WEBVTT

00:00:06.494 --> 00:00:07.890
Amikor éjszaka felnézünk az égre

00:00:07.890 --> 00:00:10.910
elámulunk azon, mennyire végtelennek is tűnik.

00:00:10.910 --> 00:00:12.395
De vajon hogyan fog kinézni az égbolt

00:00:12.395 --> 00:00:13.865
évmilliárdok múlva?

00:00:13.865 --> 00:00:15.372
Egy bizonyos fajta tudós,

00:00:15.372 --> 00:00:16.616
akit kozmológusnak neveznek,

00:00:16.616 --> 00:00:19.531
azzal tölti idejét, hogy erről a kérdésről elmélkedik.

00:00:19.531 --> 00:00:21.924
Az univerzum megszűnése közvetlenül ahhoz kötődik,

00:00:21.924 --> 00:00:23.868
amit az magában foglal.

00:00:23.868 --> 00:00:25.170
Több mint 100 évvel ezelőtt,

00:00:25.170 --> 00:00:27.879
Einstein megalkotta az általános relativitáselméletet,

00:00:27.879 --> 00:00:29.923
ami olyan egyenletekből állt össze, amelyek

00:00:29.923 --> 00:00:31.258
segítenek nekünk megérteni a kapcsolatot

00:00:31.258 --> 00:00:33.462
az univerzum felépítése

00:00:33.462 --> 00:00:34.511
és annak formája között.

00:00:34.511 --> 00:00:36.124
Úgy tűnik, az univerzum

00:00:36.124 --> 00:00:38.178
lehet labda vagy gömb alakú.

00:00:38.178 --> 00:00:40.676
Ezt úgy hívjuk: pozitív, vagy konkáv görbület.

00:00:40.676 --> 00:00:42.228
Vagy lehet nyereg alakú.

00:00:42.228 --> 00:00:44.488
Ezt negatív, vagy konvex görbületnek nevezzük.

00:00:44.488 --> 00:00:46.033
Vagy lehet lapos.

00:00:46.033 --> 00:00:47.155
És ez a forma határozza meg azt,

00:00:47.155 --> 00:00:49.537
hogyan él, és hogyan fog meghalni az univerzum.

00:00:49.537 --> 00:00:52.632
Most már tudjuk, hogy az univerzum szinte lapos.

00:00:52.632 --> 00:00:54.338
Ugyanakkor, az univerzum alkotóelemei

00:00:54.338 --> 00:00:56.454
még így is hatással vannak annak végső sorsára.

00:00:56.454 --> 00:00:58.033
Képesek vagyunk megjósolni, hogy az univerzum

00:00:58.033 --> 00:00:59.611
miként fog változni az idők során,

00:00:59.611 --> 00:01:01.793
ha megmérjük a mennyiségét vagy az energiasűrűségét

00:01:01.793 --> 00:01:04.588
az univerzum különböző összetevőinek.

00:01:04.588 --> 00:01:06.727
Tehát miből is áll az univerzum?

00:01:06.727 --> 00:01:09.393
Az univerzum tartalmazza az összes olyan dolgot, amit látunk,

00:01:09.393 --> 00:01:11.564
mint a csillagok, gázok és bolygók.

00:01:11.564 --> 00:01:14.733
Ezeket hívjuk általános vagy barionikus anyagoknak.

00:01:14.733 --> 00:01:16.593
De még így is, hogy látjuk őket magunk körül,

00:01:16.593 --> 00:01:18.702
ezen összetevők együttes energiasűrűsége

00:01:18.702 --> 00:01:20.440
valójában nagyon kicsi,

00:01:20.440 --> 00:01:23.530
körülbelül 5%-a az univerzum teljes energiájának.

00:01:23.530 --> 00:01:26.675
Szóval, most beszéljünk a maradék 95%-ról.

00:01:26.675 --> 00:01:29.081
A maradék valamivel kevesebb, mint 27%-a

00:01:29.081 --> 00:01:30.913
az univerzum energiasűrűségének abból áll,

00:01:30.913 --> 00:01:33.825
amit mi sötét anyagnak hívunk.

00:01:33.825 --> 00:01:36.928
A sötét anyag csak nagyon gyengén lép kölcsönhatásba a fénnyel,

00:01:36.928 --> 00:01:39.208
ami azt jelenti, hogy nem fénylik, vagy veri vissza a fényt

00:01:39.208 --> 00:01:41.191
úgy, ahogyan azt a csillagok és a bolygók teszik,

00:01:41.191 --> 00:01:42.288
de minden más szempontból

00:01:42.288 --> 00:01:44.259
úgy viselkedik mint az általános anyag:

00:01:44.259 --> 00:01:46.128
gravitációval vonzza a dolgokat.

00:01:46.128 --> 00:01:48.761
Tulajdonképpen az egyetlen módja, hogy érzékelni tudjuk ezt a sötét anyagot,

00:01:48.761 --> 00:01:51.052
az ezen a gravitációs kölcsönhatáson keresztül lehetséges,

00:01:51.052 --> 00:01:52.343
azáltal, ahogy a dolgok keringenek körülötte,

00:01:52.343 --> 00:01:53.595
és ahogy meggörbíti a fényt,

00:01:53.595 --> 00:01:56.008
vagy, ahogy meggörbíti a teret maga körül.

00:01:56.008 --> 00:01:58.343
A sötét anyag részecskét még fel kell fedeznünk,

00:01:58.343 --> 00:02:00.815
de a tudósok világszerte kutatnak

00:02:00.815 --> 00:02:02.950
ezután a nehezen meghatározható részecske vagy részecskék

00:02:02.950 --> 00:02:05.843
és a sötét anyag univerzumra gyakorolt hatása után.

00:02:05.843 --> 00:02:08.256
De ez még mindig nem teszi ki a 100%-ot.

00:02:08.256 --> 00:02:09.784
Az univerzum energiasűrűségéből

00:02:09.784 --> 00:02:11.680
fennmaradó 68%,

00:02:11.680 --> 00:02:13.759
sötét energiából áll,

00:02:13.759 --> 00:02:16.457
ami még titokzatosabb, mint a sötét anyag.

00:02:16.457 --> 00:02:18.422
Ez a sötét energia egyáltalán nem úgy viselkedik,

00:02:18.422 --> 00:02:20.590
mint bármely más általunk ismert anyag,

00:02:20.590 --> 00:02:23.013
sokkal inkább olyan, mint egy antigravitációs erő.

00:02:23.013 --> 00:02:25.420
Azt mondjuk, ez olyan gravitációs nyomással rendelkezik,

00:02:25.420 --> 00:02:28.330
amivel az általános anyag és a sötét anyag nem.

00:02:28.330 --> 00:02:30.213
Ahelyett, hogy összehúzná az univerzumot,

00:02:30.213 --> 00:02:32.004
ahogy azt a gravitációtól elvárnánk,

00:02:32.004 --> 00:02:34.287
úgy tűnik, az univerzum tágul,

00:02:34.287 --> 00:02:36.110
egy állandóan növekvő aránnyal.

00:02:36.110 --> 00:02:37.938
A vezető elmélet a sötét energiát illetően az,

00:02:37.938 --> 00:02:40.148
hogy ez egy kozmológiai állandó.

00:02:40.148 --> 00:02:42.245
Ez azt jelenti, hogy megvan az a különös tulajdonsága,

00:02:42.245 --> 00:02:45.434
hogy akkora mértékkel tágul, amekkorával a világűr növekszik,

00:02:45.434 --> 00:02:47.606
azért, hogy az energiasűrűsége állandó maradjon.

00:02:47.606 --> 00:02:49.441
Tehát, ahogy az univerzum tágul,

00:02:49.441 --> 00:02:50.772
és ahogy azt most is teszi éppen,

00:02:50.772 --> 00:02:52.742
egyre több sötét energia keletkezik.

00:02:52.742 --> 00:02:54.574
A sötét anyag és a barionikus anyag viszont,

00:02:54.574 --> 00:02:55.277
nem tágul

00:02:55.277 --> 00:02:56.622
az univerzummal együtt,

00:02:56.622 --> 00:02:58.409
hanem egyre hígabbá válik.

00:02:58.409 --> 00:02:59.335
A kozmológiai állandó

00:02:59.335 --> 00:03:00.694
ezen tulajdonságának köszönhetően,

00:03:00.694 --> 00:03:03.451
a jövőbeli univerzum egyre inkább

00:03:03.451 --> 00:03:04.592
a sötét energia uralma alá kerül,

00:03:04.592 --> 00:03:06.330
egyre hűvösebbé válik,

00:03:06.330 --> 00:03:08.715
és egyre gyorsabban tágul.

00:03:08.715 --> 00:03:10.736
Végül az univerzum majd kifogy

00:03:10.736 --> 00:03:11.842
a csillagok alakításához szükséges gázból,

00:03:11.842 --> 00:03:13.941
és a csillagok maguk kifogynak a fűtőanyagból,

00:03:13.941 --> 00:03:15.192
majd kiégnek,

00:03:15.192 --> 00:03:18.062
csakis fekete lyukakkal hátrahagyva az univerzumot.

00:03:18.062 --> 00:03:19.255
Elegendő idő elteltével

00:03:19.255 --> 00:03:21.610
még ezek a fekete lyukak is elillannak,

00:03:21.610 --> 00:03:24.523
tökéletesen hidegen és üresen hagyva az univerzumot.

00:03:24.523 --> 00:03:28.127
Ezt nevezzük az univerzum hőhalálának.

00:03:28.127 --> 00:03:29.569
Talán lehangolónak tűnhet

00:03:29.569 --> 00:03:30.694
egy olyan univerzumban élni,

00:03:30.694 --> 00:03:32.735
amely a létét kihűlten és

00:03:32.735 --> 00:03:34.237
élettől mentesen fejezi be,

00:03:34.237 --> 00:03:36.027
az univerzumunk sorsának vége

00:03:36.027 --> 00:03:37.937
valójában egy gyönyörű szimmetriával bír,

00:03:37.937 --> 00:03:40.087
annak forró, tüzes kezdetével.

00:03:40.087 --> 00:03:41.998
Az univerzum gyorsulási állapotának végét

00:03:41.998 --> 00:03:44.111
"de Sitter" fázisnak nevezzük,

00:03:44.111 --> 00:03:46.082
amit a holland matematikus,

00:03:46.082 --> 00:03:47.927
Willem de Sitter után neveztek el.

00:03:47.927 --> 00:03:49.685
Ugyanakkor úgy hisszük,

00:03:49.685 --> 00:03:51.520
hogy az univerzum életének legkorábbi időszakában

00:03:51.520 --> 00:03:52.831
a de Stitter tágulásnak

00:03:52.831 --> 00:03:54.607
volt egy másik fázisa is.

00:03:54.607 --> 00:03:57.228
Ezt a korai időszakot nevezzük felfúvódásnak,

00:03:57.228 --> 00:03:58.894
amikor röviddel az ősrobbanás után

00:03:58.894 --> 00:04:01.219
az univerzum egy rövid ideig

00:04:01.219 --> 00:04:02.860
rendkívül gyorsan tágult.

00:04:02.860 --> 00:04:04.391
Tehát az univerzum

00:04:04.391 --> 00:04:06.858
szinte ugyanúgy fog véget érni, ahogy kezdődött:

00:04:06.858 --> 00:04:08.768
gyorsulással.

00:04:08.768 --> 00:04:10.778
Olyan nem mindennapi időben vagyunk

00:04:10.778 --> 00:04:12.350
az univerzum életében,

00:04:12.350 --> 00:04:13.861
amikor kezdjük megérteni

00:04:13.861 --> 00:04:15.153
az univerzum életútját,

00:04:15.153 --> 00:04:16.437
és egy olyan történelmet figyelhetünk meg,

00:04:16.437 --> 00:04:18.520
ami az égbolton saját magát játssza végig

00:04:18.520 --> 00:04:20.622
mindannyiunk számára látható módon.