1 00:00:00,000 --> 00:00:02,900 ♪ [zene] ♪ 2 00:00:08,900 --> 00:00:12,240 Ma betekintést nyerünk a Coase elméletbe és a piaci megoldásokba az 3 00:00:12,420 --> 00:00:18,200 externaliák problémájára. Alapvetően, amire Coase rámutatott, egy figyelemreméltó írásában az volt, 4 00:00:18,380 --> 00:00:22,560 hogy a probléma az externáliás haszonnal és költséggel nem az, hogy 5 00:00:22,740 --> 00:00:28,520 externálisak, hanem inkább a tulajdonosi jogok ezekben az esetekben homályosak és bizonytalanok 6 00:00:28,700 --> 00:00:33,790 és a tranzakciós költségek magasak. Kezdjük egy példával. 7 00:00:38,100 --> 00:00:40,820 A Nobel-díjas közgazdász James Meade, 8 00:00:41,000 --> 00:00:46,620 azzal érvelt, hogy a piac alulkínálná a méz- és beporzás szolgáltatásokat. A méhek - Meade 9 00:00:46,800 --> 00:00:51,879 szerint - két dolgot tesznek. Először is mézet készítenek. Ezt a mézet megveszik és eladják 10 00:00:52,060 --> 00:00:57,640 a piacokon, és itt van egy ára a méznek. Másodszor, azonban, a méhek ugyanakkor kirepülnek 11 00:00:57,820 --> 00:01:03,030 és beporozzák a közeli farmerek terményeit. Ez egy nagyon hasznos szolgáltatás, de 12 00:01:03,210 --> 00:01:08,050 Meade azzal érvelt, hogy a farmerek nem fizetnének ezért a szolgáltatásért. A beporzási 13 00:01:08,230 --> 00:01:13,590 szolgáltatások, Meade szerint, externális haszonok. Mert a méhészek nem 14 00:01:13,770 --> 00:01:19,119 kaptak fizetést ezért a hasznos beporzási szolgáltatásért, ezért kevés méhecske lenne és 15 00:01:19,300 --> 00:01:22,747 enne eredményként, kevés méz és szintén kevés termény és 16 00:01:22,748 --> 00:01:24,508 túl kevés beporzási szolgáltatás. 17 00:01:25,850 --> 00:01:30,940 Azonban, egy másik közgazdász - Steven Cheung - bebizonyította, hogy a Nobel-díj nyertes 18 00:01:31,120 --> 00:01:36,270 tévedett, és ezt a "Sárga Oldalak"-al tette. Cheung felfedezte, hogy 19 00:01:36,450 --> 00:01:43,270 a beporzás az Egyesült Államokban, valójában egy 15 milliárd dolláros iparág. A méhészek 20 00:01:43,450 --> 00:01:47,770 rendszeresen a méhkasokat az egész országon keresztül szállítják és eladják a beporzási 21 00:01:47,950 --> 00:01:54,170 szolgáltatásaikat a farmereknek. Mert a farmerek fizetnek a méhtartóknak a 22 00:01:54,350 --> 00:01:58,800 méhek szolgáltatásáért, így a haszon ténylegesen nem externális - mert ők nem 23 00:01:58,980 --> 00:02:06,090 kívülállók - és a piac dolgozik. Miért tévedett Meade? Mi a helyzet van a 24 00:02:06,270 --> 00:02:11,320 méhekkel és mi a helyzet a farmerekkel, ami lehetővé teszik, hogy ennek az externáliás problémának a piaci 25 00:02:11,500 --> 00:02:17,070 megoldását, mikor sok más externális problémát nem? 26 00:02:17,250 --> 00:02:21,660 A beporzási munkák piaca működik, annak ellenére, hogy a méhek, úgy tűnik. előállítják ezt 27 00:02:21,840 --> 00:02:27,677 az externális hasznot, mert a tranzakciós költségek alacsonyak. A helyzet az, hogy a vásárló és az eladó 28 00:02:27,677 --> 00:02:33,760 összes üzletkötéshez szükséges költsége alacsony. Különösen, a méhek 29 00:02:33,940 --> 00:02:40,540 egyszerűen nem repülnek nagyon messze. Tehát egy megállapodás egy farmer és egy méhész között 30 00:02:40,720 --> 00:02:46,200 internalizálni tudja az összes externáliát. Azaz, ha a méhész a méheit a farm 31 00:02:46,380 --> 00:02:53,000 közepére teszi, alapvetően csak az a termény porzódik be, mely azé az 32 00:02:54,000 --> 00:02:58,200 egyetlen farmeré. Így amint megállapodás születik az a méhész 33 00:02:58,380 --> 00:03:03,790 és az a farmer között, minden externália internalizálódik. Nincsenek 34 00:03:03,970 --> 00:03:10,290 kívülállók, amint a méhész és a farmer egyezségre jut. Továbbá a tulajdoni 35 00:03:10,470 --> 00:03:16,410 jogok itt nagyon tiszták. A méhészeknek joga van a mézhez. A 36 00:03:16,590 --> 00:03:20,910 farmer tulajdona a termény, amit a méhek beporzanak. Nincs sok 37 00:03:21,090 --> 00:03:27,070 alkudozás és egyet nem értés a tekintetben, hogy kinek mije van. A tulajdonjogok tiszták. 38 00:03:27,250 --> 00:03:31,890 Az externáliák más esetében, melyek közül néhányat már megtekintettünk korábban, 39 00:03:32,070 --> 00:03:37,570 ezek közül egyik sem teljesen teljesül. A tranzakciós költségek magasak és a 40 00:03:37,750 --> 00:03:43,300 tulajdonjogok tisztázatlanok. Hasonlítsuk csak össze a beporzással az influenzaoltásokat. Mindkét esetben 41 00:03:43,480 --> 00:03:48,260 itt, a tranzakciós költségek magasak és a tulajdonjogok tisztázatlanok és bizonytalanok. 42 00:03:48,440 --> 00:03:53,180 Vegyük a légszennyezést: van egy externális költség - a gyár sok szennyezőanyagot 43 00:03:53,360 --> 00:03:58,080 bocsájt ki a légkörbe, de kire? Nem szükségképpen azokra az emberekre, 44 00:03:58,260 --> 00:04:03,149 aki épp ott élnek a gyár mellett. A légszennyezés, savas esőt is okozhat, 45 00:04:03,330 --> 00:04:07,070 ami tavakat tesz tönkre, több száz mérfölddel odébb, vagy globális felmelegedést 46 00:04:07,250 --> 00:04:12,010 okozhat, ami megnöveli a tengerek szintjét, és tönkreteszi emberek életét több ezer 47 00:04:12,190 --> 00:04:17,402 mérföldnyire. Valójában mik a költségek? Mennyi? Hogyan tudjuk megmérni ezeket a költségeket? 48 00:04:17,402 --> 00:04:24,857 Nem nyilvánvaló. Továbbá kinek vannak itt jogai? A gyárnak kellene fizetni a 49 00:04:24,857 --> 00:04:30,521 szennyezésért? Azoknak az embereknek kellene fizetni, akiknek externális költséget jelent? Vagy 50 00:04:30,521 --> 00:04:35,496 a kívülállóknak kellene fizetni a gyárnak, hogy ne szennyezzen? Van a gyárnak 51 00:04:35,496 --> 00:04:40,116 joga nem szennyezni, és a kívülállóknak kell fizetni a gyárnak, hogy 52 00:04:40,117 --> 00:04:42,791 leállítsák? Ha ezt nyilvánvalónak gondoljátok, 53 00:04:42,791 --> 00:04:47,070 akkor vegyük az influenzaoltást. Vannak externális hasznok, ha kapok 54 00:04:47,250 --> 00:04:51,690 egy influenzaoltást. Például kevésbé valószínű, hogy rátüsszentek az emberekre a metrón 55 00:04:51,870 --> 00:04:56,880 és átadom nekik az influenzát, ami több száz ember lehet. Én 56 00:04:57,060 --> 00:05:01,740 nem tudom pontosan, melyik emberek kapják meg ezt az externális hasznot. És, hogy ez mennyire 57 00:05:01,920 --> 00:05:08,050 externáliás haszon? Ezt nehéz lemérni ismét. Azon kívül, fizetni kellene az embereknek 58 00:05:08,230 --> 00:05:15,930 nekem, hogy beoltassam magam, vagy nekem kellene másnak fizetnem, azért, hogy oltatom be magam? 59 00:05:16,110 --> 00:05:19,800 Most, apropó, hasonlítsuk össze a két dolgot - a szennyezést és az influenza-oltást. Ha 60 00:05:19,980 --> 00:05:24,850 azt gondoltad, hogy természetesen a gyáraknak kellene fizetni a szennyezésért és 61 00:05:25,030 --> 00:05:30,799 nem a kívülállóknak kellene fizetni a gyáraknak, nos, nézzük meg az influenzaoltást. 62 00:05:30,980 --> 00:05:35,970 Nem tüsszentünk, ha nem vagyunk influenzások, a tüsszentés, nem ugyanaz, mint a 63 00:05:36,150 --> 00:05:41,969 szennyezés? Nem szennyezés az is? Nem a szennyezőnek kellene, a tüsszentőnek fizetni? Így 64 00:05:42,150 --> 00:05:47,099 ebben az esetben ha azzal szeretnél érvelni, hogy ha nem kapod meg az oltást, akkor neked kellene 65 00:05:47,280 --> 00:05:52,900 másoknak fizetni. Szennyezed őket. Igaz? Így a jogok itt nem annyira 66 00:05:53,080 --> 00:05:58,810 egyértelműek, mint első pillantásra gondolnánk. Továbbá, a fő pont itt, hogy a 67 00:05:58,990 --> 00:06:02,490 tranzakciós költség egy megállapodásból származik, ami százak vagy ezrek 68 00:06:02,670 --> 00:06:06,950 esetleg emberek milliói között jön létre, kiszámítva az externáliás költségeket, 69 00:06:07,130 --> 00:06:12,280 alkut kötve, és ez így nagyon költséges lesz. Így mi 70 00:06:12,460 --> 00:06:16,510 nem tudjuk gyakran megérteni azt, hogy kinek vannak jogai itt, vagy csak nagyon bonyolultan lehet 71 00:06:16,690 --> 00:06:21,710 megállapodásra jutni. A gyárnak kellene fizetni? Vagy a gyárat kellene kifizetni? 72 00:06:21,890 --> 00:06:26,960 Az oltást kapó személynek kell fizetni, vagy aki nem kap oltást, annak kell 73 00:06:27,140 --> 00:06:32,990 fizetnie? A jogok itt bizonytalanok, tisztázatlanok, és ismét, ami 74 00:06:33,170 --> 00:06:38,370 megnehezíti a piaci egyezségre jutást és ezért 75 00:06:38,550 --> 00:06:43,347 a piac nem tudja az ilyen típusú externáliák problémáját egykönnyen megoldani . 76 00:06:43,347 --> 00:06:48,750 A következtetés itt az, hogy a piac hatékony tud lenni még akkor is, ha 77 00:06:48,930 --> 00:06:53,540 externáliák vannak - amikor a tranzakciós költségek alacsonyak és amikor a tulajdonjogok tisztán 78 00:06:53,720 --> 00:06:59,000 meghatározottak. Gyakorlatilag ez a Coase tétel. Ha a tranzakciós költségek alacsonyak, és a 79 00:06:59,180 --> 00:07:03,580 tulajdonjogok tisztán meghatározottak, a személyes alkuk biztosítják, 80 00:07:03,760 --> 00:07:08,990 hogy a piaci egyensúly hatékony, még akkor is, ha externáliák vannak. 81 00:07:09,170 --> 00:07:12,920 A Coase elmélet teljesülésének feltételei, az alacsony tranzakciós költségek és 82 00:07:13,100 --> 00:07:19,550 tiszta tulajdonjogok, a gyakorlatban nem mindig teljesülnek. Ekkor is, az elmélet azt 83 00:07:19,730 --> 00:07:24,010 egy alternatív megközelítést javasol az externáliákhoz. Már láttuk a 84 00:07:24,400 --> 00:07:29,270 Pigouvian adókat és támogatásokat, és az irányítást és ellenőrzést. A Coase elmélet egy más 85 00:07:29,450 --> 00:07:37,080 megoldást javasol, éspedig új piacok megteremtésével. Ha a kormány képes 86 00:07:37,260 --> 00:07:43,650 meghatározni a tulajdonjogokat és csökkenteni a tranzakciós költségeket, akkor a piacok felhasználhatók 87 00:07:43,830 --> 00:07:48,690 az externáliás problémák ellenőrzésére. Tehát a Coase tétel és egy kis irányítás és ellenőrzés 88 00:07:48,870 --> 00:07:53,200 a tulajdonjogok meghatározásában és a tranzakciós költségek csökkentésében, egy új 89 00:07:53,380 --> 00:07:59,630 megoldást hozhat létre az externáliák problémájára. Valóban a forgalmazható engedélyek azok, 90 00:07:59,810 --> 00:08:02,445 melyekről a következő részben beszélünk. 91 00:08:02,445 --> 00:08:07,770 - [Narrátor] Ha tesztelni szeretnéd magad "klikkelj" a kvízkérdésekre, vagy, 92 00:08:07,950 --> 00:08:11,557 ha kész vagy tovább haladni "klikkelj" a következő videóra 93 00:08:11,557 --> 00:08:14,500 ♪ [zene] ♪ Felirat: amara.org közösség Fordította: Juhász Judit Ellenőrizte: Mátyus Andrea Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna