1
00:00:00,600 --> 00:00:04,580
Mivel beszéltünk a csillagok kialakulásáról és fejlődéséről,

2
00:00:04,580 --> 00:00:08,260
ezért gondoltam, itt az ideje, hogy megnézzünk néhány csodálatos képet a csillagokról,

3
00:00:08,260 --> 00:00:11,920
a csillagok kialakulásáról, vagy a csillagok fejlődéséről.

4
00:00:11,920 --> 00:00:23,180
Tehát ez a felvétel a Sas-ködről készült.

5
00:00:23,180 --> 00:00:30,140
Csak hogy tudd, a csillagköd szó egyfajta általános kifejezés minden csillagközi gáz- vagy porfelhőre,

6
00:00:30,140 --> 00:00:34,133
tehát amikor a Sas-ködről beszélünk, akkor egy hatalmas ködről beszélünk,

7
00:00:34,140 --> 00:00:36,480
és ez éppenséggel egy táguló köd.

8
00:00:36,480 --> 00:00:41,180
Ez csak egy a „Teremtés oszlopai” közül

9
00:00:41,180 --> 00:00:43,960
‒ valószínűleg láttad már ezt a képet, három oszlop van rajta,

10
00:00:43,960 --> 00:00:47,780
ez csak egy kis része a tényleges Sas-ködnek.

11
00:00:47,820 --> 00:00:51,240
Csak ez az oszlop itt, csak ez az oszlop

12
00:00:51,240 --> 00:01:02,100
‒ hogy megértsd, mennyire nagy ‒, csak ez az oszlop magában 7 fényév, 7 fényév magas,

13
00:01:03,320 --> 00:01:05,520
úgyhogy ez hatalmas távolság.

14
00:01:05,520 --> 00:01:10,980
Emlékezz vissza, a Föld és a legközelebbi csillag távolsága körülbelül 4 fényév volt.

15
00:01:10,980 --> 00:01:17,180
A Voyagernek, ha a megfelelő irányba menne, 60 ezer kilométer/óra sebességgel haladva,

16
00:01:17,200 --> 00:01:20,680
a Voyagernek 80 ezer évbe telne, hogy megtegyen 4 fényévet,

17
00:01:20,680 --> 00:01:24,680
ez az oszlop pedig 7 fényév.

18
00:01:24,680 --> 00:01:29,333
Meg akartam mutatni neked, mert az ilyen ködökben, ködök sokaságában

19
00:01:29,333 --> 00:01:32,160
alakulhatnak ki a csillagok.

20
00:01:32,160 --> 00:01:37,400
Tehát ez itt, amit itt látsz, lényegében az új csillagok születésének a bölcsője.

21
00:01:37,400 --> 00:01:40,740
Ez a gáz sűrűsödik ‒ csakúgy, mint amiről egy pár videóval ezelőtt beszéltünk ‒,

22
00:01:40,740 --> 00:01:44,180
amíg el nem érkezik ahhoz a kritikus hőmérséklethez, kritikus sűrűséghez,

23
00:01:44,180 --> 00:01:49,080
amikor valójában eljuthat a hidrogénfúzióig.

24
00:01:49,080 --> 00:01:53,933
Tehát ez csak egy hatalmas csillagközi hidrogéngáz felhő,

25
00:01:53,940 --> 00:01:58,980
és láthatod, hogy ez itt éppen a csillagok születésének a helye.

26
00:01:58,980 --> 00:02:03,159
Akár az is lehet, hogy ez az alakzat már nem is létezik.

27
00:02:03,160 --> 00:02:06,200
Hiszen ne felejtsd el, hogy ez a képződmény nagyon messze van tőlünk,

28
00:02:06,200 --> 00:02:11,260
‒ csak hogy tudd ‒ 7000 fényévre van tőlünk,

29
00:02:11,267 --> 00:02:17,220
7000 fényévre.

30
00:02:17,220 --> 00:02:23,860
Ez azt jelenti, hogy amit most látunk, a fotonok, amelyek éppen a szemünkbe vagy a távcsövekbe érnek,

31
00:02:23,867 --> 00:02:28,220
7000 évvel ezelőtt hagyták el a világűrnek ezt a részét,

32
00:02:28,220 --> 00:02:31,000
szóval olyannak látjuk, amilyen 7000 évvel ezelőtt volt.

33
00:02:31,000 --> 00:02:36,340
Tehát lehet, hogy ez a sok gáz, sok hidrogén már sok-sok csillaggá sűrűsödött össze,

34
00:02:36,340 --> 00:02:39,800
így az alakzat lehet, hogy nem olyan, mint amilyennek itt látszik,

35
00:02:39,800 --> 00:02:44,620
lehet, hogy volt egy másik szupernova, ami lehet, hogy sok anyagot elfújt innen,

36
00:02:44,620 --> 00:02:50,420
és ennek a szupernovának hatását még további évezredekig nem fogjuk látni.

37
00:02:50,420 --> 00:02:53,600
Akárhogy is, szerintem ez egy igazán bámulatos felvétel.

38
00:02:53,600 --> 00:02:57,720
Bármilyen méretben gyönyörű, de még inkább lenyűgöző, ha arra gondolunk,

39
00:02:57,720 --> 00:03:01,880
hogy ez 7, hogy ez a képződmény 7 fényév magas.

40
00:03:01,880 --> 00:03:04,280
És ez igazából csak a Sas-köd egy része,

41
00:03:04,280 --> 00:03:06,840
egy a „Teremtés oszlopai” közül.

42
00:03:06,840 --> 00:03:13,720
Ez itt egy csillagmező, akkor látjuk, ha a galaxisunk, a Tejútrendszer középpontja felé nézünk.

43
00:03:13,720 --> 00:03:15,940
Ez a Nyilas csillagmező.

44
00:03:15,940 --> 00:03:20,060
Ami különleges abban, amit itt látunk, az a csillagok sokfélesége.

45
00:03:20,060 --> 00:03:24,480
Az is valami elképesztő, hogy ezek a csillagok egytől egyig a mi galaxisunk belsejében vannak,

46
00:03:24,500 --> 00:03:27,933
itt a galaxisunk középpontja felé nézünk.

47
00:03:27,940 --> 00:03:32,240
Ez nem egy olyan csillagmező, amit a galaxisunkon túl látunk, vagy nem egy galaxishalmaz,

48
00:03:32,240 --> 00:03:33,420
ezek csak csillagok.

49
00:03:33,420 --> 00:03:35,600
Itt az a helyzet, hogy hatalmas változatosságot látsz.

50
00:03:35,600 --> 00:03:40,460
Látsz néhány csillagot, amelyek vörösesen ragyognak.

51
00:03:40,460 --> 00:03:42,819
A méretüket nyilvánvalóan nem lehet pontosan megmondani,

52
00:03:42,819 --> 00:03:46,933
mert az egyes csillagok eltérő távolságra vannak tőlünk és különböző az intenzitásuk,

53
00:03:46,940 --> 00:03:52,720
de a vöröses csillagok, ezek a csillagok vörös óriás állapotban vannak,

54
00:03:52,720 --> 00:03:54,660
vagy valószínűleg vörös óriás fázisban vannak.

55
00:03:54,660 --> 00:03:57,000
nem végeztem külön kutatást ezekről a csillagokról,

56
00:03:57,060 --> 00:03:58,460
de gyanítom,

57
00:03:58,460 --> 00:04:00,240
hogy ezek vörös óriás szakaszban vannak.

58
00:04:00,240 --> 00:04:04,640
Azok, amelyek a spektrum ilyen sárgásfehér részén vannak,

59
00:04:04,640 --> 00:04:07,140
ezek a csillagok valószínűleg a fősorozaton vannak,

60
00:04:07,140 --> 00:04:10,140
minden bizonnyal nem nagyon különböznek a mi Napunktól.

61
00:04:10,140 --> 00:04:15,920
Ezek, amelyek sárgásfehérek, közelebb a spektrum narancs-sárgás-fehér részéhez.

62
00:04:15,920 --> 00:04:22,640
És azok, amelyek kissé kékesebbnek vagy kissé zöldesebbnek tűnnek,

63
00:04:22,640 --> 00:04:24,220
ezek nagyon gyorsan égnek

64
00:04:24,220 --> 00:04:27,860
‒ hadd lássam, találok-e, ez itt kissé kékesnek tűnik nekem ‒,

65
00:04:27,867 --> 00:04:34,800
ezek nagyon-nagyon gyorsan égnek, szóval

66
00:04:34,800 --> 00:04:39,880
rendkívül nehéz csillagok, gyorsan és hevesen égnek, aztán kialszanak.

67
00:04:39,880 --> 00:04:43,000
De a kisebb csillagok, a kisebb tömegűek

68
00:04:43,000 --> 00:04:47,760
lassabban égnek, sokkal-sokkal hosszabb ideig.

69
00:04:47,780 --> 00:04:50,020
Tehát azok, amelyek gyorsan égnek,

70
00:04:50,020 --> 00:04:55,500
sok energiát bocsátanak ki a fény spektrumának kisebb hullámhosszú tartományában,

71
00:04:55,500 --> 00:05:00,260
ezért kékesek vagy zöldesek, ezek nagyobb tömegű csillagok lesznek,

72
00:05:00,260 --> 00:05:03,280
ezek, amelyek fehérnek, kékesebbnek vagy zöldebbnek tűnnek.

73
00:05:03,280 --> 00:05:04,933
Míg a vörösebbek,

74
00:05:04,940 --> 00:05:09,600
a vörösesek kevésbé nagy tömegű csillagok, amelyek óriás szakaszban vannak,

75
00:05:09,600 --> 00:05:14,000
és így ebben az állapotban hűvösebbek, mint a fősorozati csillagok.

76
00:05:14,000 --> 00:05:18,120
Ez itt a Macskaszem-köd.

77
00:05:18,680 --> 00:05:21,700
Ez itt egy planetáris köd, ami más,

78
00:05:21,700 --> 00:05:27,680
ez itt egy planetáris köd ‒,

79
00:05:27,680 --> 00:05:34,019
ködnek nevezik ezt is, mert valamifajta gáz, amely valahogy lebeg az űrben,

80
00:05:34,019 --> 00:05:38,067
de ez teljesen más méretű, mint a Sas-köd,

81
00:05:38,067 --> 00:05:39,640
amit arrébb húztunk.

82
00:05:39,640 --> 00:05:42,960
Amikor csillagködről beszélünk, általában valami olyasmire gondolunk, mint a Sas-köd,

83
00:05:42,960 --> 00:05:46,120
csillagközi gázból álló hatalmas tömegre.

84
00:05:46,120 --> 00:05:51,318
Amikor planetáris ködről beszélünk, ez még éppenséggel hatalmas sugarú,

85
00:05:51,318 --> 00:05:53,267
de közel nem 7 fényévnyi,

86
00:05:53,267 --> 00:05:59,180
ez egy csillag végterméke, amely ledobta az összes külső anyagát,

87
00:05:59,180 --> 00:06:03,260
tehát itt ennek a középpontjában egy megöregedett csillagot látunk,

88
00:06:03,260 --> 00:06:06,080
és ez ledobta magáról ezt a külső réteget.

89
00:06:06,080 --> 00:06:08,420
Ez akkor történt, amikor a vörös óriás állapotban volt,

90
00:06:08,420 --> 00:06:12,740
ilyenkor a mag időről időre felrobban, heves robbanások történnek benne,

91
00:06:12,740 --> 00:06:18,100
és minden egyes ilyen heves robbanásban újabb és újabb külső rétegeket dob le,

92
00:06:18,100 --> 00:06:21,156
kitolja ezeket az űrbe,

93
00:06:21,156 --> 00:06:23,467
és létrehozza a planetáris ködöt.

94
00:06:23,467 --> 00:06:25,267
Ez, ahogy most itt látjuk,

95
00:06:25,267 --> 00:06:29,467
még mindig nem fehér törpe, még mindig aktív csillag,

96
00:06:29,467 --> 00:06:35,020
van még fúzió ebben a csillagban, de jó úton van a fehér törpévé váláshoz.

97
00:06:35,020 --> 00:06:36,680
Amint az üzemanyag elfogy,

98
00:06:36,680 --> 00:06:41,040
túljut a vörös óriás szakaszon, ezt az egész anyagot az űrbe dobja,

99
00:06:41,040 --> 00:06:43,160
és elindul az átalakulás fehér törpévé.

100
00:06:43,160 --> 00:06:49,260
Mindenesetre remélem, tetszett. Ezeket a felvételeket valóban nagyon lenyűgözőnek találom,

101
00:06:49,260 --> 00:06:50,600
különösen a csillagmezőset,

102
00:06:50,600 --> 00:06:52,500
mert ez itt csupán a galaxisunk belseje.

103
00:06:52,502 --> 00:06:55,933
Remélhetőleg ez alapján jobban el tudod képzelni, milyen sok csillag van benne,