WEBVTT

00:00:00.000 --> 00:00:02.900
♪ [zene] ♪

00:00:08.900 --> 00:00:12.240
Ma betekintést nyerünk a Coase elméletbe és a piaci megoldásokba az

00:00:12.420 --> 00:00:18.200
externaliák problémájára. Alapvetően, amire Coase rámutatott, egy figyelemreméltó írásában az volt,

00:00:18.380 --> 00:00:22.560
hogy a probléma az externáliás haszonnal és költséggel nem az, hogy

00:00:22.740 --> 00:00:28.520
externálisak, hanem inkább a tulajdonosi jogok ezekben az esetekben homályosak és bizonytalanok

00:00:28.700 --> 00:00:33.790
és a tranzakciós költségek magasak. Kezdjük egy példával.

00:00:38.100 --> 00:00:40.820
A Nobel-díjas közgazdász James Meade,

00:00:41.000 --> 00:00:46.620
azzal érvelt, hogy a piac alulkínálná a méz- és beporzás szolgáltatásokat. A méhek - Meade

00:00:46.800 --> 00:00:51.879
szerint - két dolgot tesznek. Először is mézet készítenek. Ezt a mézet megveszik és eladják

00:00:52.060 --> 00:00:57.640
a piacokon, és itt van egy ára a méznek. Másodszor, azonban, a méhek ugyanakkor kirepülnek

00:00:57.820 --> 00:01:03.030
és beporozzák a közeli farmerek terményeit. Ez egy nagyon hasznos szolgáltatás, de

00:01:03.210 --> 00:01:08.050
Meade azzal érvelt, hogy a farmerek nem fizetnének ezért a szolgáltatásért. A beporzási

00:01:08.230 --> 00:01:13.590
szolgáltatások, Meade szerint, externális haszonok. Mert a méhészek nem

00:01:13.770 --> 00:01:19.119
kaptak fizetést ezért a hasznos beporzási szolgáltatásért, ezért kevés méhecske lenne és

00:01:19.300 --> 00:01:22.747
enne eredményként, kevés méz és szintén kevés termény és

00:01:22.748 --> 00:01:24.508
túl kevés beporzási szolgáltatás.

00:01:25.850 --> 00:01:30.940
Azonban, egy másik közgazdász - Steven Cheung - bebizonyította, hogy a Nobel-díj nyertes

00:01:31.120 --> 00:01:36.270
tévedett, és ezt a "Sárga Oldalak"-al tette. Cheung felfedezte, hogy

00:01:36.450 --> 00:01:43.270
a beporzás az Egyesült Államokban, valójában egy 15 milliárd dolláros iparág. A méhészek

00:01:43.450 --> 00:01:47.770
rendszeresen a méhkasokat az egész országon keresztül szállítják és eladják a beporzási

00:01:47.950 --> 00:01:54.170
szolgáltatásaikat a farmereknek. Mert a farmerek fizetnek a méhtartóknak a

00:01:54.350 --> 00:01:58.800
méhek szolgáltatásáért, így a haszon ténylegesen nem externális - mert ők nem

00:01:58.980 --> 00:02:06.090
kívülállók - és a piac dolgozik. Miért tévedett Meade? Mi a helyzet van a

00:02:06.270 --> 00:02:11.320
méhekkel és mi a helyzet a farmerekkel, ami lehetővé teszik, hogy ennek az externáliás problémának a piaci

00:02:11.500 --> 00:02:17.070
megoldását, mikor sok más externális problémát nem?

00:02:17.250 --> 00:02:21.660
A beporzási munkák piaca működik, annak ellenére, hogy a méhek, úgy tűnik. előállítják ezt

00:02:21.840 --> 00:02:27.677
az externális hasznot, mert a tranzakciós költségek alacsonyak. A helyzet az, hogy a vásárló és az eladó

00:02:27.677 --> 00:02:33.760
összes üzletkötéshez szükséges költsége alacsony. Különösen, a méhek

00:02:33.940 --> 00:02:40.540
egyszerűen nem repülnek nagyon messze. Tehát egy megállapodás egy farmer és egy méhész között

00:02:40.720 --> 00:02:46.200
internalizálni tudja az összes externáliát. Azaz, ha a méhész a méheit a farm

00:02:46.380 --> 00:02:53.000
közepére teszi, alapvetően csak az a termény porzódik be, mely azé az

00:02:54.000 --> 00:02:58.200
egyetlen farmeré. Így amint megállapodás születik az a méhész

00:02:58.380 --> 00:03:03.790
és az a farmer között, minden externália internalizálódik. Nincsenek

00:03:03.970 --> 00:03:10.290
kívülállók, amint a méhész és a farmer egyezségre jut. Továbbá a tulajdoni

00:03:10.470 --> 00:03:16.410
jogok itt nagyon tiszták. A méhészeknek joga van a mézhez. A

00:03:16.590 --> 00:03:20.910
farmer tulajdona a termény, amit a méhek beporzanak. Nincs sok

00:03:21.090 --> 00:03:27.070
alkudozás és egyet nem értés a tekintetben, hogy kinek mije van. A tulajdonjogok tiszták.

00:03:27.250 --> 00:03:31.890
Az externáliák más esetében, melyek közül néhányat már megtekintettünk korábban,

00:03:32.070 --> 00:03:37.570
ezek közül egyik sem teljesen teljesül. A tranzakciós költségek magasak és a

00:03:37.750 --> 00:03:43.300
tulajdonjogok tisztázatlanok. Hasonlítsuk csak össze a beporzással az influenzaoltásokat. Mindkét esetben

00:03:43.480 --> 00:03:48.260
itt, a tranzakciós költségek magasak és a tulajdonjogok tisztázatlanok és bizonytalanok.

00:03:48.440 --> 00:03:53.180
Vegyük a légszennyezést: van egy externális költség - a gyár sok szennyezőanyagot

00:03:53.360 --> 00:03:58.080
bocsájt ki a légkörbe, de kire? Nem szükségképpen azokra az emberekre,

00:03:58.260 --> 00:04:03.149
aki épp ott élnek a gyár mellett. A légszennyezés, savas esőt is okozhat,

00:04:03.330 --> 00:04:07.070
ami tavakat tesz tönkre, több száz mérfölddel odébb, vagy globális felmelegedést

00:04:07.250 --> 00:04:12.010
okozhat, ami megnöveli a tengerek szintjét, és tönkreteszi emberek életét több ezer

00:04:12.190 --> 00:04:17.402
mérföldnyire. Valójában mik a költségek? Mennyi? Hogyan tudjuk megmérni ezeket a költségeket?

00:04:17.402 --> 00:04:24.857
Nem nyilvánvaló. Továbbá kinek vannak itt jogai? A gyárnak kellene fizetni a

00:04:24.857 --> 00:04:30.521
szennyezésért? Azoknak az embereknek kellene fizetni, akiknek externális költséget jelent? Vagy

00:04:30.521 --> 00:04:35.496
a kívülállóknak kellene fizetni a gyárnak, hogy ne szennyezzen? Van a gyárnak

00:04:35.496 --> 00:04:40.116
joga nem szennyezni, és a kívülállóknak kell fizetni a gyárnak, hogy

00:04:40.117 --> 00:04:42.791
leállítsák? Ha ezt nyilvánvalónak gondoljátok,

00:04:42.791 --> 00:04:47.070
akkor vegyük az influenzaoltást. Vannak externális hasznok, ha kapok

00:04:47.250 --> 00:04:51.690
egy influenzaoltást. Például kevésbé valószínű, hogy rátüsszentek az emberekre a metrón

00:04:51.870 --> 00:04:56.880
és átadom nekik az influenzát, ami több száz ember lehet. Én

00:04:57.060 --> 00:05:01.740
nem tudom pontosan, melyik emberek kapják meg ezt az externális hasznot. És, hogy ez mennyire

00:05:01.920 --> 00:05:08.050
externáliás haszon? Ezt nehéz lemérni ismét. Azon kívül, fizetni kellene az embereknek

00:05:08.230 --> 00:05:15.930
nekem, hogy beoltassam magam, vagy nekem kellene másnak fizetnem, azért, hogy oltatom be magam?

00:05:16.110 --> 00:05:19.800
Most, apropó, hasonlítsuk össze a két dolgot - a szennyezést és az influenza-oltást. Ha

00:05:19.980 --> 00:05:24.850
azt gondoltad, hogy természetesen a gyáraknak kellene fizetni a szennyezésért és

00:05:25.030 --> 00:05:30.799
nem a kívülállóknak kellene fizetni a gyáraknak, nos, nézzük meg az influenzaoltást.

00:05:30.980 --> 00:05:35.970
Nem tüsszentünk, ha nem vagyunk influenzások, a tüsszentés, nem ugyanaz, mint a

00:05:36.150 --> 00:05:41.969
szennyezés? Nem szennyezés az is? Nem a szennyezőnek kellene, a tüsszentőnek fizetni? Így

00:05:42.150 --> 00:05:47.099
ebben az esetben ha azzal szeretnél érvelni, hogy ha nem kapod meg az oltást, akkor neked kellene

00:05:47.280 --> 00:05:52.900
másoknak fizetni. Szennyezed őket. Igaz? Így a jogok itt nem annyira

00:05:53.080 --> 00:05:58.810
egyértelműek, mint első pillantásra gondolnánk. Továbbá, a fő pont itt, hogy a

00:05:58.990 --> 00:06:02.490
tranzakciós költség egy megállapodásból származik, ami százak vagy ezrek

00:06:02.670 --> 00:06:06.950
esetleg emberek milliói között jön létre, kiszámítva az externáliás költségeket,

00:06:07.130 --> 00:06:12.280
alkut kötve, és ez így nagyon költséges lesz. Így mi

00:06:12.460 --> 00:06:16.510
nem tudjuk gyakran megérteni azt, hogy kinek vannak jogai itt, vagy csak nagyon bonyolultan lehet

00:06:16.690 --> 00:06:21.710
megállapodásra jutni. A gyárnak kellene fizetni? Vagy a gyárat kellene kifizetni?

00:06:21.890 --> 00:06:26.960
Az oltást kapó személynek kell fizetni, vagy aki nem kap oltást, annak kell

00:06:27.140 --> 00:06:32.990
fizetnie? A jogok itt bizonytalanok, tisztázatlanok, és ismét, ami

00:06:33.170 --> 00:06:38.370
megnehezíti a piaci egyezségre jutást és ezért

00:06:38.550 --> 00:06:43.347
a piac nem tudja az ilyen típusú externáliák problémáját egykönnyen megoldani .

00:06:43.347 --> 00:06:48.750
A következtetés itt az, hogy a piac hatékony tud lenni még akkor is, ha

00:06:48.930 --> 00:06:53.540
externáliák vannak - amikor a tranzakciós költségek alacsonyak és amikor a tulajdonjogok tisztán

00:06:53.720 --> 00:06:59.000
meghatározottak. Gyakorlatilag ez a Coase tétel. Ha a tranzakciós költségek alacsonyak, és a

00:06:59.180 --> 00:07:03.580
tulajdonjogok tisztán meghatározottak, a személyes alkuk biztosítják,

00:07:03.760 --> 00:07:08.990
hogy a piaci egyensúly hatékony, még akkor is, ha externáliák vannak.

00:07:09.170 --> 00:07:12.920
A Coase elmélet teljesülésének feltételei, az alacsony tranzakciós költségek és

00:07:13.100 --> 00:07:19.550
tiszta tulajdonjogok, a gyakorlatban nem mindig teljesülnek. Ekkor is, az elmélet azt

00:07:19.730 --> 00:07:24.010
egy alternatív megközelítést javasol az externáliákhoz. Már láttuk a

00:07:24.400 --> 00:07:29.270
Pigouvian adókat és támogatásokat, és az irányítást és ellenőrzést. A Coase elmélet egy más

00:07:29.450 --> 00:07:37.080
megoldást javasol, éspedig új piacok megteremtésével. Ha a kormány képes

00:07:37.260 --> 00:07:43.650
meghatározni a tulajdonjogokat és csökkenteni a tranzakciós költségeket, akkor a piacok felhasználhatók

00:07:43.830 --> 00:07:48.690
az externáliás problémák ellenőrzésére. Tehát a Coase tétel és egy kis irányítás és ellenőrzés

00:07:48.870 --> 00:07:53.200
a tulajdonjogok meghatározásában és a tranzakciós költségek csökkentésében, egy új

00:07:53.380 --> 00:07:59.630
megoldást hozhat létre az externáliák problémájára. Valóban a forgalmazható engedélyek azok,

00:07:59.810 --> 00:08:02.445
melyekről a következő részben beszélünk.

00:08:02.445 --> 00:08:07.770
- [Narrátor] Ha tesztelni szeretnéd magad "klikkelj" a kvízkérdésekre, vagy,

00:08:07.950 --> 00:08:11.557
ha kész vagy tovább haladni "klikkelj" a következő videóra

00:08:11.557 --> 00:08:14.500
♪ [zene] ♪
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Juhász Judit
Ellenőrizte: Mátyus Andrea
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna