0:00:00.000,0:00:02.900
♪ [zene] ♪

0:00:08.900,0:00:12.240
Ma betekintést nyerünk a Coase elméletbe és a piaci megoldásokba az

0:00:12.420,0:00:18.200
externaliák problémájára. Alapvetően, amire Coase rámutatott, egy figyelemreméltó írásában az volt,

0:00:18.380,0:00:22.560
hogy a probléma az externáliás haszonnal és költséggel nem az, hogy

0:00:22.740,0:00:28.520
externálisak, hanem inkább a tulajdonosi jogok ezekben az esetekben homályosak és bizonytalanok

0:00:28.700,0:00:33.790
és a tranzakciós költségek magasak. Kezdjük egy példával.

0:00:38.100,0:00:40.820
A Nobel-díjas közgazdász James Meade,

0:00:41.000,0:00:46.620
azzal érvelt, hogy a piac alulkínálná a méz- és beporzás szolgáltatásokat. A méhek - Meade

0:00:46.800,0:00:51.879
szerint - két dolgot tesznek. Először is mézet készítenek. Ezt a mézet megveszik és eladják

0:00:52.060,0:00:57.640
a piacokon, és itt van egy ára a méznek. Másodszor, azonban, a méhek ugyanakkor kirepülnek

0:00:57.820,0:01:03.030
és beporozzák a közeli farmerek terményeit. Ez egy nagyon hasznos szolgáltatás, de

0:01:03.210,0:01:08.050
Meade azzal érvelt, hogy a farmerek nem fizetnének ezért a szolgáltatásért. A beporzási

0:01:08.230,0:01:13.590
szolgáltatások, Meade szerint, externális haszonok. Mert a méhészek nem

0:01:13.770,0:01:19.119
kaptak fizetést ezért a hasznos beporzási szolgáltatásért, ezért kevés méhecske lenne és

0:01:19.300,0:01:22.747
enne eredményként, kevés méz és szintén kevés termény és

0:01:22.748,0:01:24.508
túl kevés beporzási szolgáltatás.

0:01:25.850,0:01:30.940
Azonban, egy másik közgazdász - Steven Cheung - bebizonyította, hogy a Nobel-díj nyertes

0:01:31.120,0:01:36.270
tévedett, és ezt a "Sárga Oldalak"-al tette. Cheung felfedezte, hogy

0:01:36.450,0:01:43.270
a beporzás az Egyesült Államokban, valójában egy 15 milliárd dolláros iparág. A méhészek

0:01:43.450,0:01:47.770
rendszeresen a méhkasokat az egész országon keresztül szállítják és eladják a beporzási

0:01:47.950,0:01:54.170
szolgáltatásaikat a farmereknek. Mert a farmerek fizetnek a méhtartóknak a

0:01:54.350,0:01:58.800
méhek szolgáltatásáért, így a haszon ténylegesen nem externális - mert ők nem

0:01:58.980,0:02:06.090
kívülállók - és a piac dolgozik. Miért tévedett Meade? Mi a helyzet van a

0:02:06.270,0:02:11.320
méhekkel és mi a helyzet a farmerekkel, ami lehetővé teszik, hogy ennek az externáliás problémának a piaci

0:02:11.500,0:02:17.070
megoldását, mikor sok más externális problémát nem?

0:02:17.250,0:02:21.660
A beporzási munkák piaca működik, annak ellenére, hogy a méhek, úgy tűnik. előállítják ezt

0:02:21.840,0:02:27.677
az externális hasznot, mert a tranzakciós költségek alacsonyak. A helyzet az, hogy a vásárló és az eladó

0:02:27.677,0:02:33.760
összes üzletkötéshez szükséges költsége alacsony. Különösen, a méhek

0:02:33.940,0:02:40.540
egyszerűen nem repülnek nagyon messze. Tehát egy megállapodás egy farmer és egy méhész között

0:02:40.720,0:02:46.200
internalizálni tudja az összes externáliát. Azaz, ha a méhész a méheit a farm

0:02:46.380,0:02:53.000
közepére teszi, alapvetően csak az a termény porzódik be, mely azé az

0:02:54.000,0:02:58.200
egyetlen farmeré. Így amint megállapodás születik az a méhész

0:02:58.380,0:03:03.790
és az a farmer között, minden externália internalizálódik. Nincsenek

0:03:03.970,0:03:10.290
kívülállók, amint a méhész és a farmer egyezségre jut. Továbbá a tulajdoni

0:03:10.470,0:03:16.410
jogok itt nagyon tiszták. A méhészeknek joga van a mézhez. A

0:03:16.590,0:03:20.910
farmer tulajdona a termény, amit a méhek beporzanak. Nincs sok

0:03:21.090,0:03:27.070
alkudozás és egyet nem értés a tekintetben, hogy kinek mije van. A tulajdonjogok tiszták.

0:03:27.250,0:03:31.890
Az externáliák más esetében, melyek közül néhányat már megtekintettünk korábban,

0:03:32.070,0:03:37.570
ezek közül egyik sem teljesen teljesül. A tranzakciós költségek magasak és a

0:03:37.750,0:03:43.300
tulajdonjogok tisztázatlanok. Hasonlítsuk csak össze a beporzással az influenzaoltásokat. Mindkét esetben

0:03:43.480,0:03:48.260
itt, a tranzakciós költségek magasak és a tulajdonjogok tisztázatlanok és bizonytalanok.

0:03:48.440,0:03:53.180
Vegyük a légszennyezést: van egy externális költség - a gyár sok szennyezőanyagot

0:03:53.360,0:03:58.080
bocsájt ki a légkörbe, de kire? Nem szükségképpen azokra az emberekre,

0:03:58.260,0:04:03.149
aki épp ott élnek a gyár mellett. A légszennyezés, savas esőt is okozhat,

0:04:03.330,0:04:07.070
ami tavakat tesz tönkre, több száz mérfölddel odébb, vagy globális felmelegedést

0:04:07.250,0:04:12.010
okozhat, ami megnöveli a tengerek szintjét, és tönkreteszi emberek életét több ezer

0:04:12.190,0:04:17.402
mérföldnyire. Valójában mik a költségek? Mennyi? Hogyan tudjuk megmérni ezeket a költségeket?

0:04:17.402,0:04:24.857
Nem nyilvánvaló. Továbbá kinek vannak itt jogai? A gyárnak kellene fizetni a

0:04:24.857,0:04:30.521
szennyezésért? Azoknak az embereknek kellene fizetni, akiknek externális költséget jelent? Vagy

0:04:30.521,0:04:35.496
a kívülállóknak kellene fizetni a gyárnak, hogy ne szennyezzen? Van a gyárnak

0:04:35.496,0:04:40.116
joga nem szennyezni, és a kívülállóknak kell fizetni a gyárnak, hogy

0:04:40.117,0:04:42.791
leállítsák? Ha ezt nyilvánvalónak gondoljátok,

0:04:42.791,0:04:47.070
akkor vegyük az influenzaoltást. Vannak externális hasznok, ha kapok

0:04:47.250,0:04:51.690
egy influenzaoltást. Például kevésbé valószínű, hogy rátüsszentek az emberekre a metrón

0:04:51.870,0:04:56.880
és átadom nekik az influenzát, ami több száz ember lehet. Én

0:04:57.060,0:05:01.740
nem tudom pontosan, melyik emberek kapják meg ezt az externális hasznot. És, hogy ez mennyire

0:05:01.920,0:05:08.050
externáliás haszon? Ezt nehéz lemérni ismét. Azon kívül, fizetni kellene az embereknek

0:05:08.230,0:05:15.930
nekem, hogy beoltassam magam, vagy nekem kellene másnak fizetnem, azért, hogy oltatom be magam?

0:05:16.110,0:05:19.800
Most, apropó, hasonlítsuk össze a két dolgot - a szennyezést és az influenza-oltást. Ha

0:05:19.980,0:05:24.850
azt gondoltad, hogy természetesen a gyáraknak kellene fizetni a szennyezésért és

0:05:25.030,0:05:30.799
nem a kívülállóknak kellene fizetni a gyáraknak, nos, nézzük meg az influenzaoltást.

0:05:30.980,0:05:35.970
Nem tüsszentünk, ha nem vagyunk influenzások, a tüsszentés, nem ugyanaz, mint a

0:05:36.150,0:05:41.969
szennyezés? Nem szennyezés az is? Nem a szennyezőnek kellene, a tüsszentőnek fizetni? Így

0:05:42.150,0:05:47.099
ebben az esetben ha azzal szeretnél érvelni, hogy ha nem kapod meg az oltást, akkor neked kellene

0:05:47.280,0:05:52.900
másoknak fizetni. Szennyezed őket. Igaz? Így a jogok itt nem annyira

0:05:53.080,0:05:58.810
egyértelműek, mint első pillantásra gondolnánk. Továbbá, a fő pont itt, hogy a

0:05:58.990,0:06:02.490
tranzakciós költség egy megállapodásból származik, ami százak vagy ezrek

0:06:02.670,0:06:06.950
esetleg emberek milliói között jön létre, kiszámítva az externáliás költségeket,

0:06:07.130,0:06:12.280
alkut kötve, és ez így nagyon költséges lesz. Így mi

0:06:12.460,0:06:16.510
nem tudjuk gyakran megérteni azt, hogy kinek vannak jogai itt, vagy csak nagyon bonyolultan lehet

0:06:16.690,0:06:21.710
megállapodásra jutni. A gyárnak kellene fizetni? Vagy a gyárat kellene kifizetni?

0:06:21.890,0:06:26.960
Az oltást kapó személynek kell fizetni, vagy aki nem kap oltást, annak kell

0:06:27.140,0:06:32.990
fizetnie? A jogok itt bizonytalanok, tisztázatlanok, és ismét, ami

0:06:33.170,0:06:38.370
megnehezíti a piaci egyezségre jutást és ezért

0:06:38.550,0:06:43.347
a piac nem tudja az ilyen típusú externáliák problémáját egykönnyen megoldani .

0:06:43.347,0:06:48.750
A következtetés itt az, hogy a piac hatékony tud lenni még akkor is, ha

0:06:48.930,0:06:53.540
externáliák vannak - amikor a tranzakciós költségek alacsonyak és amikor a tulajdonjogok tisztán

0:06:53.720,0:06:59.000
meghatározottak. Gyakorlatilag ez a Coase tétel. Ha a tranzakciós költségek alacsonyak, és a

0:06:59.180,0:07:03.580
tulajdonjogok tisztán meghatározottak, a személyes alkuk biztosítják,

0:07:03.760,0:07:08.990
hogy a piaci egyensúly hatékony, még akkor is, ha externáliák vannak.

0:07:09.170,0:07:12.920
A Coase elmélet teljesülésének feltételei, az alacsony tranzakciós költségek és

0:07:13.100,0:07:19.550
tiszta tulajdonjogok, a gyakorlatban nem mindig teljesülnek. Ekkor is, az elmélet azt

0:07:19.730,0:07:24.010
egy alternatív megközelítést javasol az externáliákhoz. Már láttuk a

0:07:24.400,0:07:29.270
Pigouvian adókat és támogatásokat, és az irányítást és ellenőrzést. A Coase elmélet egy más

0:07:29.450,0:07:37.080
megoldást javasol, éspedig új piacok megteremtésével. Ha a kormány képes

0:07:37.260,0:07:43.650
meghatározni a tulajdonjogokat és csökkenteni a tranzakciós költségeket, akkor a piacok felhasználhatók

0:07:43.830,0:07:48.690
az externáliás problémák ellenőrzésére. Tehát a Coase tétel és egy kis irányítás és ellenőrzés

0:07:48.870,0:07:53.200
a tulajdonjogok meghatározásában és a tranzakciós költségek csökkentésében, egy új

0:07:53.380,0:07:59.630
megoldást hozhat létre az externáliák problémájára. Valóban a forgalmazható engedélyek azok,

0:07:59.810,0:08:02.445
melyekről a következő részben beszélünk.

0:08:02.445,0:08:07.770
- [Narrátor] Ha tesztelni szeretnéd magad "klikkelj" a kvízkérdésekre, vagy,

0:08:07.950,0:08:11.557
ha kész vagy tovább haladni "klikkelj" a következő videóra

0:08:11.557,0:08:14.500
♪ [zene] ♪[br]Felirat: amara.org közösség[br]Fordította: Juhász Judit[br]Ellenőrizte: Mátyus Andrea[br]Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna