WEBVTT

00:00:01.617 --> 00:00:03.582
Amikor 8 éves voltam,

00:00:03.582 --> 00:00:05.740
új lány jött az osztályba,

00:00:05.740 --> 00:00:08.773
és olyan megkapó volt,

00:00:08.773 --> 00:00:11.055
mint amilyen egy új lány lenni szokott.

00:00:11.055 --> 00:00:13.733
Hihetetlen fényes hajzuhataga

00:00:13.733 --> 00:00:16.773
és aranyos kis tolltartója volt,

00:00:16.773 --> 00:00:20.361
jól tudta az államok fővárosait,

00:00:20.361 --> 00:00:22.853
nagyon jól betűzött.

00:00:22.853 --> 00:00:27.803
És én csak féltékenykedtem, addig

00:00:27.803 --> 00:00:31.346
amíg ki nem találtam fondorlatos tervemet.

00:00:31.346 --> 00:00:35.579
Egyik nap tovább bennmaradtam tanítás után,

00:00:35.579 --> 00:00:39.659
kicsit tovább, mint kellett volna, bujkáltam a lány mosdóban.

00:00:39.659 --> 00:00:41.994
Amikor kitisztult a terep, előbukkantam,

00:00:41.994 --> 00:00:43.733
beosontam az osztályterembe,

00:00:43.733 --> 00:00:47.590
és elvettem a tanári asztalról a naplót.

00:00:47.590 --> 00:00:49.926
És akkor megtettem.

00:00:49.926 --> 00:00:52.293
Szórakoztam picit a riválisom jegyeivel,

00:00:52.293 --> 00:00:55.123
csak egy picit, csak lefokoztam párat az ötösei közül.

00:00:55.123 --> 00:00:58.222
Az összeset. (Nevetés)

00:00:58.222 --> 00:01:01.965
Majd kész voltam, hogy visszategyem a naplót a fiókba,

00:01:01.965 --> 00:01:04.999
amikor beugrott, hogy még néhány osztálytársamnak

00:01:04.999 --> 00:01:08.492
szintén elég jó jegyei vannak.

00:01:08.492 --> 00:01:10.540
Tehát, gyorsan

00:01:10.540 --> 00:01:12.528
kijavítottam mindenki jegyeit,

00:01:12.528 --> 00:01:14.437
nem voltam túl ötletes.

00:01:14.437 --> 00:01:16.951
Mindenkinek adtam egy csomó 3-ast

00:01:16.951 --> 00:01:19.752
magamnak pedig egy csomó 5-öst,

00:01:19.752 --> 00:01:22.552
csak mert én ott voltam, nyilván értik.

NOTE Paragraph

00:01:22.552 --> 00:01:28.162
Még mindig nem egészen értem a viselkedésemet.

00:01:28.162 --> 00:01:30.574
Nem tudom, honnan jött az ötlet.

00:01:30.574 --> 00:01:33.903
És azt sem, hogy miért éreztem olyan jól magam közben.

00:01:33.903 --> 00:01:35.426
Jól éreztem magam.

00:01:35.426 --> 00:01:38.005
Nem is értem, de soha nem buktam le.

00:01:38.005 --> 00:01:39.601
Úgy értem, annyira hihetetlenül egyértelmű volt.

00:01:39.601 --> 00:01:40.914
Soha nem buktam le.

00:01:40.914 --> 00:01:43.435
De lényegében, össze vagyok zavarodva,

00:01:43.435 --> 00:01:44.942
hogy miért foglalkoztatott annyira engem

00:01:44.942 --> 00:01:46.886
az a kis lány, az a picike kislány,

00:01:46.886 --> 00:01:48.600
annyira jól betűzött?

00:01:48.600 --> 00:01:50.710
A féltékenység összezavart.

00:01:50.710 --> 00:01:53.634
Annyira titokzatos, és átható.

00:01:53.634 --> 00:01:56.100
Tudjuk, hogy a babák is féltékenyek.

00:01:56.100 --> 00:01:59.750
Tudjuk, hogy a főemlösök is azok. A rigófélék hajlamosak.

00:01:59.750 --> 00:02:03.270
Tudjuk, hogy a féltékenység a leggyakoribb indíték

00:02:03.270 --> 00:02:06.186
a házastársi gyilkosságok esetében az Egyesült Államokban.

00:02:06.186 --> 00:02:09.290
És még nem is olvastam tanulmányt

00:02:09.290 --> 00:02:12.205
ami ki tudnák mutatni az egyedülállóságát

00:02:12.205 --> 00:02:17.059
vagy hosszú múltját, vagy komor örömét.

00:02:17.059 --> 00:02:19.906
Ehhez a képzeletünkbe kell merülnünk,

00:02:19.906 --> 00:02:22.246
mert a regény az a laboratórium

00:02:22.246 --> 00:02:23.820
amely tanulmányozza a féltékenységet

00:02:23.820 --> 00:02:25.894
annak minden lehetséges konfigurációjában.

00:02:25.894 --> 00:02:29.218
Tulajdonképpen, nem tudom, hogy túlzás-e azt kérdeznem,

00:02:29.218 --> 00:02:31.250
ha nem lenne féltékenység,

00:02:31.250 --> 00:02:33.800
lenne-e egyáltalán irodalom?

00:02:33.800 --> 00:02:37.390
Nos, nincs Szép Heléna, nincs "Odüsszeia."

00:02:37.390 --> 00:02:40.228
Nincs féltékeny király, nincsen "Ezeregyéjszaka."

00:02:40.228 --> 00:02:43.365
Nincs Shakespeare.

00:02:43.365 --> 00:02:45.555
Eltünnének a középiskolai kötelezők,

00:02:45.555 --> 00:02:47.367
mert elveszítenénk "A hang és a tébolyt,"

00:02:47.367 --> 00:02:49.616
"Gatsby-t", a "Fiesta (A nap is felkel)-t"

00:02:49.616 --> 00:02:53.743
"Bovárynét", "Anna Kareninát".

00:02:53.743 --> 00:02:56.150
Ha nincs féltékenység, nincs Proust. És ezt úgy értem,

00:02:56.150 --> 00:02:57.911
hogy tudom, hogy divat azt mondani, hogy Proust

00:02:57.911 --> 00:02:59.518
mindenre választ ad,

00:02:59.518 --> 00:03:02.224
de a féltékenység esetében,

00:03:02.224 --> 00:03:04.965
ez tényleg így van.

00:03:04.965 --> 00:03:08.951
Idén száz éves mesterműve, "Az eltűnt idő nyomában"

00:03:08.951 --> 00:03:12.952
és ez a szexuális féltékenységet legjobban kimerítő tanulmány

00:03:12.952 --> 00:03:15.104
és a szokásos versenyszellemet is jól elemzi,
ami az én fémjelzésem,

00:03:15.104 --> 00:03:17.689
mellyel mindannyiunknak meg kell küzdenie.

00:03:17.689 --> 00:03:20.116
És ha Proustra gondolunk, akkor

00:03:20.116 --> 00:03:21.610
a szentimentális részletekre gondolunk, ugye?

00:03:21.610 --> 00:03:23.565
A kisfiúra, aki próbált elaludni.

00:03:23.565 --> 00:03:27.746
A levendula teába áztatott madeleine kekszre.

00:03:27.746 --> 00:03:29.772
De elfeledjük, hogy milyen durva látomása volt.

00:03:29.772 --> 00:03:31.612
Elfelejtjük, hogy milyen könyörtelen.

00:03:31.612 --> 00:03:33.933
Úgy értem, ezek olyan könyvek, melyekre Virginia Woolf azt mondta,

00:03:33.933 --> 00:03:36.269
olyan kemények, mint a bélhúr.

00:03:36.269 --> 00:03:38.317
Nem tudom, mi az a bélhúr,

00:03:38.317 --> 00:03:41.218
de feltételezzük, hogy valami félelmetes.

NOTE Paragraph

00:03:41.218 --> 00:03:44.436
Nézzük meg, miért passzol ennyire

00:03:44.436 --> 00:03:48.114
a regény és a féltékenység, a féltékenység és Proust.

00:03:48.114 --> 00:03:51.345
Lehet ez valami annyira nyílvánvaló, hogy

00:03:51.345 --> 00:03:54.728
a féltékenység, ami alapvetően: ember, szenvedély, akadály,

00:03:54.728 --> 00:03:59.396
ennyire szilárd alapja az elbeszélésnek?

00:03:59.396 --> 00:04:02.071
Nem tudom. De szerintem közel vagyunk a valósághoz,

00:04:02.071 --> 00:04:04.120
hiszen gondoljunk csak arra, mi történik,

00:04:04.120 --> 00:04:05.898
ha féltékenyek vagyunk.

00:04:05.898 --> 00:04:09.850
Ha féltékenyek vagyunk, bemagyarázunk magunknak dolgokat.

00:04:09.850 --> 00:04:14.133
Történeteket mások életéről,

00:04:14.133 --> 00:04:16.807
és ezektől a történetektől szörnyen érezzük magunkat

00:04:16.807 --> 00:04:19.030
mert ezeket azért hozzuk létre, hogy szörnyen érezzük magunkat.

00:04:19.030 --> 00:04:21.564
Mesélőként és hallgatóságként tudjuk,

00:04:21.564 --> 00:04:23.538
milyen részletek kerüljenek bele,

00:04:23.538 --> 00:04:27.107
hogy jól magunkba döfjük a kést. Ugye?

00:04:27.107 --> 00:04:30.462
A féltékenység amatőr regényíróvá tesz minket,

00:04:30.462 --> 00:04:32.478
és ez az, amit Proust megértett.

NOTE Paragraph

00:04:32.478 --> 00:04:35.651
Az első kötetben, a Swann-ban,

00:04:35.651 --> 00:04:37.475
a regényciklusban,

00:04:37.475 --> 00:04:39.181
Swann az egyik főszereplő,

00:04:39.181 --> 00:04:42.409
nagyon szeretően gondolkodik szeretőjéről

00:04:42.409 --> 00:04:44.101
és arról, hogy milyen jó az ágyban,

00:04:44.101 --> 00:04:47.143
majd hirtelen, pár mondat alatt,

00:04:47.143 --> 00:04:49.184
és ezek a Proust-i mondatok,

00:04:49.184 --> 00:04:50.696
tehát olyan hosszúak, mint a folyók,

00:04:50.696 --> 00:04:52.959
de néhány mondat alatt,

00:04:52.959 --> 00:04:55.366
hirtelen hátrahőköl és rádöbben,

00:04:55.366 --> 00:04:58.649
"Várjunk csak, minden, amit szeretek ebben a nőben,

00:04:58.649 --> 00:05:02.420
azt más is szeretné ebben a nőben.

00:05:02.420 --> 00:05:05.511
Minden gyönyörűséget, amit ad nekem,

00:05:05.511 --> 00:05:07.220
meg tudná adni másnak is,

00:05:07.220 --> 00:05:09.498
talán épp most."

00:05:09.498 --> 00:05:12.282
És ez az a történet, ahol elkezdi magának bemesélni,

00:05:12.282 --> 00:05:14.145
és innentől, Proust azt írja, hogy

00:05:14.145 --> 00:05:17.192
minden új bájt, amit Swann felfedez szeretőjében,

00:05:17.192 --> 00:05:19.856
hozzáadja "privát kínzókamrájának

00:05:19.856 --> 00:05:23.478
eszközkészletéhez."

NOTE Paragraph

00:05:23.478 --> 00:05:25.753
Nos, Swann és Proust, be kell látnunk,

00:05:25.753 --> 00:05:27.429
megrögzötten féltékenyek voltak.

00:05:27.429 --> 00:05:29.133
Tudják, Proust barátainak el kellett volna hagyniuk

00:05:29.133 --> 00:05:31.737
az országot, ha szakítani akartak volna.

00:05:31.737 --> 00:05:34.640
De nem kell ennyire féltékenynek lenni,

00:05:34.640 --> 00:05:37.551
hogy elismerjük, hogy nehéz. Ugye?

00:05:37.551 --> 00:05:39.160
A féltékenység fárasztó.

00:05:39.160 --> 00:05:42.807
Ez egy éhes érzelem. Meg kell etetni.

NOTE Paragraph

00:05:42.807 --> 00:05:44.896
És mit eszik a féltékenység?

00:05:44.896 --> 00:05:47.986
Információt eszik.

00:05:47.986 --> 00:05:50.375
Részleteket eszik.

00:05:50.375 --> 00:05:53.198
Szereti a fényes hajzuhatagokat,

00:05:53.198 --> 00:05:55.664
az aranyos kis tolltartókat.

00:05:55.664 --> 00:05:57.206
A fotókat.

00:05:57.206 --> 00:06:00.936
Ezért olyan népszerű az Instagram.

00:06:00.936 --> 00:06:04.897
Proust tulajdonképpen összeköti a tudományosság és a féltékenység nyelvét.

00:06:04.897 --> 00:06:07.339
Amikor Swann éppen féltékeny izgalmában van,

00:06:07.339 --> 00:06:09.510
majd hirtelen hallgatózik az ajtóban

00:06:09.510 --> 00:06:11.533
megvesztegeti szeretője szolgálóit,

00:06:11.533 --> 00:06:12.985
megvédi ezt a viselkedést.

00:06:12.985 --> 00:06:15.402
Azt mondja, "Nézze, tudom, hogy azt gondolja, hogy ez visszataszító,

00:06:15.402 --> 00:06:17.208
de semmiben sem különbözik

00:06:17.208 --> 00:06:19.558
egy ősi üzenet megfejtésétől

00:06:19.558 --> 00:06:21.225
vagy egy ősi épület vizsgálatától."

00:06:21.225 --> 00:06:23.822
Azt mondja: "Ezek tudományos kutatások,

00:06:23.822 --> 00:06:26.825
valódi intellektuális értékekkel."

00:06:26.825 --> 00:06:28.937
Proust azt próbálja nekünk bemutatni,

00:06:28.937 --> 00:06:31.828
hogy a féltékenység nem tolerálható, és abszurddá válunk tőle,

00:06:31.828 --> 00:06:36.498
de tulajdonképpen, a legmélyén, igény a tudásra,

00:06:36.498 --> 00:06:39.899
igény az igazságra, a fájdalmas igazságra,

00:06:39.899 --> 00:06:41.828
és tulajdonképpen, ahol Proust rátapint a lényegre,

00:06:41.828 --> 00:06:44.620
minél fájdalmasabb az igazság, annál jobb.

00:06:44.620 --> 00:06:49.357
Fájdalom, megaláztatás, veszteség:

00:06:49.357 --> 00:06:52.313
Ezek voltak Proust bölcsességének alappillérei.

00:06:52.313 --> 00:06:56.215
Azt mondja, "Az a nő kell nekünk,

00:06:56.215 --> 00:06:59.001
aki kiváltja belőlünk a szenvedést

00:06:59.001 --> 00:07:02.506
és érzelmek sokkal behatóbb, erősebb skáláját,

00:07:02.506 --> 00:07:06.945
mint egy zseni, aki érdekel minket."

00:07:06.945 --> 00:07:09.820
Azt üzeni ezzel, hogy keressünk egy kegyetlen nőt?

00:07:09.820 --> 00:07:12.117
Nem. Szerintem azt üzeni

00:07:12.117 --> 00:07:15.286
hogy a féltékenység felfedi az igaz énünket.

00:07:15.286 --> 00:07:18.182
És van valami hasonló érzelem, ami

00:07:18.182 --> 00:07:20.510
ilyen módon megnyit bennünket?

00:07:20.510 --> 00:07:22.590
Valami más érzelem, ami ennyire felszabadítja

00:07:22.590 --> 00:07:25.923
aggressziónkat, rejtett ambicíóinkat

00:07:25.923 --> 00:07:28.322
és jogosultságunkat?

00:07:28.322 --> 00:07:30.972
Más érzelem megtanít minket arra,

00:07:30.972 --> 00:07:34.164
hogy ilyen különös intenzitással szemléljünk dolgokat?

NOTE Paragraph

00:07:34.164 --> 00:07:36.316
Freud később írt erről.

00:07:36.316 --> 00:07:38.570
Egy nap, Freudot meglátogatta

00:07:38.570 --> 00:07:40.892
ez a nagyon ideges fiatalemeber, aki meg volt

00:07:40.892 --> 00:07:43.395
győződve róla, hogy a felesége megcsalja.

00:07:43.395 --> 00:07:45.472
És Freud azt mondja, hogy van valami furcsa ebben a figurában,

00:07:45.472 --> 00:07:47.586
mert nem azt nézi, hogy mit csinál a felesége.

00:07:47.586 --> 00:07:49.557
Mert a nő feddhetetlen, mindenki tudja.

00:07:49.557 --> 00:07:50.887
Szegény teremtést

00:07:50.887 --> 00:07:52.885
ok nélkül gyanusítják.

00:07:52.885 --> 00:07:55.694
De ő azokat a dolgokat nézte, amelyeket a felesége

00:07:55.694 --> 00:07:58.194
észrevétlenül, tudat alatt cselekedett.

00:07:58.194 --> 00:08:00.511
Túl szikrázóan mosolyog,

00:08:00.511 --> 00:08:03.851
vagy csak véletlenül megérintette azt a férfit ott?

00:08:03.851 --> 00:08:06.527
[Freud] azt mondja, hogy a férfi a

00:08:06.527 --> 00:08:10.875
felesége tudatalattijának őre lett.

NOTE Paragraph

00:08:10.875 --> 00:08:12.696
A regény nagyon jó ebból a szempontból.

00:08:12.696 --> 00:08:15.504
Nagyon jól írja le, hogy a féltékenység arra vezet minket,

00:08:15.504 --> 00:08:19.488
hogy intenzíven figyeljünk, de nem arra, hogy alaposan.

00:08:19.488 --> 00:08:23.563
Valójában, minél jobban féltékenyek vagyunk,

00:08:23.563 --> 00:08:26.082
annál inkább ural minket képzeletünk.

00:08:26.082 --> 00:08:29.002
És ezért hiszem, hogy a féltékenység

00:08:29.002 --> 00:08:31.818
nem csak buzdít minket, hogy cselekedjünk

00:08:31.818 --> 00:08:33.818
erőszakosan, törvénybe ütközően.

00:08:33.818 --> 00:08:36.100
A féltékenység arra sarkall, hogy

00:08:36.100 --> 00:08:38.458
rendkívül leleményesek legyünk.

00:08:38.458 --> 00:08:40.901
Most a nyolcéves önmagamra gondolok, elismerem,

00:08:40.901 --> 00:08:44.920
de egy másik történetre is, amelyet a hírekben hallottam.

00:08:44.920 --> 00:08:48.828
Egy 52 éves Michigan-i nő lebukott,

00:08:48.828 --> 00:08:51.697
mert egy hamis Facebook profilt hozott létre,

00:08:51.697 --> 00:08:55.420
amelyről hitvány, förtelmes üzeneteket küldözgetett

00:08:55.420 --> 00:08:59.645
magának, egy egész évig.

00:08:59.645 --> 00:09:01.770
Egy évig. Egy teljes évig.

00:09:01.770 --> 00:09:03.645
És a volt barátja új barátnőjét próbálta

00:09:03.645 --> 00:09:05.802
gyanúba keverni,

00:09:05.802 --> 00:09:09.443
és be kell vallanom, hogy amikor hallottam,

00:09:09.443 --> 00:09:11.355
ez belőlem a csodálatot váltotta ki.

00:09:11.355 --> 00:09:12.932
(Nevetés)

00:09:12.932 --> 00:09:15.347
Mert, úgy értem, legyünk reálisak.

00:09:15.347 --> 00:09:19.664
Milyen óriási, ha más lenne a helyzet, kreatívításra vall? Ugye?

00:09:19.664 --> 00:09:22.084
Ez regénybe illő.

00:09:22.084 --> 00:09:25.485
Patricia Highsmith regénybe illő.

NOTE Paragraph

00:09:25.485 --> 00:09:27.655
Mostanában Highsmith-t különösen kedvelem.

00:09:27.655 --> 00:09:31.707
Az amerikai írások zseniális és bizarr női képviselője.

00:09:31.707 --> 00:09:33.900
Az "Idegenek a vonaton" szerzője

00:09:33.900 --> 00:09:35.948
és "A tehetséges Mr. Ripley"-é

00:09:35.948 --> 00:09:39.013
ezek mind arról szólnak, hogy a féltékenység,

00:09:39.013 --> 00:09:40.888
hogyan mocskolja be gondolatainkat,

00:09:40.888 --> 00:09:43.882
és arról, ha egyszer a féltékenység légkörébe kerültünk,

00:09:43.882 --> 00:09:49.145
akkor a mi van és a mi lehetne közötti membrán

00:09:49.145 --> 00:09:52.038
milyen könnyedén kilyukasztható.

00:09:52.038 --> 00:09:54.486
Vegyük Tom Ripley-t, a leghíresebb szereplőjét.

00:09:54.486 --> 00:09:57.325
Nos, Tom Ripley onnan indul, hogy szeretne téged,

00:09:57.325 --> 00:09:59.501
vagy amid van, azért,

00:09:59.501 --> 00:10:02.929
hogy ő te lehessen és legyen neki az, ami egyszer volt neked,

00:10:02.929 --> 00:10:04.462
és te a padló alatt vagy,

00:10:04.462 --> 00:10:05.825
ő hallgat a nevedre,

00:10:05.825 --> 00:10:07.517
a gyűrűidet hordja,

00:10:07.517 --> 00:10:09.518
kimeríti a bankszámládat.

00:10:09.518 --> 00:10:11.493
Ez is egy járható út.

NOTE Paragraph

00:10:11.493 --> 00:10:15.157
De mit teszünk? Nem járhatjuk ezt az utat.

00:10:15.157 --> 00:10:17.194
Nem adhatok az egész világnak hármasokat,

00:10:17.194 --> 00:10:20.041
mint ahogy néhanapján megtenném,

00:10:20.041 --> 00:10:23.539
És ez nagy kár, mert irigykedő időket élünk.

00:10:23.539 --> 00:10:26.446
Féltékeny időket.

00:10:26.446 --> 00:10:28.459
Úgy értem a közösségi média jó polgárai vagyunk,

00:10:28.459 --> 00:10:31.843
nemde, ahol a valuta az irigység?

NOTE Paragraph

00:10:31.843 --> 00:10:36.312
A regény megmutatja a helyes utat? Nem vagyok benne biztos.

00:10:36.312 --> 00:10:39.753
Tehát tegyük azt, amit a szereplők mindig tesznek, ha nem biztosak,

00:10:39.753 --> 00:10:41.929
amikor kétségek között vannak.

00:10:41.929 --> 00:10:44.203
Menjünk el a Baker street 221 B-be

00:10:44.203 --> 00:10:46.221
és kérdezzük meg Sherlock Holmes-t.

00:10:46.221 --> 00:10:48.690
Ha az emberek Holmes-ra gondolnak,

00:10:48.690 --> 00:10:51.799
akkor Moriarty professzorra is gondolnak, az ő félelmetes ellenségére,

00:10:51.799 --> 00:10:54.006
ugye, erre a bűnügyi lángelmére.

00:10:54.006 --> 00:10:56.469
De én mindig jobban kedveltem Lestrade felügyelőt,

00:10:56.469 --> 00:10:59.374
a Scotland Yard patkányarcú vezetőjét,

00:10:59.374 --> 00:11:01.104
akinek szüksége van Holmes-ra,

00:11:01.104 --> 00:11:03.408
szüksége van a géniuszára, de neheztel rá.

00:11:03.408 --> 00:11:05.265
Ó, annyira ismerős ez nekem.

00:11:05.265 --> 00:11:09.282
Tehát Lestrade-nak szüksége van segítségére, neheztel Holmes-ra,

00:11:09.282 --> 00:11:12.593
és egyfajta forrongó keserűséggel dolgoznak a rejtélyeken.

00:11:12.593 --> 00:11:16.470
De ahogyan együtt dolgoznak, valami megváltozik,

00:11:16.470 --> 00:11:19.513
és végül a "Hat Napóleon kalandjában",

00:11:19.513 --> 00:11:23.443
egyszer Holmes bejön, elkápráztat mindenkit a megoldásával,

00:11:23.443 --> 00:11:26.884
Lestrade Holmes-hoz fordul és azt mondja:

00:11:26.884 --> 00:11:31.165
"Nem féltékenyek vagyunk önre, Mr. Holmes,

00:11:31.165 --> 00:11:34.524
hanem büszkék."

00:11:34.524 --> 00:11:36.853
És azt mondja, hogy nincs olyan ember a Scotland Yard-nál,

00:11:36.853 --> 00:11:39.852
aki nem szeretne kezet fogni Sherlock Holmes-szal.

NOTE Paragraph

00:11:39.852 --> 00:11:42.237
Ez azon ritka alkalmak egyike, amikor Holmes-t

00:11:42.237 --> 00:11:44.332
meghatottnak látjuk, és ezt én nagyon megindítónak találom,

00:11:44.332 --> 00:11:47.396
ezt a kis jelenetet, ugyanakkor rejtélyesnek, értik?

00:11:47.396 --> 00:11:49.309
Úgy tűnik, mintha a féltékenységet

00:11:49.309 --> 00:11:52.047
egyfajta mértani problémának kezelné, nem érzelemnek.

00:11:52.047 --> 00:11:54.913
Tudják, egyik pillanatban még két külön oldalon,

00:11:54.913 --> 00:11:56.836
a következőben ugyanazon állnak.

00:11:56.836 --> 00:11:58.983
Hirtelen, Lestrade megengedi magának,

00:11:58.983 --> 00:12:01.950
hogy csodálja ezt az elmét, akire neheztelt.

00:12:01.950 --> 00:12:03.879
Lehet ez ennyire egyszerű?

00:12:03.879 --> 00:12:06.310
Mi van, ha a féltékenység tényleg mértani probléma,

00:12:06.310 --> 00:12:10.020
csak azon múlik, hogy mit engedünk meg magunknak,

00:12:10.020 --> 00:12:12.350
hogyan viszonyuljunk a másikhoz?

00:12:12.350 --> 00:12:14.221
Nos, talán nem kellene neheztelnünk

00:12:14.221 --> 00:12:16.282
mások kiválóságára.

00:12:16.282 --> 00:12:19.656
Talán szövetségre léphetnénk vele.

NOTE Paragraph

00:12:19.656 --> 00:12:21.912
De szeretem az eshetőségi terveket.

00:12:21.912 --> 00:12:24.248
Tehát, ameddig várjuk, hogy ez megtörténjen,

00:12:24.248 --> 00:12:26.944
addig is emlékezzünk, hogy a fikció a vigaszunk.

00:12:26.944 --> 00:12:29.395
A fikció önmaga demisztifikálja a féltékenységet.

00:12:29.395 --> 00:12:31.478
Megháziasítja,

00:12:31.478 --> 00:12:33.356
meghívja az asztalhoz.

00:12:33.356 --> 00:12:35.229
És nézzük, kik ülnek ott:

00:12:35.229 --> 00:12:39.065
kedves Lestrade, szörnyű Tom Ripley,

00:12:39.065 --> 00:12:43.534
őrült Swann, Marcel Proust önmaga.

00:12:43.534 --> 00:12:45.948
Kitűnő társaságunk van.

00:12:45.948 --> 00:12:47.368
Köszönöm.

00:12:47.368 --> 00:12:52.184
(Taps)