1 00:00:00,480 --> 00:00:02,778 Emlékszem, hogy amikor iskolás voltam, 2 00:00:02,778 --> 00:00:07,778 megtanultam az 1, 2, 3 stb. számokat, 3 00:00:08,820 --> 00:00:11,610 de aztán megláttam, hogy az osztályterem ajtajára 4 00:00:11,610 --> 00:00:14,120 rá van írva, hogy I/b. 5 00:00:14,120 --> 00:00:18,690 A másik első osztály ajtajára pedig az, hogy I/a. 6 00:00:18,980 --> 00:00:23,700 A második osztályt sem úgy írták, hogy 2., 7 00:00:23,700 --> 00:00:26,247 hanem úgy, hogy II. 8 00:00:26,247 --> 00:00:29,140 A harmadikat pedig így: III., 9 00:00:29,140 --> 00:00:32,380 a negyediket meg így: IV., egy I és egy V. 10 00:00:32,380 --> 00:00:34,750 Nem értettem, hogy mi ez az egész, 11 00:00:34,750 --> 00:00:38,197 ezért megkérdeztem a tanító nénit, 12 00:00:38,197 --> 00:00:39,030 hogy mik ezek. 13 00:00:39,030 --> 00:00:42,050 Miért ez van ideírva, 14 00:00:42,050 --> 00:00:44,377 miért nem így írják a második osztályt? 15 00:00:44,377 --> 00:00:46,687 Azt mondta, hogy azok a számok, amiket ismerek, 16 00:00:46,687 --> 00:00:47,817 azok az arab számok, 17 00:00:47,817 --> 00:00:49,317 általában azokat használjuk, 18 00:00:49,317 --> 00:00:50,430 de vannak másfajta számok is, 19 00:00:50,430 --> 00:00:52,020 ezeket római számoknak nevezzük. 20 00:00:52,020 --> 00:00:53,960 Ekkor kíváncsi lettem, 21 00:00:53,960 --> 00:00:55,430 és egy kicsit össze is zavarodtam. 22 00:00:55,430 --> 00:01:00,353 Azt kérdeztem, hogy miért lehet a számokat többféleképpen írni, 23 00:01:00,353 --> 00:01:02,273 és ha ezek római számok, 24 00:01:02,273 --> 00:01:05,363 miért nem használjuk már ezeket? 25 00:01:05,363 --> 00:01:07,903 És egyáltalán mik ezek, 26 00:01:07,903 --> 00:01:09,023 és miért kellene megtanulni őket? 27 00:01:09,023 --> 00:01:11,873 Ez volt a legfőbb kérdés: 28 00:01:11,873 --> 00:01:13,626 miért kellene ismernem a számok írásának még egy módját, 29 00:01:13,626 --> 00:01:15,463 ha már van egy, amit ismerek? 30 00:01:15,927 --> 00:01:19,260 Aztán ahogy egyre többet tanultam róluk, rájöttem, 31 00:01:19,260 --> 00:01:21,970 hogy a római számok tanulása olyan, 32 00:01:21,970 --> 00:01:24,990 mintha egy matematikai múzeumban járnék. 33 00:01:25,140 --> 00:01:28,374 Ha jártál már egy szokványos múzeumban, 34 00:01:28,374 --> 00:01:32,080 lehet, hogy láttál dinoszauruszokat, vagyis azok csontvázait. 35 00:01:33,520 --> 00:01:35,570 Én kövületeket is láttam. 36 00:01:35,570 --> 00:01:37,450 Ez azt mutatja, hogy a világ napjainkban 37 00:01:37,670 --> 00:01:39,550 nem olyan, mint régen. 38 00:01:39,550 --> 00:01:41,320 Voltak dolgok, amiket másképp csináltunk, 39 00:01:41,320 --> 00:01:43,537 amiket ma már nem csinálunk. 40 00:01:43,537 --> 00:01:46,900 Rájöttem, hogy a római számok, 41 00:01:46,900 --> 00:01:49,620 vagyis a római számok tanulása is ilyen. 42 00:01:49,620 --> 00:01:51,110 Visszamehetünk az időben, és láthatjuk, hogyan számoltak, 43 00:01:51,110 --> 00:01:52,940 és még azon is elgondolkodhatunk, 44 00:01:52,940 --> 00:01:56,630 hogy miért nem számolunk már így, 45 00:01:56,630 --> 00:01:58,840 és ahogy most számolunk, az jobb-e, és ha igen, miért. 46 00:01:59,780 --> 00:02:02,570 Tehát megismertem a római számokat. 47 00:02:02,570 --> 00:02:07,140 Vannak ezek a betűk, amik számokat jelölnek. 48 00:02:07,140 --> 00:02:09,830 A szokásos számjegyek 49 00:02:09,830 --> 00:02:12,060 az 1, 2, 3, 4 50 00:02:12,060 --> 00:02:14,830 – szokásos alatt az arab számokat értem –, 51 00:02:14,830 --> 00:02:20,200 5, 6, 7, 8, 9. 52 00:02:20,220 --> 00:02:21,430 Ezek a számjegyeink, 53 00:02:21,430 --> 00:02:27,690 és ezekkel minden lehetséges számot fel tudunk írni. 54 00:02:27,690 --> 00:02:29,370 Tehát ezek az arab számjegyek, 55 00:02:30,850 --> 00:02:33,040 természetesen hozzáteszem még 56 00:02:33,040 --> 00:02:35,850 a 0-t, ami nagyon fontos. 57 00:02:35,850 --> 00:02:39,303 Tehát 0-tól 9-ig, ezek az arab számjegyek. 58 00:02:39,303 --> 00:02:44,303 Hasonlóképpen, a római számírás 59 00:02:44,303 --> 00:02:46,343 számjegyei az I, V, X, L ,C, D és M. 60 00:02:56,825 --> 00:02:58,455 Ilyesmi jeleket használtak, 61 00:02:58,455 --> 00:03:01,030 egy függőleges pálcikát, ez jelölte az 1-est. 62 00:03:01,100 --> 00:03:06,650 A V volt az 5, az X a 10, 63 00:03:06,650 --> 00:03:09,347 az L az 50, a C a 100. 64 00:03:09,347 --> 00:03:13,420 Talán elég, ha ezeket tudod, 65 00:03:13,420 --> 00:03:15,690 de ha érdekel, 66 00:03:15,690 --> 00:03:18,923 a D az 500 és az M az 1000. 67 00:03:20,120 --> 00:03:25,550 Azt talán már észrevetted, hogy eezzel még nem tudjuk 68 00:03:25,550 --> 00:03:27,700 a római számokat írni és olvasni. 69 00:03:27,800 --> 00:03:31,810 Egyelőre csak azt tudjuk, hogy ezeket a számjegyeket használták. 70 00:03:31,810 --> 00:03:32,123 Szóval arab számokkal 71 00:03:32,123 --> 00:03:32,437 – pontosabban hindu-arab számokkal, 72 00:03:32,437 --> 00:03:33,065 mivel valójában ezek Indiában alakultak ki, 73 00:03:33,065 --> 00:03:34,320 fel is írom ide, hogy hindu-arab számok – 74 00:03:39,150 --> 00:03:42,490 hogy írjuk le ezekkel a számokat? 75 00:03:42,520 --> 00:03:46,360 Ha le akarom írni a százhúszat, 76 00:03:49,390 --> 00:03:52,370 akkor az 1 százas, 2 tízes és 0 egyes. 77 00:03:53,700 --> 00:03:55,750 Ezt úgy mondjuk, hogy százhúsz. 78 00:03:55,750 --> 00:03:57,790 Tehát a helyi értékes számírást használjuk, 79 00:03:57,790 --> 00:04:00,510 amit biztosan ismersz már, 80 00:04:00,510 --> 00:04:01,890 helyi értékes számírás. 81 00:04:01,890 --> 00:04:04,500 A római számírás nem helyi értékes, 82 00:04:04,500 --> 00:04:08,680 és nem volt külön jelölésük a 0-ra. 83 00:04:08,680 --> 00:04:11,220 Látod, nincs a betűk közt olyan, amelyik 0-t ér. 84 00:04:11,220 --> 00:04:13,300 Tehát ez eléggé különbözik 85 00:04:13,300 --> 00:04:15,283 a hindu-arab rendszertől. 86 00:04:15,283 --> 00:04:17,460 De érdekes dolog megtanulni, 87 00:04:17,460 --> 00:04:19,120 hogy írjuk le és hogy olvassuk ki a római számokat. 88 00:04:19,120 --> 00:04:20,670 Igazából nem kell megjegyezni, 89 00:04:20,670 --> 00:04:22,270 valószínűleg nem fogod túl gyakran használni. 90 00:04:22,270 --> 00:04:26,203 Ez csak egy szórakoztató gyakorlat, amit fejben fogunk megoldani.