0:00:06.494,0:00:07.890
Amikor éjszaka felnézünk az égre

0:00:07.890,0:00:10.910
elámulunk azon, mennyire végtelennek is tűnik.

0:00:10.910,0:00:12.395
De vajon hogyan fog kinézni az égbolt

0:00:12.395,0:00:13.865
évmilliárdok múlva?

0:00:13.865,0:00:15.372
Egy bizonyos fajta tudós,

0:00:15.372,0:00:16.616
akit kozmológusnak neveznek,

0:00:16.616,0:00:19.531
azzal tölti idejét, hogy erről a kérdésről elmélkedik.

0:00:19.531,0:00:21.924
Az univerzum megszűnése közvetlenül ahhoz kötődik,

0:00:21.924,0:00:23.868
amit az magában foglal.

0:00:23.868,0:00:25.170
Több mint 100 évvel ezelőtt,

0:00:25.170,0:00:27.879
Einstein megalkotta az általános relativitáselméletet,

0:00:27.879,0:00:29.923
ami olyan egyenletekből állt össze, amelyek

0:00:29.923,0:00:31.258
segítenek nekünk megérteni a kapcsolatot

0:00:31.258,0:00:33.462
az univerzum felépítése

0:00:33.462,0:00:34.511
és annak formája között.

0:00:34.511,0:00:36.124
Úgy tűnik, az univerzum

0:00:36.124,0:00:38.178
lehet labda vagy gömb alakú.

0:00:38.178,0:00:40.676
Ezt úgy hívjuk: pozitív, vagy konkáv görbület.

0:00:40.676,0:00:42.228
Vagy lehet nyereg alakú.

0:00:42.228,0:00:44.488
Ezt negatív, vagy konvex görbületnek nevezzük.

0:00:44.488,0:00:46.033
Vagy lehet lapos.

0:00:46.033,0:00:47.155
És ez a forma határozza meg azt,

0:00:47.155,0:00:49.537
hogyan él, és hogyan fog meghalni az univerzum.

0:00:49.537,0:00:52.632
Most már tudjuk, hogy az univerzum szinte lapos.

0:00:52.632,0:00:54.338
Ugyanakkor, az univerzum alkotóelemei

0:00:54.338,0:00:56.454
még így is hatással vannak annak végső sorsára.

0:00:56.454,0:00:58.033
Képesek vagyunk megjósolni, hogy az univerzum

0:00:58.033,0:00:59.611
miként fog változni az idők során,

0:00:59.611,0:01:01.793
ha megmérjük a mennyiségét vagy az energiasűrűségét

0:01:01.793,0:01:04.588
az univerzum különböző összetevőinek.

0:01:04.588,0:01:06.727
Tehát miből is áll az univerzum?

0:01:06.727,0:01:09.393
Az univerzum tartalmazza az összes olyan dolgot, amit látunk,

0:01:09.393,0:01:11.564
mint a csillagok, gázok és bolygók.

0:01:11.564,0:01:14.733
Ezeket hívjuk általános vagy barionikus anyagoknak.

0:01:14.733,0:01:16.593
De még így is, hogy látjuk őket magunk körül,

0:01:16.593,0:01:18.702
ezen összetevők együttes energiasűrűsége

0:01:18.702,0:01:20.440
valójában nagyon kicsi,

0:01:20.440,0:01:23.530
körülbelül 5%-a az univerzum teljes energiájának.

0:01:23.530,0:01:26.675
Szóval, most beszéljünk a maradék 95%-ról.

0:01:26.675,0:01:29.081
A maradék valamivel kevesebb, mint 27%-a

0:01:29.081,0:01:30.913
az univerzum energiasűrűségének abból áll,

0:01:30.913,0:01:33.825
amit mi sötét anyagnak hívunk.

0:01:33.825,0:01:36.928
A sötét anyag csak nagyon gyengén lép kölcsönhatásba a fénnyel,

0:01:36.928,0:01:39.208
ami azt jelenti, hogy nem fénylik, vagy veri vissza a fényt

0:01:39.208,0:01:41.191
úgy, ahogyan azt a csillagok és a bolygók teszik,

0:01:41.191,0:01:42.288
de minden más szempontból

0:01:42.288,0:01:44.259
úgy viselkedik mint az általános anyag:

0:01:44.259,0:01:46.128
gravitációval vonzza a dolgokat.

0:01:46.128,0:01:48.761
Tulajdonképpen az egyetlen módja, hogy érzékelni tudjuk ezt a sötét anyagot,

0:01:48.761,0:01:51.052
az ezen a gravitációs kölcsönhatáson keresztül lehetséges,

0:01:51.052,0:01:52.343
azáltal, ahogy a dolgok keringenek körülötte,

0:01:52.343,0:01:53.595
és ahogy meggörbíti a fényt,

0:01:53.595,0:01:56.008
vagy, ahogy meggörbíti a teret maga körül.

0:01:56.008,0:01:58.343
A sötét anyag részecskét még fel kell fedeznünk,

0:01:58.343,0:02:00.815
de a tudósok világszerte kutatnak

0:02:00.815,0:02:02.950
ezután a nehezen meghatározható részecske vagy részecskék

0:02:02.950,0:02:05.843
és a sötét anyag univerzumra gyakorolt hatása után.

0:02:05.843,0:02:08.256
De ez még mindig nem teszi ki a 100%-ot.

0:02:08.256,0:02:09.784
Az univerzum energiasűrűségéből

0:02:09.784,0:02:11.680
fennmaradó 68%,

0:02:11.680,0:02:13.759
sötét energiából áll,

0:02:13.759,0:02:16.457
ami még titokzatosabb, mint a sötét anyag.

0:02:16.457,0:02:18.422
Ez a sötét energia egyáltalán nem úgy viselkedik,

0:02:18.422,0:02:20.590
mint bármely más általunk ismert anyag,

0:02:20.590,0:02:23.013
sokkal inkább olyan, mint egy antigravitációs erő.

0:02:23.013,0:02:25.420
Azt mondjuk, ez olyan gravitációs nyomással rendelkezik,

0:02:25.420,0:02:28.330
amivel az általános anyag és a sötét anyag nem.

0:02:28.330,0:02:30.213
Ahelyett, hogy összehúzná az univerzumot,

0:02:30.213,0:02:32.004
ahogy azt a gravitációtól elvárnánk,

0:02:32.004,0:02:34.287
úgy tűnik, az univerzum tágul,

0:02:34.287,0:02:36.110
egy állandóan növekvő aránnyal.

0:02:36.110,0:02:37.938
A vezető elmélet a sötét energiát illetően az,

0:02:37.938,0:02:40.148
hogy ez egy kozmológiai állandó.

0:02:40.148,0:02:42.245
Ez azt jelenti, hogy megvan az a különös tulajdonsága,

0:02:42.245,0:02:45.434
hogy akkora mértékkel tágul, amekkorával a világűr növekszik,

0:02:45.434,0:02:47.606
azért, hogy az energiasűrűsége állandó maradjon.

0:02:47.606,0:02:49.441
Tehát, ahogy az univerzum tágul,

0:02:49.441,0:02:50.772
és ahogy azt most is teszi éppen,

0:02:50.772,0:02:52.742
egyre több sötét energia keletkezik.

0:02:52.742,0:02:54.574
A sötét anyag és a barionikus anyag viszont,

0:02:54.574,0:02:55.277
nem tágul

0:02:55.277,0:02:56.622
az univerzummal együtt,

0:02:56.622,0:02:58.409
hanem egyre hígabbá válik.

0:02:58.409,0:02:59.335
A kozmológiai állandó

0:02:59.335,0:03:00.694
ezen tulajdonságának köszönhetően,

0:03:00.694,0:03:03.451
a jövőbeli univerzum egyre inkább

0:03:03.451,0:03:04.592
a sötét energia uralma alá kerül,

0:03:04.592,0:03:06.330
egyre hűvösebbé válik,

0:03:06.330,0:03:08.715
és egyre gyorsabban tágul.

0:03:08.715,0:03:10.736
Végül az univerzum majd kifogy

0:03:10.736,0:03:11.842
a csillagok alakításához szükséges gázból,

0:03:11.842,0:03:13.941
és a csillagok maguk kifogynak a fűtőanyagból,

0:03:13.941,0:03:15.192
majd kiégnek,

0:03:15.192,0:03:18.062
csakis fekete lyukakkal hátrahagyva az univerzumot.

0:03:18.062,0:03:19.255
Elegendő idő elteltével

0:03:19.255,0:03:21.610
még ezek a fekete lyukak is elillannak,

0:03:21.610,0:03:24.523
tökéletesen hidegen és üresen hagyva az univerzumot.

0:03:24.523,0:03:28.127
Ezt nevezzük az univerzum hőhalálának.

0:03:28.127,0:03:29.569
Talán lehangolónak tűnhet

0:03:29.569,0:03:30.694
egy olyan univerzumban élni,

0:03:30.694,0:03:32.735
amely a létét kihűlten és

0:03:32.735,0:03:34.237
élettől mentesen fejezi be,

0:03:34.237,0:03:36.027
az univerzumunk sorsának vége

0:03:36.027,0:03:37.937
valójában egy gyönyörű szimmetriával bír,

0:03:37.937,0:03:40.087
annak forró, tüzes kezdetével.

0:03:40.087,0:03:41.998
Az univerzum gyorsulási állapotának végét

0:03:41.998,0:03:44.111
"de Sitter" fázisnak nevezzük,

0:03:44.111,0:03:46.082
amit a holland matematikus,

0:03:46.082,0:03:47.927
Willem de Sitter után neveztek el.

0:03:47.927,0:03:49.685
Ugyanakkor úgy hisszük,

0:03:49.685,0:03:51.520
hogy az univerzum életének legkorábbi időszakában

0:03:51.520,0:03:52.831
a de Stitter tágulásnak

0:03:52.831,0:03:54.607
volt egy másik fázisa is.

0:03:54.607,0:03:57.228
Ezt a korai időszakot nevezzük felfúvódásnak,

0:03:57.228,0:03:58.894
amikor röviddel az ősrobbanás után

0:03:58.894,0:04:01.219
az univerzum egy rövid ideig

0:04:01.219,0:04:02.860
rendkívül gyorsan tágult.

0:04:02.860,0:04:04.391
Tehát az univerzum

0:04:04.391,0:04:06.858
szinte ugyanúgy fog véget érni, ahogy kezdődött:

0:04:06.858,0:04:08.768
gyorsulással.

0:04:08.768,0:04:10.778
Olyan nem mindennapi időben vagyunk

0:04:10.778,0:04:12.350
az univerzum életében,

0:04:12.350,0:04:13.861
amikor kezdjük megérteni

0:04:13.861,0:04:15.153
az univerzum életútját,

0:04:15.153,0:04:16.437
és egy olyan történelmet figyelhetünk meg,

0:04:16.437,0:04:18.520
ami az égbolton saját magát játssza végig

0:04:18.520,0:04:20.622
mindannyiunk számára látható módon.