Ha valaki szemétnek hív

valószínűleg megsértődsz,

bár tudományos szempontból

nincs messze a valóságtól.

Gondolkodtál valaha azon,

honnan származik a táplálékod?

Válaszolhatnád, hogy

növényeket, állatokat, gombát eszel.

Valószínűleg eszedbe sem jut,

hogy a növények, 
állatok és gombák

rothadó élőlényekből
és ürülékből táplálkoznak.

Így valójában,
tested nagy részét

pár lépés választja el
az olyan dolgoktól,

amelyek a pocsolyában is vannak.

Egy ökoszisztéma
minden élőlényét

a korallzátony lakóitól kezdve

a tóban úszó halakon,

és a szavanna oroszlánjain át,

közvetlenül vagy közvetve

élettelen dolgok táplálnak.

Testünk szerves anyagainak 
nagy része,

ha alaposan utána járunk,

a fotoszintézis során készül

CO2-ból és vízből.

A napfény energiáját
felhasználva,

a növények a vizet
és CO2-ot

glükózzá és oxigénné
alakítják.

Aztán a glükóz összetettebb

szerves molekulákká
alakul.

Ezekből épül fel a szár,
gyökér, gyümölcs, és a többi.

A szerves molekulákban
tárolt energia aztán,

az általunk ismert táplálékláncba kerül.

Valószínűleg láttad már ezt

vagy ezt az ábrát.

Ezek a zöld táplálékláncok

élő növényekkel
kezdődnek.

Ám a valós földi ökoszisztémákban

a növények
kevesebb, mint 10%-át

eszik meg élve.

Mi a helyzet a maradék
90%-kal?

Csak néz körbe a
talajon egy őszi napon.

Az élő növények
elhullajtott halott részeit:

lehullott leveleket,
letört faágakat,

gyökereket a föld alatt.

A legtöbb növény szerencsés,

élhet anélkül,
hogy megennék.

Ám végül elpusztul, és
anyaga megmarad.

Számít ez a 90%-nyi el nem fogyasztott,

emésztetlen, halott növényi rész a Földön?

Mindez szerves törmelék lesz,

alapja az úgynevezett
barna táplálékláncnak,

amely leginkább így néz ki.

Ami a növényekkel történik

az történik a táplálékláncban
feljebb lévő élőlényekkel is.

Néhányat élve fogyasztanak el,

de a legtöbbet

halott vagy rothadt állapotában.

Ebben a táplálékláncban

az élőlények elhullajtják
a szerves anyagokat

és emésztésük végtermékét.

Aztán meghalnak,
és maradványaik elrothadnak.

Mindez borzalmasan hangzik, nem?

De nem.

Minden szerves törmeléket
végül mikróbák

és egyéb dögevők fogyasztanak el.

Így mindez egyszerűen
a barna tápláléklánc alapja lesz,

amely sok egyéb élőlényt,

köztük minket is fenntart.

A tudósok tanulmányozzák, hogy

a szerves törmelékek

milyen energiaforrásai és mozgatói

a legtöbb természetes
ökoszisztémának.

A legtöbb kapcsolat egy ökoszisztémában,

ennél még összetettebb.

A tápláléklánc igazából egy egyszerű

energia áramlási folyamat.

Minden ökoszisztémában

sok ilyen folyamat kapcsolódik össze,

és interakciók gazdag hálózatát,

táplálékhálózatot alakít, amit

minden lépésnél halott anyag táplál.

A táplálékhálózat

annyira összetett,

hogy szinte minden fajt benne

maximum 2 lépés választ el
a szerves törmeléktől.

Még minket, embereket is.

Valószínűleg nem eszel romlott dolgokat,

gázt vagy sarat közvetlenül.

Ám táplálékod valószínűleg evett.

A legtöbb elfogyasztott állat,

vagy közvetlenül eszi
a szerves törmeléket,

mint a sertés, baromfi,
gomba, rákfélék

vagy a harcsa és a többi fenéklakó,

vagy etetik őket
állati melléktermékekkel.

Így, ha azt gondolod, a természet

tele van szeméttel, igazad van.

Ám az egyik élőlény szemete
a másiknak érték.

Így minden rothadó, halott anyag

tápláló energiát jelent számunkra,

és a legtöbb élőlény számára a Földön,

amíg a táplálékhálózaton
keresztülhalad.

Gondolkozz el ezen!.