztonság hiányosságaira.
Továbbá, nem meglepő módon,
a mezőgazdasági ágazat
a friss víz messze legnagyobb
felhasználója,
a bolygó összfogyasztásának 70%-ával.
Nos, megnyugtatom önöket,
hogy a mezőgazdasági ágazat,
egyetemekkel, különböző cégekkel
és civil szervezetekkel karöltve,
összeállít egy átfogó kutatási
és technológiafejlesztési programot
mindezen problémák orvoslására.
Sokan közülük már évtizedek
óta dolgoznak ezen.
Ám az élelmiszer-termelés
egyik legfrissebb újítása,
amit észak-amerikai ipari parkokban,
ázsiai városközpontokban,
sőt, vízhiányos közel-keleti
sivatagokban telepítünk,
a felügyelt környezetű gazdaság.
A felügyelt környezetű gazdaság
valójában nem más,
mint az időjárástól függetlenített
gazdálkodás hangzatos elnevezése.
Sok ilyen gazdaságban a növényeket
függőleges állványokon termesztik,
szemben a hagyományos,
síkbeli termesztéssel.
Ezt a fajta növénytermesztési eljárást
beltéri függőleges gazdálkodásnak
is nevezik.
Én magam az utóbbi
öt és fél évben merültem el
a beltéri függőleges gazdálkodás
világában,
és azon dolgozom,
hogy ezt a fajta növénytermesztést
hatékonyabbá és megfizethetőbbé tegyem.
Ez a kép egy kiszuperált
konténerről készült,
amit beltéri gazdasággá alakítottunk,
majd Dubaj legforróbb területére küldtünk.
A beltéri függőleges gazdálkodás
viszonylag újkeletű jelenség,
aminek az az oka,
hogy a fogyasztókat mostanában
kezdi egyre inkább érdekelni
az élelmiszer-biztonság
és a termékek eredete,
továbbá, hogy az ehhez szükséges
technológia
egyre megfizethetőbbé válik.
Így, miközben az élelmiszer-termelés
költségei világszinten egyre nőnek,
ez a fajta gazdálkodás
versenyképessé tud válni.
Szóval, ha beltéri függőleges kertet
akarunk építeni,
akkor a hagyományos gazdálkodás
bizonyos elemeit
mesterséges helyettesítőkkel
kell kiváltanunk,
kezdve rögtön a napfénnyel.
A függőleges gazdaságban
a napfényt mesterséges fény,
például LED-világítás helyettesíti.
A használatban lévő számtalan
különféle LED közül
mi az úgynevezett
"teljes spektrumú LED"-eket választottuk,
melyek az általunk termesztett
zöldségekre vannak optimalizálva.
Hogy egy adott térben
a legnagyobb hozamot érjék el,
a függőleges gazdaságok
állványrendszereket használnak,
s azokon termesztik a növényeket.
A legnagyobb ilyen rendszerekben
14-16 szinten folyik a termelés.
E gazdaságok legtöbbje
hidropónikus vagy aeropónikus rendszerű,
ami azt jelenti, hogy talaj helyett
helyettesítő anyagokat,
például poliuretán szivacsot,
önmagától lebomló tőzegmohát
vagy akár szervetlen anyagokat,
perlitet és agyagpelletet használnak.
E gazdaságok másik sajátos jellemzője,
hogy meghatározott összetételű
tápanyagkeveréket használnak,
melyet a rendszerben keringtetnek
és újrafelhasználnak,
és amit közvetlenül a növények
gyökérzónájához juttatnak,
gyorsítva ezzel a növény fejlődését.
Végül pedig, e gazdaságok
korszerű felügyeleti és automatizálási
rendszereket alkalmaznak
termelékenységük
és hatékonyságuk fokozására,
továbbá az egyenletes minőség
fenntartására.
Ráadásul ezen eszközök
járulékos haszna
a megtermelt élelmiszer
nyomonkövethetősége és biztonságossága.
Az ilyen növénytermesztési eljárás
nyilvánvaló előnye
az egész évben elérhető friss zöldség,
az egyenletes minőség,
valamint a tervezhető hozam.
További fontos előnyként említendő
az erőforrások, mint például a víz,
hatékony felhasználása.
Az ily módon termelt zöldségek
minden kilogrammjával
több száz liter vizet takarítunk meg,
a hagyományos eljárásokhoz képest.
A vízéhez hasonló mértékű
megtakarítás érhető el
a műtrágyák terén is.
Az egyik legnagyobb hozamú gazdaság
egy négyzetméteren
350-szer több növényt termel,
mint egy hagyományos gazdaság.
Az időjárástól való függetlenség
a bejutó szennyeződések és kártevők
teljes ellenőrzését is jelenti,
amivel a növényvédő szerek használata
teljesen kiküszöbölhető.
Mindemellett,
e gazdaságok irtózatos
mennyiségű élelmiszert termelnek:
az egyik legnagyobb ilyen telep
30 ezer darab zöldséget
bocsát ki naponta.
Azonban, mint a legtöbb
új technológiánál vagy újításnál,
itt is van még mit javítani.
Ahogy sejthető,
ez a fajta növénytermesztés
rendkívül energiaigényes.
Emellett, így csak kevés fajta zöldség
termeszthető kereskedelmi mennyiségben,
ezért a teljes termelési költség
még nagyon magas.
E problémák orvoslására
a legnagyobb és legkorszerűbb gazdaságok
komoly összegeket fektetnek
energiatakarékos megoldásokba.
A magas energiafelhasználás
csökkentésére például
nagyobb hatékonyságú
LED-eket fejlesztenek,
a növények fejlődését
lézerrel próbálják optimalizálni,
és nappal ilyen száloptikai kábelekkel
vezetik be a napfényt,
hogy kevesebb mesterséges
fényt kelljen használni.
A nagyobb telepeken nagy arányban
alkalmaznak robotokat az automatizálásban
a jól képzett, tapasztalt,
városi munkaerő kiváltására,
hogy a bérköltséget csökkenthessék.
És sosem lehetünk eléggé
erőforrás-hatékonyak.
Ha a beltéri függőleges gazdaságokat
városközpontokba és közelükbe építjük,
akkor lerövidíthető
a mezőgazdasági ellátási lánc,
és megőrizhető a zöldségek
tápanyagtartalma.
Számos országban léteznek
ún. "élelmiszersivatagok",
melyekben nem, vagy alig érhetők el
táplálékban gazdag zöldségek.
Ennek az iparágnak a fejlődésével azonban
e területek számára is
elérhetővé válnak a kiváló minőségű,
nagy tápanyagtartalmú zöldségek.
Végezetül, és számomra
ez a legizgalmasabb,
a beltéri függőleges gazdaságok
tökéletesen beilleszthetők
a városképbe,
ami segíti az üres, kihasználatlan
városi területek újrahasznosítását.
E folyamat már el is kezdődött.
Az autómegosztó szolgáltatásoknak hála,
egyre kevesebb jármű lesz az utakon,
ami által csökken
a parkolóhely-szükséglet.
Itt Peking központjában,
egy kihasználatlan
földalatti parkolóházban
létesített telep látható,
ahol a környékbeli szállodák számára
termesztünk zöldségféléket.
A kihasználatlan infrastruktúra
nemcsak hatalmas épületeket jelenthet,
hanem kisebb terek, például
éttermek üres helyiségeit is.
Ezt a farmot például
egy szállodabejárat
szegletébe telepítettük,
hogy a szakácsoknak friss fűszereket
és mikrozöldségeket biztosítson.
Ha bárhol körülnézünk,
mindenütt találunk
kihasználatlan sarkokat:
városi építményeken belül,
alattuk, körülöttük.
Ezt egy iroda üres sarkába telepítettük,
a közeli kávéházak dolgozóinak
friss zöldséggel való ellátására.
Én mindezen szuper projekteknek
részese voltam,
és hogy a nagyüzemi mezőgazdaságban
azon dolgozhatok,
hogy a lehető leghamarabb,
mindenki számára és mindenütt
elérhetővé tegyem a friss
és tápanyagban gazdag zöldségeket,
számomra a legnagyobb öröm,
és egyúttal a legfelemelőbb
és a legnagyobb szellemi kihívást
jelentő dolog, amivel valaha foglalkoztam.
Most pedig, miután meggyőztem önöket,
hogy a mezőgazdaság is lehet szexi,
csodálkozhatnak, mikor azt mondom,
még mindig bajban vagyok,
ha meg kell fogalmaznom,
miért is döntöttem úgy,
hogy a mezőgazdaságban akarok dolgozni.
Pár évvel ezelőtt azonban
találtam egy elég egyedi választ,
ami az orrom előtt hevert.
Olvastam ugyanis egy cikket arról,
hogy a nevünk,
különösen a családnevünk
nagy hatással lehet mindenfélére,
személyiségünktől egészen
szakmai karrierünkig.
Az én japán családnevem:
Oda.
A két írásjegy az jelenti:
"kis gazdaság".
(Nevetés)
Köszönöm!
(Taps)