1
00:00:01,000 --> 00:00:03,792
Elmesélek önöknek
egy 200 évvel ezelőtti történetet.

2
00:00:04,552 --> 00:00:10,789
1820-ban Alexis Bouvard francia csillagász
majdnem a második személy lett,

3
00:00:10,829 --> 00:00:13,309
aki felfedezett egy bolygót
történelmünk során.

4
00:00:13,333 --> 00:00:16,643
Az Uránusz útját követte nyomon
az éjszakai égbolton

5
00:00:16,667 --> 00:00:18,393
régi csillagkatalógusok alapján,

6
00:00:18,417 --> 00:00:20,726
de a bolygó nem pont úgy
kerülte meg a Napot,

7
00:00:20,750 --> 00:00:23,184
ahogy számításai alapján
várható lett volna.

8
00:00:23,208 --> 00:00:25,309
Néha kissé gyorsabb volt a mozgása,

9
00:00:25,333 --> 00:00:27,018
máskor pedig lassabb.

10
00:00:27,042 --> 00:00:30,768
Bouvard tudta, hogy számításai pontosak.

11
00:00:30,792 --> 00:00:34,059
Nem lehetett másban a hiba,
mint a régi csillagkatalógusokban.

12
00:00:34,083 --> 00:00:36,143
Azt mondta a csillagászoknak:

13
00:00:36,167 --> 00:00:38,601
"Mérjetek pontosabban!"

14
00:00:38,625 --> 00:00:39,643
Így is lett.

15
00:00:39,643 --> 00:00:42,059
A csillagászok a következő két évtizedben

16
00:00:42,083 --> 00:00:46,143
nagy pontossággal
követték az Uránusz útját,

17
00:00:46,167 --> 00:00:49,851
de a megfigyelt mozgás még mindig
nem egyezett Bouvard számításaival.

18
00:00:49,875 --> 00:00:52,018
1840-re nyilvánvalóvá vált:

19
00:00:52,042 --> 00:00:55,101
a probléma nem a régi katalógusokkal van,

20
00:00:55,125 --> 00:00:57,976
hanem a számításokkal.

21
00:00:58,000 --> 00:00:59,518
A csillagászok tudták, miért.

22
00:00:59,542 --> 00:01:03,726
Rájöttek, hogy lennie kell
egy távoli, óriási bolygónak

23
00:01:03,750 --> 00:01:05,434
az Uránuszon túl,

24
00:01:05,458 --> 00:01:07,268
amely befolyásolja annak pályáját;

25
00:01:07,292 --> 00:01:09,851
néha kissé elhúzza,

26
00:01:09,875 --> 00:01:11,542
máskor visszafogja a bolygót.

27
00:01:12,750 --> 00:01:14,768
Nagyon lehangoló lehetett ez 1840-ben –

28
00:01:14,792 --> 00:01:18,184
látni e távoli, óriási bolygó
gravitációs hatásait,

29
00:01:18,208 --> 00:01:21,976
de nem tudni, hogyan találják meg.

30
00:01:22,000 --> 00:01:24,059
Higgyék el, nagyon lehangoló lehetett.

31
00:01:24,083 --> 00:01:25,559
(Nevetés)

32
00:01:25,583 --> 00:01:27,809
De 1846-ban egy másik francia csillagász,

33
00:01:27,833 --> 00:01:29,143
Urbain Le Verrier,

34
00:01:29,167 --> 00:01:30,434
kiszámította,

35
00:01:30,458 --> 00:01:33,184
hogyan határozható meg a bolygó pozíciója.

36
00:01:33,208 --> 00:01:36,184
Számításait elküldte
a berlini obszervatóriumba,

37
00:01:36,208 --> 00:01:37,643
ahol belenéztek a távcsőbe,

38
00:01:37,667 --> 00:01:40,806
és mindjárt az első éjszakán
megtalálták ezt a halvány fénypontot,

39
00:01:40,820 --> 00:01:42,851
amely lassan haladt az égen,

40
00:01:42,875 --> 00:01:44,223
és felfedezték a Neptunuszt.

41
00:01:44,237 --> 00:01:48,292
Ilyen kis távolságra volt az égbolton
a Le Verrier által jelzett helyhez.

42
00:01:49,875 --> 00:01:53,788
A számítások és az eltérések,

43
00:01:53,808 --> 00:01:57,476
az új elmélet és a diadalmas felfedezések
története annyira klasszikus,

44
00:01:57,500 --> 00:02:00,393
és Le Verrier olyan híres lett általa,

45
00:02:00,417 --> 00:02:03,143
hogy sokan megpróbálták azonnal lemásolni.

46
00:02:03,167 --> 00:02:05,684
Az elmúlt 163 évben

47
00:02:05,708 --> 00:02:11,309
számos csillagász állt elő
valamiféle pályaeltéréssel,

48
00:02:11,333 --> 00:02:15,250
hogy egy új bolygó létezését
vizionálja a Naprendszerben.

49
00:02:16,292 --> 00:02:19,000
Mindig tévedtek.

50
00:02:20,125 --> 00:02:22,309
A legismertebb téves feltételezés

51
00:02:22,333 --> 00:02:23,768
Percival Lowelltől származik,

52
00:02:23,792 --> 00:02:27,798
aki meg volt győződve,
hogy lennie kell egy távoli bolygónak,

53
00:02:27,842 --> 00:02:30,518
amely zavart kelt az Uránusz
és a Neptunusz pályáiban.

54
00:02:30,542 --> 00:02:33,101
Amikor 1930-ban felfedezték a Plútót

55
00:02:33,125 --> 00:02:34,768
a Lowell Obszervatóriumban,

56
00:02:34,792 --> 00:02:39,226
mindenki úgy vélte, ez az a bolygó,
amit Lowell feltételezett.

57
00:02:39,250 --> 00:02:41,643
Tévedtek.

58
00:02:41,667 --> 00:02:45,768
Kiderült, hogy az Uránusz és a Neptunusz
pont ott vannak, ahol feltételezték.

59
00:02:45,792 --> 00:02:47,351
100 évbe telt,

60
00:02:47,375 --> 00:02:49,143
de végül Bouvardnak igaza lett.

61
00:02:49,167 --> 00:02:52,768
A csillagászoknak pontosabb
méréseket kellett végezniük.

62
00:02:52,792 --> 00:02:54,559
És amikor ezt tették,

63
00:02:54,583 --> 00:02:57,768
a pontosabb mérésekből kiderült,

64
00:02:57,792 --> 00:03:02,809
hogy nincs bolygó az Uránuszon
és a Neptunuszon túl,

65
00:03:02,833 --> 00:03:05,518
a Plútó pedig több ezerszer kisebb annál,

66
00:03:05,542 --> 00:03:08,184
hogy bármilyen hatást
gyakoroljon a pályájukra.

67
00:03:08,208 --> 00:03:11,741
A Plútóról kiderült, hogy nem bolygó,

68
00:03:11,765 --> 00:03:13,476
mint ahogy azt eredetileg gondolták,

69
00:03:13,500 --> 00:03:16,934
de ekkor fedezték fel először,

70
00:03:16,958 --> 00:03:21,684
hogy több ezer apró, jeges objektum
kering e bolygókon túl.

71
00:03:21,708 --> 00:03:24,601
Itt láthatják a Jupiter,

72
00:03:24,625 --> 00:03:27,143
a Szaturnusz, az Uránusz
és a Neptunusz pályáját,

73
00:03:27,167 --> 00:03:30,184
és ebben a kis körben középen van a Föld,

74
00:03:30,208 --> 00:03:33,184
a Nap és szinte minden,
ami számunkra ismert és kedves.

75
00:03:33,208 --> 00:03:35,018
Azok a kis sárga körök a szélén pedig

76
00:03:35,042 --> 00:03:37,809
a jeges objektumok a bolygókon túl.

77
00:03:37,833 --> 00:03:40,101
A bolygók gravitációs mezője

78
00:03:40,125 --> 00:03:42,268
teljesen kiszámítható módon

79
00:03:42,292 --> 00:03:44,809
tolja és húzza a jeges égitesteket.

80
00:03:44,833 --> 00:03:49,542
Minden úgy kering a Nap körül,
ahogy az várható.

81
00:03:50,958 --> 00:03:52,226
Azaz csak majdnem.

82
00:03:52,250 --> 00:03:54,309
2003-ban

83
00:03:54,333 --> 00:03:56,226
felfedeztem az egész Naprendszer

84
00:03:56,250 --> 00:03:59,934
addig megismert legtávolabbi objektumát.

85
00:03:59,958 --> 00:04:02,434
Elnézve ezt a magányos égitestet

86
00:04:02,458 --> 00:04:04,518
nehéz azt mondani:
Persze, Lowell tévedett,

87
00:04:04,542 --> 00:04:06,550
nem volt bolygó a Neptunuszon túl, de ez –

88
00:04:06,550 --> 00:04:09,059
lehet, hogy ez egy új bolygó.

89
00:04:09,073 --> 00:04:10,385
A valódi kérdés az volt,

90
00:04:10,395 --> 00:04:12,893
hogy milyen pályát ír le a Nap körül.

91
00:04:12,917 --> 00:04:14,851
Körbejárja a Napot

92
00:04:14,875 --> 00:04:16,434
a bolygókra jellemző módon,

93
00:04:16,458 --> 00:04:20,351
vagy csak a jeges égitestekből
álló övezet egyik tipikus tagja,

94
00:04:20,375 --> 00:04:24,214
amely kijjebb került,
és most visszafelé igyekszik?

95
00:04:24,258 --> 00:04:28,926
Pontosan ezt a kérdést akarták
megválaszolni a csillagászok

96
00:04:28,950 --> 00:04:31,601
az Uránusszal kapcsolatban
200 évvel ezelőtt.

97
00:04:31,625 --> 00:04:35,333
Felhasználták ehhez az Uránusszal
kapcsolatos megfigyelési adatokat,

98
00:04:35,357 --> 00:04:37,792
melyeket 91 évvel
a felfedezése előtt regisztráltak

99
00:04:37,792 --> 00:04:39,518
teljes pályájának meghatározásához.

100
00:04:39,542 --> 00:04:41,689
Mi nem tudtunk visszamenni
ilyen hosszú időre,

101
00:04:41,703 --> 00:04:45,834
de találtunk megfigyeléseket
az objektumunkról 13 évvel korábbról,

102
00:04:45,838 --> 00:04:48,693
ezáltal meg tudtuk állapítani,
hogyan mozog a Nap körül.

103
00:04:48,693 --> 00:04:50,084
Tehát a kérdés az,

104
00:04:50,098 --> 00:04:52,964
hogy kör alakú pályán kering-e
a Nap körül, mint egy bolygó,

105
00:04:52,998 --> 00:04:54,351
vagy visszafelé tart,

106
00:04:54,375 --> 00:04:56,268
mint a többi jeges objektum.

107
00:04:56,292 --> 00:04:57,976
A válasz:

108
00:04:58,000 --> 00:04:59,268
nem.

109
00:04:59,292 --> 00:05:02,059
Hosszan elnyúlt pályán halad,

110
00:05:02,083 --> 00:05:06,018
amelyen 10 000 év alatt
kerüli meg a Napot.

111
00:05:06,042 --> 00:05:08,059
Sednának neveztük el ezt az égitestet

112
00:05:08,083 --> 00:05:09,934
az eszkimók tengeristennőjéről,

113
00:05:09,958 --> 00:05:14,018
utalva a hideg, jeges helyekre,
ahol idejének nagy részét tölti.

114
00:05:14,042 --> 00:05:15,643
Ma már tudjuk, hogy a Sedna

115
00:05:15,667 --> 00:05:17,434
a Plútó méretének harmada,

116
00:05:17,458 --> 00:05:20,888
és a Neptunuszon túli jeges égitestek

117
00:05:20,932 --> 00:05:22,351
tipikus tagja.

118
00:05:22,375 --> 00:05:26,066
Nagyjából tipikus,
kivéve különös pályáját.

119
00:05:26,100 --> 00:05:28,018
Ha ránéznek, azt gondolhatják:

120
00:05:28,042 --> 00:05:30,858
"Tényleg különös, hogy 10 000 év alatt
kerüli meg a Napot."

121
00:05:30,892 --> 00:05:32,516
De nem ez az igazán különös benne,

122
00:05:32,550 --> 00:05:34,721
hanem az, hogy a 10 000 év alatt

123
00:05:34,735 --> 00:05:38,934
semmi máshoz nem kerül közel
a Naprendszerben.

124
00:05:38,958 --> 00:05:41,268
Amikor a Sedna a legközelebb van a Naphoz,

125
00:05:41,292 --> 00:05:43,601
távolabb van a Neptunusztól,

126
00:05:43,625 --> 00:05:45,833
mint a Neptunusz a Földtől.

127
00:05:47,042 --> 00:05:49,184
Ha a Sednának ilyen pályája
lenne, mint ez,

128
00:05:49,208 --> 00:05:51,889
amely súrolja a Neptunusz pályáját
a Nap körül keringve,

129
00:05:51,913 --> 00:05:54,851
az könnyen megmagyarázható lenne.

130
00:05:54,875 --> 00:05:56,643
Akkor olyan égitest lenne,

131
00:05:56,667 --> 00:05:58,934
amely kör alakú pályán
keringett a Nap körül

132
00:05:58,958 --> 00:06:00,393
a jeges égitestek régiójában,

133
00:06:00,417 --> 00:06:03,031
és valamikor túl közel
került a Neptunuszhoz,

134
00:06:03,055 --> 00:06:05,859
ezért kilökődött, és most visszafelé tart.

135
00:06:07,333 --> 00:06:12,059
De a Sedna sosem kerül közel a Naprendszer
egyetlen ismert objektumához sem,

136
00:06:12,083 --> 00:06:14,476
amely így kilökhette volna.

137
00:06:14,500 --> 00:06:16,518
A Neptunusz nem lehetett az oka,

138
00:06:16,542 --> 00:06:19,643
de valami más igen.

139
00:06:19,667 --> 00:06:22,601
1845 óta ez volt az első alkalom,

140
00:06:22,625 --> 00:06:27,559
hogy láttuk valaminek a gravitációs
hatásait a külső Naprendszerben,

141
00:06:27,583 --> 00:06:29,083
de nem tudtuk, hogy mi az.

142
00:06:30,208 --> 00:06:33,101
Valójában azt gondoltam, tudom a választ.

143
00:06:33,125 --> 00:06:37,143
Persze lehetett volna
egy távoli, óriási bolygó

144
00:06:37,167 --> 00:06:38,434
a külső Naprendszerben,

145
00:06:38,458 --> 00:06:40,919
de ez az elgondolás akkorra már
annyira nevetségessé

146
00:06:40,943 --> 00:06:42,204
és tarthatatlanná vált,

147
00:06:42,228 --> 00:06:44,295
hogy nem vettem túl komolyan.

148
00:06:44,295 --> 00:06:45,969
De 4,5 milliárd évvel ezelőtt,

149
00:06:46,013 --> 00:06:50,684
amikor a Nap több száz társával
egy csillagbölcsőben formálódott,

150
00:06:50,708 --> 00:06:51,976
bármelyik csillag

151
00:06:52,000 --> 00:06:54,643
közel kerülhetett a Sednához,

152
00:06:54,667 --> 00:06:58,643
és arra a pályára juttathatta,
amelyen most van.

153
00:06:58,667 --> 00:07:02,559
A csillaghalmaz eloszlott a galaxisban,

154
00:07:02,583 --> 00:07:03,971
és a Sedna pályája

155
00:07:03,995 --> 00:07:08,851
a Nap korai történetének
ősmaradványaként maradt itt.

156
00:07:08,875 --> 00:07:11,184
Annyira felcsigázott ez az elgondolás,

157
00:07:11,198 --> 00:07:12,254
hogy láthatjuk

158
00:07:12,264 --> 00:07:14,434
a Nap születésének ősi nyomait,

159
00:07:14,458 --> 00:07:16,059
hogy a következő évtizedben

160
00:07:16,083 --> 00:07:19,279
további objektumokat kerestem,
amelyek pályája hasonlít a Sednáéhoz.

161
00:07:19,283 --> 00:07:22,268
A tíz év alatt egyet sem találtam.

162
00:07:22,292 --> 00:07:23,309
(Nevetés)

163
00:07:23,333 --> 00:07:26,611
De kollégáim, Chad Trujillo
és Scott Sheppard jobb munkát végeztek,

164
00:07:26,625 --> 00:07:30,133
és több olyan objektumot is találtak,
amelyek pályája hasonló a Sednához,

165
00:07:30,157 --> 00:07:31,684
és ez nagyon izgalmas.

166
00:07:31,702 --> 00:07:34,399
De ennél is érdekesebb az megállapításuk,

167
00:07:34,399 --> 00:07:36,796
hogy ezek az objektumok
nemcsak abban hasonlítanak,

168
00:07:36,820 --> 00:07:39,958
hogy távoli, elnyújtott
pályákon keringenek,

169
00:07:39,978 --> 00:07:45,309
hanem azonos az egyik pályaadatuk,

170
00:07:45,333 --> 00:07:49,292
amit az égi mechanikában
a napközelponttal bezárt szögnek nevezünk.

171
00:07:49,610 --> 00:07:52,521
Mikor rájöttek, hogy azonosak
a napközelponttal bezárt szögek,

172
00:07:52,521 --> 00:07:53,926
azonnal elkezdtek lelkesedni,

173
00:07:53,950 --> 00:07:56,770
hogy ezt biztos egy távoli,
óriási bolygó okozza,

174
00:07:56,770 --> 00:08:01,059
ami tényleg nagyon izgalmas,
csakhogy nincs értelme.

175
00:08:01,083 --> 00:08:03,601
Hadd magyarázzam el egy analógiával.

176
00:08:03,625 --> 00:08:06,934
Képzeljünk el valakit,
aki sétál egy téren,

177
00:08:06,958 --> 00:08:10,292
és 45 fokkal jobbra néz.

178
00:08:11,095 --> 00:08:12,814
Sok minden miatt történhet ez,

179
00:08:12,844 --> 00:08:14,364
pofonegyszerű a magyarázat.

180
00:08:14,374 --> 00:08:16,976
Képzeljenek el most sok embert,

181
00:08:17,000 --> 00:08:20,893
akik mind más irányba mennek a téren,

182
00:08:20,917 --> 00:08:24,184
de mind 45 fokra néznek másfelé
a haladási irányukhoz képest.

183
00:08:24,208 --> 00:08:26,226
Mindenki más irányba mozog,

184
00:08:26,250 --> 00:08:28,393
mindenki más irányba néz,

185
00:08:28,417 --> 00:08:31,726
de mind 45 fokkal néznek másfelé
a haladási irányukhoz képest.

186
00:08:31,750 --> 00:08:33,583
Mi okozhatja ezt?

187
00:08:34,917 --> 00:08:36,184
Fogalmam sincs.

188
00:08:36,208 --> 00:08:39,934
Nehéz bármire gondolni, ami ezt kiváltja.

189
00:08:39,958 --> 00:08:41,309
(Nevetés)

190
00:08:41,333 --> 00:08:44,184
Lényegében ezt jelenti

191
00:08:44,208 --> 00:08:47,601
a napközelponttal
bezárt szögek azonossága.

192
00:08:47,625 --> 00:08:50,042
A tudósok összezavarodtak,
és azt gondolták,

193
00:08:50,054 --> 00:08:52,559
hogy ez véletlen, vagy hibás megfigyelés.

194
00:08:52,583 --> 00:08:54,351
Azt mondták a csillagászoknak:

195
00:08:54,375 --> 00:08:56,768
"Mérjetek pontosabban!"

196
00:08:56,792 --> 00:08:59,783
Nagyon alaposan megvizsgáltam a méréseket,

197
00:08:59,807 --> 00:09:01,094
és igazuk volt.

198
00:09:01,104 --> 00:09:03,101
Ezeknél az objektumoknál

199
00:09:03,125 --> 00:09:05,601
ugyanaz volt a napközelponttal
bezárt szög értéke –

200
00:09:05,625 --> 00:09:07,018
meglepő módon.

201
00:09:07,042 --> 00:09:09,250
Valaminek okoznia kellett ezt.

202
00:09:11,125 --> 00:09:15,434
A kirakós utolsó darabja
2016-ban került a helyére,

203
00:09:15,458 --> 00:09:17,976
amikor kollégámmal, Konstantin Batyginnal,

204
00:09:18,000 --> 00:09:20,643
aki három irodával arrébb dolgozik,

205
00:09:20,667 --> 00:09:23,268
rájöttünk, hogy azért
zavarodott össze mindenki,

206
00:09:23,292 --> 00:09:27,738
mert a napközelponttal bezárt szög
csak egyik része a történetnek.

207
00:09:27,782 --> 00:09:30,101
Ha megfelelő módon nézzük
ezeket az objektumokat,

208
00:09:30,125 --> 00:09:34,184
akkor láthatjuk, hogy egy irányba
rendeződnek a térben,

209
00:09:34,208 --> 00:09:37,934
és egy irányba dőlnek.

210
00:09:37,958 --> 00:09:42,309
Olyan, mintha az összes ember
a téren egy irányba menne,

211
00:09:42,333 --> 00:09:45,768
és mind 45 fokkal jobbra néznének.

212
00:09:45,792 --> 00:09:47,059
Ezt könnyű megmagyarázni.

213
00:09:47,083 --> 00:09:49,559
Mindannyian néznek valamit.

214
00:09:49,583 --> 00:09:53,708
Ezek az objektumok a külső Naprendszerben
mind reagálnak valamire.

215
00:09:55,000 --> 00:09:56,726
De mire?

216
00:09:56,750 --> 00:09:59,726
Konstantin és én egy évig dolgoztunk azon,

217
00:09:59,750 --> 00:10:04,559
hogy valami más magyarázattal álljunk elő,
mint hogy van egy távoli, óriási bolygó

218
00:10:04,583 --> 00:10:05,851
a külső Naprendszerben.

219
00:10:05,875 --> 00:10:11,309
Nem akartunk a 33. és 34. személy lenni,
aki felveti e bolygó létezését,

220
00:10:11,333 --> 00:10:13,917
aztán odamondják nekünk, hogy tévedtünk.

221
00:10:14,792 --> 00:10:16,559
De egy év után

222
00:10:16,583 --> 00:10:17,893
nem volt más választás.

223
00:10:17,917 --> 00:10:20,059
Nem tudtunk más magyarázattal előállni,

224
00:10:20,083 --> 00:10:22,583
mint hogy van egy távoli,

225
00:10:22,625 --> 00:10:25,893
nagy tömegű bolygó egy elnyújtott pályán,

226
00:10:25,917 --> 00:10:27,976
amely a Naprendszer többi része felé dől,

227
00:10:28,000 --> 00:10:30,466
és rákényszeríti ezt az elhelyezkedést

228
00:10:30,490 --> 00:10:32,768
a külső Naprendszer objektumaira.

229
00:10:32,792 --> 00:10:34,934
Találják ki, mit csinál még
egy ilyen bolygó.

230
00:10:34,958 --> 00:10:36,829
Emlékezzenek a Sedna különös pályájára,

231
00:10:36,863 --> 00:10:39,768
és arra, hogyan térítették el
a Naptól egy bizonyos irányba.

232
00:10:39,792 --> 00:10:43,518
Egy ilyen bolygó egész nap
hasonló rendellenességet okoz.

233
00:10:43,542 --> 00:10:45,851
Tudtuk, hogy valami kikerekedik ebből.

234
00:10:45,875 --> 00:10:48,851
Ezzel eljutottunk a mába.

235
00:10:48,875 --> 00:10:53,059
A helyzet olyan, mintha 1845-ben
Párizsban lennénk.

236
00:10:53,083 --> 00:10:54,268
(Nevetés)

237
00:10:54,292 --> 00:10:59,601
Látjuk egy távoli, óriási bolygó
gravitációs hatásait,

238
00:10:59,625 --> 00:11:01,851
próbáljuk számításokkal meghatározni,

239
00:11:01,875 --> 00:11:04,813
merre keressük, hogy odairányítsuk
a távcsövünket,

240
00:11:04,827 --> 00:11:06,314
hogy megtaláljuk ezt a bolygót.

241
00:11:06,338 --> 00:11:08,583
Rengeteg számítógépes szimulációt

242
00:11:08,612 --> 00:11:11,250
és több hónapig tartó
analitikus számításokat végeztünk,

243
00:11:11,250 --> 00:11:13,809
és egyelőre erről tudok beszámolni:

244
00:11:13,833 --> 00:11:17,018
Először is ez a bolygó,
amit kilencedik bolygónak nevezünk,

245
00:11:17,042 --> 00:11:19,625
mivelhogy bolygó,

246
00:11:20,750 --> 00:11:24,018
hatszor akkora tömegű, mint a Föld.

247
00:11:24,042 --> 00:11:26,718
Már nem arról van szó,
hogy kicsit kisebb, mint a Plútó,

248
00:11:26,732 --> 00:11:28,537
vitassuk meg, hogy bolygó-e vagy sem.

249
00:11:28,557 --> 00:11:32,351
Ez az ötödik legnagyobb bolygó
az egész Naprendszerben.

250
00:11:32,375 --> 00:11:36,018
Összehasonlításként
megmutatom a bolygók méretét.

251
00:11:36,042 --> 00:11:40,184
Hátul láthatják a nagy tömegű
Jupitert és Szaturnuszt.

252
00:11:40,208 --> 00:11:42,851
Mellettük a kicsit kisebb
Uránuszt és Neptunuszt.

253
00:11:42,875 --> 00:11:46,352
Felül vannak a Föld típusú bolygók:
Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.

254
00:11:46,376 --> 00:11:49,096
Láthatják a Neptunuszon túli
jeges égitestek övezetét is,

255
00:11:49,130 --> 00:11:50,927
amelynek egyik tagja a Plútó –

256
00:11:50,947 --> 00:11:52,835
szerencsére kivehető, hogy melyik az.

257
00:11:52,859 --> 00:11:55,365
És itt van a kilencedik bolygó.

258
00:11:56,583 --> 00:11:58,828
A kilencedik bolygó nagy.

259
00:11:58,832 --> 00:12:00,309
A kilencedik bolygó olyan nagy,

260
00:12:00,333 --> 00:12:03,104
hogy bizonyára csodálkoznak,
hogyan nem vettük észre idáig.

261
00:12:03,108 --> 00:12:04,326
A kilencedik bolygó nagy,

262
00:12:04,350 --> 00:12:06,351
de igen messze van.

263
00:12:06,375 --> 00:12:11,059
Körülbelül 15-ször messzebb,
mint a Neptunusz,

264
00:12:11,083 --> 00:12:14,351
így nagyjából 50 000-szer halványabb nála.

265
00:12:14,375 --> 00:12:17,309
Ezenkívül az égbolt hatalmas.

266
00:12:17,333 --> 00:12:19,476
Leszűkítettük a helyet,
ahol sejteni véljük,

267
00:12:19,500 --> 00:12:22,018
egy viszonylag kisebb területre,

268
00:12:22,042 --> 00:12:23,934
de még így is évekig tart,

269
00:12:23,958 --> 00:12:26,419
míg szisztematikusan
feltérképezzük ezt a területet

270
00:12:26,453 --> 00:12:28,184
olyan nagy távcsövekkel,

271
00:12:28,208 --> 00:12:31,518
amelyekkel ellátunk ilyen messzire
és ilyen halvány pontra.

272
00:12:31,542 --> 00:12:34,684
Szerencsés esetben lehet, 
hogy nem lesz rá szükség.

273
00:12:34,708 --> 00:12:39,601
Ahogy Bouvard is használt fel nem ismert
megfigyeléseket az Uránusznál,

274
00:12:39,625 --> 00:12:42,393
amelyeket a bolygó felfedezése előtt
91 évvel végeztek,

275
00:12:42,417 --> 00:12:46,184
fogadok, hogy vannak fel nem ismert képek,

276
00:12:46,208 --> 00:12:49,083
amelyek a kilencedik bolygó
helyét mutatják.

277
00:12:50,000 --> 00:12:53,059
Nagyszabású vállalkozás lesz

278
00:12:53,083 --> 00:12:55,393
áttekinteni az összes régi adatot,

279
00:12:55,417 --> 00:12:58,333
és kiszúrni egy halvány, mozgó bolygót.

280
00:12:59,292 --> 00:13:00,643
De haladunk,

281
00:13:00,667 --> 00:13:02,976
és szerintem közeledünk.

282
00:13:03,000 --> 00:13:05,518
Szóval, készüljenek fel!

283
00:13:05,542 --> 00:13:09,518
Nem fogjuk megismételni
Le Verrier rekordját,

284
00:13:09,542 --> 00:13:11,579
hogy: "találják meg a bolygót

285
00:13:11,613 --> 00:13:12,716
egyetlen éjszaka alatt

286
00:13:12,720 --> 00:13:14,934
ilyen kis távolságra attól,
ahová jelezték".

287
00:13:14,958 --> 00:13:18,893
De fogadok, hogy pár éven belül

288
00:13:18,917 --> 00:13:21,309
valahol egy csillagász

289
00:13:21,333 --> 00:13:23,559
talál majd egy halvány fénypontot,

290
00:13:23,583 --> 00:13:25,851
amely lassan mozog az égen,

291
00:13:25,875 --> 00:13:28,144
és diadalmasan bejelenti

292
00:13:28,144 --> 00:13:30,858
Naprendszerünk új,
valószínűleg nem utolsó,

293
00:13:30,858 --> 00:13:33,639
valódi bolygójának felfedezését.

294
00:13:33,639 --> 00:13:34,794
Köszönöm.

295
00:13:34,794 --> 00:13:36,427
(Taps)