Az evolúció öt ujja. Ahhoz, hogy tökéletesen értsük a biológiát, tökéletesen értenünk kell az evolúció folyamatát. A legtöbb ember ismeri a természetes kiválasztódás fogalmát. Ez azonban csak egyike annak az öt folyamatnak, aminek evolúció az eredménye. Mielőtt sorra vennénk ezt az öt folyamatot, meg kell határoznunk az evolúció fogalmát. Az evolúció csupán a génállomány változása az idő múlásával. De mi az a génállomány? És ha már itt tartunk, mi az a gén? Ahelyett, hogy több időt töltenénk a genetikával, nézzünk meg egy történetet. Képzeljük el, hogy egy hajó felborul, és 10 túlélő úszik egy lakatlan szigetre. Nem mentik meg őket, így hát új populációt alakítanak ki, mely évezredekig fennmarad. Furcsamód öt túlélőnek vörös haja van. Vörös haja akkor lesz valakinek, ha két vörös gént kap a szüleitől. Ha csak egy ilyen géned van, nem lesz vörös a hajad. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy az öt nem vörös hajú túlélő nem hordozza a gént. A vörös gén kezdeti gyakorisága tehát 50 százalék, azaz az összesen 20 génből 10. Ezek a gének képezik a génállományt. A 20 különböző gén olyan, mint a kártyák a pakliban, amiket újra és újra megkevernek minden egyes generációnál. A szex csupán a genetikai pakli újrakeverése. A következő generáció újrakeverve kapja meg a kártyákat – a pakli nem változik, 50 százaléka vörös. A következő generáció újrakeverve kapja meg a géneket – a génállomány nem változik, 50 százaléka vörös. Habár a populáció mérete az idő múlásával növekedhet, a gyakoriságnak 50 százalék körül kell maradnia. Ha ez a gyakoriság megváltozik, akkor evolúcióról beszélünk. Az evolúció csupán a génállomány változása az idő múlásával. Gondoljuk végig a kártyákat használva. Ha a kártyák előfordulása a pakliban megváltozik, evolúció történt. Öt folyamat változtathatja meg a gyakoriságot. A folyamatok megjegyzéséhez használjuk az ujjainkat: haladjunk a kisujjtól a hüvelykujj felé. A kisujjról jusson eszünkbe, hogy a populáció mérete csökkenhet. Ha a populáció kisebb, nagyobb szerepet kap a véletlen. Például, ha csak négy ember él túl egy járványt, akkor az ő génjeik képezik az új génállományt. A gyűrűsujj következik. Erről az ujjról jusson eszünkbe a párzás, hiszen a gyűrű a párok jelképe. Ha a párválasztás a külső vagy a földrajzi hely alapján történik, a gyakoriság megváltozhat. Ha vörös hajúak kizárólag vörös hajú párt választanak, idővel új populációt hozhatnak létre. Ha soha senki nem választ vörös hajú párt, a gének gyakorisága csökkenhet. A középső ujj következik. Jusson eszünkbe róla a mutáció. Ha mutációval egy új gén kerül az állományba, a gyakoriság változhat. Képzeljük el, hogy génmutációval létrejön egy új hajszín. Ez nyilván megváltoztatja az előfordulást a génállományban. A mutatóujjról jusson eszünkbe a mozgás. Ha új egyének érkeznek valahová, vagyis betelepülnek, a gyakoriság megváltozik. Ha egyének elhagyják a területet, vagyis kivándorolnak, a gyakoriság megváltozik. A tudományban ezt a mozgást génáramlásnak nevezik. Az ujjainkkal ábrázolt négy folyamat mind előidézhet evolúciót. Kis méretű populáció, tudatos párválasztás, mutáció és génáramlás. Viszont egyik sem vezet adaptív tulajdonsághoz. A természetes kiválasztódás az egyetlen folyamat, mely a környezetükhöz jobban alkalmazkodó élőlényeket hoz létre. A hüvelykujjammal jegyzem meg ezt a folyamatot. A természet feltartott hüvelykujjal szavaz a környezetében előnyös tulajdonságokra, és lefelé mutató hüvelykujjal a hátrányosakra. Az egyének környezetükhöz nem alkalmazkodó génjeit fokozatosan jobban alkalmazkodó gének váltják le. A vörös haj jó példája az ilyen tulajdonságoknak. A vörös haj északi éghajlatokon előnyös, mert világos bőrű elődeink több fényt tudtak felvenni, és így több D vitamint tudtak termelni. Feltartott hüvelykujj! Viszont hátrányos volt a délebbi éghajlatokon, ahol a magasabb UV-sugárzás rákhoz és csökkent termékenységhez vezetett. Lefelé tartott hüvelykujj! A hüvelykujj is egy olyan tulajdonság, ami természetes kiválasztódás során alakult ki. Az imént leírt evolúciót mikroevolúciónak nevezzük, mivel kis változásról szól. Viszont ez az evolúciós forma végül makroevolúcióhoz, vagyis új faj keletkezéséhez vezethet. A Föld minden élőlényének elődje ugyanaz. Ha visszatekintünk, a Föld minden élőlényét összeköti az evolúció folyamata. Nézd csak meg a saját kezed! Egy műszaki remekmű, melyet az imént leírt öt folyamat hozott létre több millió év alatt. Fel tudod idézni az evolúció öt fő okát emlékezetből? Ha nem, tekerj vissza és nézd meg újra azt a részt. De ha igen, adj egy pacsit magadnak vagy a szomszédodnak.