Van jó pár okunk arra, hogy teljesen napenergiára váltsunk. Ez sokszor olcsóbb és kétségtelenül fenntarthatóbb, mint függésünk a hagyományos erőművektől, amelyek olyan erőforrásokat használnak, például szenet, amelyek egyszer elfogynak. Tehát, miért nem cseréljük le ezeket a hagyományos erőműveket napenergiára? Egy tényező miatt, ami a napenergiát nagyon kiszámíthatatlanná teszi: ez a felhőtakarás. A Föld felé közeledő napsugárzás egy részét megköti a Föld légköre, egy része visszaverődik az űrbe, ám a maradék eléri a Föld felszínét. Amit nem térít el semmi, azt közvetlen sugárzásnak hívjuk. Ami megtörik a felhőkön, azt szórt sugárzásnak hívjuk. Amit pedig a felszín, például egy közeli épület, ver vissza mielőtt a napenergia rendszert elérné visszavert sugárzásnak nevezzük. Ám mielőtt megnéznék, hogy a felhők hogyan befolyásolják a napsugárzást és energia termelést, nézzük meg hogyan működnek ezek az energia rendszerek. Először is, vannak napenergia-tornyok, amelyek egy központi toronyból és azt körülvevő óriási tükör mezőből állnak. Ezek követik a nap útját, és csak a közvetlen sugárzást fókuszálják a torony egy meghatározott pontjára. Akár egy lelkes strandoló. A sugarak által keltett hő olyan óriási, hogy vízforralásra lehet használni, ami gőzt termel és hagyományos turbinát hajt, ez pedig áramot állít elő. Ám mikor napenergia- rendszerekről beszélünk, általában fotovoltaikus eszközre, vagy napelemekre gondolunk. Ezek a napenergia termelésére leggyakrabban használt rendszerek. A napelemekben, a napsugárzásban lévő fotonok elérik a panel felszínét és elektronok szabadulnak fel, melynek hatására elektromos áram keletkezik. A napelemek mindenféle sugárzást, míg a napenergia-tornyok csak a közvetlen sugárzást tudják hasznosítani. Itt jön a felhők szerepe, mivel típustól és naphoz viszonyított helyzetüktől függően növelhetik és csökkenthetik is a megtermelt áram mennyiségét. Például már néhány, a nap előtt lévő gomolyfelhő is közel nullára csökkentheti a napenergia-tornyokban az áram termelést, mivel az teljes mértékben a közvetlen sugárzástől függ. A napelemekben ezek a felhők szintén csökkentenék a kibocsájtást, bár nem annyira, mivel a napelemek mindenféle sugárzást tudnak hasznosítani. Azonban mindez a felhők pontos helyzetétől függ. A visszaverődés, vagy egy Mie-szórásnak nevezett sajátos jelenség miatt, a napsugarakat a felhők előrefelé is fókuszálhatják, és ezzel több mint 50%-kal megemelhetik a napelemet elérő napsugárzás mennyiségét. Ha ezzel a lehetséges növekedéssel nem számolnak a napelem megsérülhet. Miért baj ez? Mivel, te sem akarnád hogy ez a film megálljon csak mert egy felhő ment el a tetődön lévő napelem felett. A napenergia-tornyokban nagy tartályokban lévő olvadt sót vagy olajat tudnak használni az extra hő tárolására, amit aztán szükség esetén használnak. Tehát, ezzel oldják meg a váltakozó napsugárzás problémáját, hogy kiegyenlítsék az áram termelést. Ám a napelemek esetében jelenleg nincsen gazdaságos módja annak, hogy az extra energiát tárolják. Ezért van a hagyományos erőműveknek szerepük, mivel korrigálják ezeket a naperőművekben történő ingadozásokat. A hagyományos forrásból származó extra áramnak mindig rendelkezésre kell állnia. De akkor ezeket a hagyományos erőműveket miért nem csak kiegészítőként használjuk, ahelyett, hogy az emberiség függ tőlük, mint az energia legfontosabb forrásaitól. Azért mert megoldhatatlan, hogy egy szén- vagy atomerőmű alkalmazottja egy gomb elfordításával több vagy kevesebb energiát állítson elő, attól függően, hogy mennyi felhő van az égen. A reakcióidő egyszerűen túl hosszú lenne. Ehelyett, hogy kiegyenlítsék ezeket az ingadozásokat a hagyományos erőművekben mindig termelődik valamennyi extra áram. Tiszta égbolt esetén ez az többlet áram elpocsékolt lehet, de amikor a felhős égbolt az uralkodó, ez az ami pótolja a hiányt. Ez az, amitől függünk a folyamatos energiaszolgáltatás érdekében. Ezért sok tudóst érdekel a felhők mozgásának és kialakulásnak előrejelzése műholdképek vagy eget kémlelő kamerák segítségével, hogy maximalizálni lehessen a naperőművek energiatermelését, és minimalizálni az energia pazarlást. Ha mindez sikerülne, végig tudnád nézni ezt a videót csak a napsugárzás energiájával, függetlenül attól milyen az idő. Bár, ha süt a nap valószínűleg arra vágynál, hogy kimerészkedj és más módon bámuld a felhőket.