WEBVTT 00:00:00.175 --> 00:00:01.008 Most beszéljünk egy kicsit az ókori Róma 00:00:01.008 --> 00:00:03.834 társadalmi és államszerkezetéről. 00:00:03.834 --> 00:00:06.079 Fontos, hogy ne tekintsünk úgy az ókori Rómára, 00:00:06.079 --> 00:00:08.636 mint egy beállt, soha nem változó államalakulatra. 00:00:08.640 --> 00:00:11.760 Alapításától kezdve több, mint ezer évig állt fenn. 00:00:11.760 --> 00:00:14.019 Kezdetben királyság volt. 00:00:14.019 --> 00:00:17.263 Amennyiben hiszünk az eredetmítosznak, 00:00:17.263 --> 00:00:20.000 Rómát Romulus alapította i.e. 753-ban. 00:00:20.000 --> 00:00:23.220 A történészek többsége nem fogadja el ezt a hagyományt. 00:00:23.220 --> 00:00:30.200 Utolsó királyukat, Tarquinius Superbust, i.e. 509-ben fosztották meg trónjától, 00:00:30.200 --> 00:00:32.765 és ekkor kiáltották ki a Római Köztársaságot. 00:00:32.765 --> 00:00:39.280 Róma végül Julius Caesar és Augustus uralkodása alatt császárság lett. 00:00:39.280 --> 00:00:41.940 Amikor ilyen hosszan áll fenn egy állam, 00:00:41.947 --> 00:00:44.700 könnyű elképzelni, hogy társadalmi szerkezete és politikai berendezkedése 00:00:44.700 --> 00:00:46.142 idővel megváltozik. 00:00:46.142 --> 00:00:50.425 Kezdjük a királyság időszakával, 00:00:50.425 --> 00:00:52.460 mivel már ekkor megjelennek bizonyos 00:00:52.460 --> 00:00:54.560 említésre méltó elemek, 00:00:54.560 --> 00:00:56.314 olyan társadalmi és politikai struktúrák, 00:00:56.314 --> 00:01:00.821 amelyek a köztársaság, majd a császárság idején is fennmaradtak. 00:01:00.821 --> 00:01:02.388 Az egyik érdekesség, 00:01:02.388 --> 00:01:04.428 hogy amikor királyokra gondolunk, 00:01:04.428 --> 00:01:06.720 dinasztiák jutnak eszünkbe. 00:01:06.720 --> 00:01:08.140 Ha én király vagyok, 00:01:08.140 --> 00:01:10.712 akkor legidősebb fiam, vagy bizonyos kultúrákban 00:01:10.712 --> 00:01:13.500 a legidősebb lányom, is király, illetve királynő lesz. 00:01:13.500 --> 00:01:15.492 Azonban Rómában, 00:01:15.492 --> 00:01:18.549 különösen a királyság korai időszakában, 00:01:18.549 --> 00:01:20.601 sok király választás útján került hatalomra. 00:01:20.601 --> 00:01:24.210 Nagy hatalmuk volt, az összes hatalmat ők testesítették meg: 00:01:24.210 --> 00:01:26.938 a végrehajtó, a törvényhozó hatalmat, 00:01:26.938 --> 00:01:29.871 az igazságszolgáltatást, sőt, vallási hatalommal is felruházták őket. 00:01:29.871 --> 00:01:33.130 Érdekes belegondolni ebbe a választott királyságba. 00:01:33.130 --> 00:01:34.820 Ugyan nem mindegyikük került választás útján trónra, 00:01:34.820 --> 00:01:38.360 többek dinasztiát alapítottak, mégis érdekes gondolat. 00:01:38.360 --> 00:01:42.580 A Római Királyság idején alakult ki egy másik fogalom is: 00:01:42.580 --> 00:01:44.680 az állampolgárság intézménye. 00:01:44.685 --> 00:01:46.270 Fontos felismerni, hogy manapság 00:01:46.270 --> 00:01:47.623 sok országban mindenkit, 00:01:47.623 --> 00:01:50.822 aki egy ország hivatalos lakosa, 00:01:50.822 --> 00:01:52.904 egyben állampolgárnak is tekintenek. 00:01:52.904 --> 00:01:55.200 Vagy legalábbis az ott élők többségét, 00:01:55.200 --> 00:01:57.020 különösen azokat, akik ott születtek. 00:01:57.020 --> 00:01:59.060 Rómában a helyzet ettől eltért. 00:01:59.060 --> 00:02:01.298 Amikor a Római Királyságról beszélünk, 00:02:01.298 --> 00:02:03.111 --csak felhívom a figyelmet, mint sok más videóban, 00:02:03.111 --> 00:02:06.171 hogy nem arról a kiterjedt birodalomról beszélünk, 00:02:06.171 --> 00:02:08.516 amivé majd néhány száz év múlva válik. 00:02:08.516 --> 00:02:11.971 Azokban az időkben Róma valójában csak a közvetlen római területeket uralta, 00:02:11.971 --> 00:02:14.527 és az idők során, különösen a köztársaság korában 00:02:14.527 --> 00:02:20.620 terjeszkedni kezd, majd végül hegemóniát szerez, uralkodó hatalommá válik 00:02:20.620 --> 00:02:24.260 a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten, 00:02:24.260 --> 00:02:26.280 vagy pontosabban a Közel-Kelet bizonyos részein 00:02:26.280 --> 00:02:29.100 és Dél-Európában. 00:02:29.140 --> 00:02:30.935 De térjünk vissza a királyság korára. 00:02:30.935 --> 00:02:33.910 A következő rajz, amit itt készítek, 00:02:33.910 --> 00:02:35.905 az egész római civilizációra vonatkozik majd. 00:02:35.905 --> 00:02:37.183 Ha ez a fehér kör a népet jelöli, 00:02:37.183 --> 00:02:39.520 akik római uralom alatt éltek, 00:02:39.520 --> 00:02:41.700 ezeknek csak egy része volt római polgár. 00:02:41.740 --> 00:02:43.140 Ezek itt az állampolgárok. 00:02:43.160 --> 00:02:45.480 Mindannyian földtulajdonos férfiak. 00:02:45.480 --> 00:02:48.220 --polgárok-- 00:02:48.220 --> 00:02:51.292 A polgárokat további csoportokra oszthatjuk: 00:02:51.300 --> 00:02:54.640 a patríciusokra, 00:02:54.640 --> 00:02:57.120 akikre nemesekként is gondolhatunk. 00:02:57.127 --> 00:02:59.682 Az alapján lehetett valaki patrícius, 00:02:59.682 --> 00:03:01.401 hogy milyen családban született. 00:03:01.401 --> 00:03:02.730 Maga a patrícius szó arra utal, 00:03:02.730 --> 00:03:08.420 hogy az illető Róma alapító atyjaitól származik. 00:03:08.420 --> 00:03:11.880 A polgárok másik csoportját pedig a plebejusok alkották. 00:03:11.900 --> 00:03:16.420 --Tehát az összes többi a plebejus réteget alkotja; 00:03:16.420 --> 00:03:18.560 a kör ezen részén jelöljük őket.-- 00:03:18.560 --> 00:03:21.900 És amint majd látjuk, a patríciusok kezében 00:03:21.910 --> 00:03:24.375 nagy hatalom és vagyon összpontosult, 00:03:24.380 --> 00:03:25.900 hosszú időkön át. 00:03:25.900 --> 00:03:27.457 Ám ahogy a köztársaság korában haladunk előre, 00:03:27.457 --> 00:03:30.444 azt figyelhetjük meg, hogy a plebejusok egyre több hatalmat kapnak a kezükbe. 00:03:30.444 --> 00:03:32.771 Többen közülük vagyonokat halmoznak fel, 00:03:32.771 --> 00:03:35.821 számos patrícius család pedig elszegényedik. 00:03:35.821 --> 00:03:37.735 De többnyire a patríciusok, a nemesség, 00:03:37.740 --> 00:03:40.500 az arisztokrácia tagjai. 00:03:40.500 --> 00:03:42.600 Azonban a plebejusok közül is kerülnek ki 00:03:42.600 --> 00:03:44.660 vagyonos és befolyásos személyek. 00:03:44.661 --> 00:03:45.708 Most valószínűleg azt kérdezed, 00:03:45.708 --> 00:03:47.321 hogy mi a helyzet itt a többiekkel. 00:03:47.321 --> 00:03:49.960 Elképzelheted, kik lehetnek közöttük: földtulajdonnal nem rendelkező férfiak, 00:03:49.960 --> 00:03:53.579 nők, rabszolgák. 00:03:53.579 --> 00:03:56.620 Noha nagyra értékeljük Rómát, 00:03:56.620 --> 00:04:01.232 és nagyon sok érdekességet tudunk róla, 00:04:01.232 --> 00:04:03.982 Róma egyik öröksége, 00:04:03.982 --> 00:04:09.200 amit a történészek kissé negatív színben tüntetnek fel, 00:04:09.220 --> 00:04:12.600 az, hogy a római társadalom rabszolgatartásra épült. 00:04:12.604 --> 00:04:17.339 A rabszolgák többségét leigázott népek adták, 00:04:17.339 --> 00:04:19.138 olyanok, akiknek földjét a rómaiak meghódtották. 00:04:19.140 --> 00:04:22.100 Voltak köztük olyanok is, akikről a hatóságok úgy vélték, 00:04:22.100 --> 00:04:24.140 valamiféle bűntényt követtek el. 00:04:24.148 --> 00:04:27.092 De a társadalom a rabszolgaságra épült. 00:04:27.092 --> 00:04:29.761 A lakosság egy jelentős részének 00:04:29.761 --> 00:04:33.626 nem voltak jogai, rabszolgaként tekintettek rájuk. 00:04:33.626 --> 00:04:37.240 A későbbiek során sikerült néhány alapvető jogot szerezniük, 00:04:37.240 --> 00:04:39.480 de könnyű elképzelni, hogy rabszolgaként 00:04:39.480 --> 00:04:42.780 szinte semmi jogot nem gyakorolhattak. 00:04:42.780 --> 00:04:45.860 A Római Királyság ideje alatt kialakult 00:04:45.860 --> 00:04:51.680 egyéb intézmények között említhetjük a szenátust, 00:04:51.680 --> 00:04:53.920 a római szenátust. 00:04:55.480 --> 00:04:58.880 A királyság alatt az uralkodó gyakorolta a legnagyobb hatalmat. 00:04:58.889 --> 00:05:01.724 De ahogy kikiáltották a köztársaságot, 00:05:01.724 --> 00:05:05.646 a legfőbb hatalom a szenátus kezében összpontosult. 00:05:05.646 --> 00:05:08.469 Ez itt a római szenátus 00:05:08.469 --> 00:05:10.954 egy jóval később keletkezett ábrázolása. 00:05:10.960 --> 00:05:12.800 Fontos tudni, hogy a Római Köztársaságban 00:05:12.820 --> 00:05:17.760 a szenátus nem az egyetlen hatalmi intézmény vagy pozíció. 00:05:17.760 --> 00:05:21.100 A consuloknak is fontos szerepük volt. 00:05:21.120 --> 00:05:24.460 A consulok a végrehajtó hatalmat képviselték. 00:05:24.463 --> 00:05:27.315 Modern megfelelőjük, pl. az Egyesült Államokban, 00:05:27.315 --> 00:05:30.654 az elnök, aki a végrehajtó hatalmat gyakorolja, 00:05:30.660 --> 00:05:32.840 így a consuli tisztség azzal állítható párhuzamba. 00:05:32.840 --> 00:05:34.640 Ők irányítják a kormány munkáját, 00:05:34.640 --> 00:05:38.080 ők a hadsereg fővezérei. 00:05:38.080 --> 00:05:41.840 Habár a consuli méltóság nagyon magas rangot jelentett, 00:05:41.840 --> 00:05:43.820 igencsak korlátozott hatalommal járt. 00:05:43.820 --> 00:05:46.300 Egyszerre két consult neveztek ki, 00:05:46.306 --> 00:05:48.284 --ide rajzoltam a két consult-- 00:05:48.284 --> 00:05:51.250 akik bármikor megvétózhatták egymás döntését, 00:05:51.250 --> 00:05:54.073 nehogy egyik is túl sok hatalmat ragadjon magához, 00:05:54.073 --> 00:05:56.719 és csak egy évig töltötték be a tisztséget. 00:05:56.719 --> 00:05:59.029 Ez alatt az egy év alatt havi váltásban gyakorolták 00:05:59.029 --> 00:06:02.558 a tényleges consuli hatalmat. 00:06:02.560 --> 00:06:07.460 Látható, hogy a consulok hatalmát sokfelől korlátozták. 00:06:07.460 --> 00:06:11.340 Noha a szenátus hivatalosan tanácsadói szerepet töltött be a consulok mellett, 00:06:11.340 --> 00:06:14.260 a gyakorlatban a consul azt tette, 00:06:14.300 --> 00:06:17.240 amire a szenátus utasította. 00:06:17.240 --> 00:06:20.260 A nagy kérdés az, hogy kiből lesz consul 00:06:20.260 --> 00:06:22.340 és kik lehetnek a szenátus tagjai. 00:06:22.340 --> 00:06:24.420 A korai időkben a szenátus 00:06:24.420 --> 00:06:26.140 főleg patríciusokból állt. 00:06:26.160 --> 00:06:27.640 De az idő előrehaladtával, 00:06:27.640 --> 00:06:30.020 ahogy a plebejusok egyre nagyobb befolyást szereztek, 00:06:30.020 --> 00:06:33.320 különösen a Köztársaság középső és késői időszakában, 00:06:33.340 --> 00:06:36.100 egyre több gazdag plebejus kerül be a szenátusba. 00:06:36.100 --> 00:06:40.000 Általánosságban azonban elmondható, hogy a szenátust az arisztokrácia képviselői, 00:06:40.000 --> 00:06:45.760 Róma vagyonos és befolyásos férfiúi alkották. 00:06:45.760 --> 00:06:48.640 Hogyan választották meg a szenátus tagjait? 00:06:48.640 --> 00:06:50.700 Eleinte a consulok választották ki, 00:06:50.707 --> 00:06:52.189 ki kerüljön a szenátusba. 00:06:52.189 --> 00:06:54.381 Később, illetve nem sokkal ezután, 00:06:54.381 --> 00:06:56.929 a Római Köztársaság fennállásának túlnyomó részén 00:06:56.929 --> 00:07:01.060 a censor volt az a tisztviselő, 00:07:01.060 --> 00:07:07.580 aki eldöntötte, ki legyen a szenátus tagja. 00:07:07.580 --> 00:07:08.894 Azt és kérdezhetnéd, ki döntötte el, 00:07:08.894 --> 00:07:11.203 ki legyen a consul, 00:07:11.203 --> 00:07:12.380 ki legyen a censor, 00:07:12.380 --> 00:07:14.720 és a többi főtisztviselő, 00:07:14.730 --> 00:07:16.900 akiket magistratusoknak neveztek. 00:07:16.900 --> 00:07:20.880 Őket a Római Köztársaság egyik népgyűlése, 00:07:20.880 --> 00:07:24.660 a comitia centuriata választotta meg. 00:07:24.660 --> 00:07:26.660 Comitia centuriata 00:07:29.960 --> 00:07:35.020 Ez a testület választotta a consulokat, a főtisztviselőket, 00:07:35.020 --> 00:07:38.453 a legmagasabb rangú magistratusokat. 00:07:38.453 --> 00:07:41.332 Vajon kik alkották ezt a népgyűlést? 00:07:41.332 --> 00:07:43.630 Miért nevezték comitia centuriatának? 00:07:43.630 --> 00:07:46.940 Mindez úgy kezdődött, hogy hadszervezési célból 00:07:46.940 --> 00:07:49.680 a polgárokat százfős csoportokba (centuriákba) osztották. 00:07:49.680 --> 00:07:54.180 Konkrét esetekben, mint pl. hogy ki legyen a consul, 00:07:54.180 --> 00:07:56.640 először ezek a csoportok maguk szavaztak, 00:07:56.740 --> 00:08:00.900 majd a képviselőjük a többségi döntés értelmében szavazott a népgyűlésben. 00:08:00.900 --> 00:08:02.500 Nem pusztán képviselőt választottak, 00:08:02.520 --> 00:08:04.540 aki úgy szavazott, ahogy neki tetszett. 00:08:04.540 --> 00:08:07.200 A csoport döntötte el, hogyan szavazzon a képviselő a népgyűlésben. 00:08:07.220 --> 00:08:09.420 Azért hívták comitia centuriatának, 00:08:09.440 --> 00:08:11.440 mert a gyűlést a százfős csoportok képviselői alkották. 00:08:11.440 --> 00:08:13.300 A népgyűlés nagy hatalommal bírt, 00:08:13.300 --> 00:08:15.100 ugyanis itt dőlt el, ki töltse be 00:08:15.100 --> 00:08:16.660 a köztársaság legfontosabb hivatalait. 00:08:16.680 --> 00:08:18.740 De nem ez volt az egyetlen népgyűlés Rómában. 00:08:18.740 --> 00:08:21.760 Ott volt a comitia tributa is, 00:08:21.760 --> 00:08:25.080 amely a római lakosság 00:08:25.080 --> 00:08:29.600 tribusok (törzsek) szerinti felosztása alapján állt össze, 00:08:29.600 --> 00:08:34.220 és amelybe mind plebejusok, mind patríciusok küldhettek képviselőket. 00:08:37.160 --> 00:08:43.300 Volt még a concilia plebis, a plebejusok gyűlése. 00:08:43.300 --> 00:08:45.680 Concilia plebis 00:08:47.120 --> 00:08:51.100 Ugyan mindezek az intézmények az idők során változásokon mentek keresztül, 00:08:51.100 --> 00:08:53.396 pl. a plebejusok egyre nagyobb hatalomra tettek szert, 00:08:53.396 --> 00:08:56.829 az volt az általános elv, különösen a Római Köztársaság idején, 00:08:56.829 --> 00:09:01.580 hogy a szenátus volt a fontos külpolitikai kérdések megvitatásának színtere. 00:09:01.620 --> 00:09:03.460 Itt tárgyalták meg, 00:09:03.460 --> 00:09:05.880 hogy milyen irányba fejlődjön Róma társadalma, 00:09:05.880 --> 00:09:09.760 először a Köztársaság, majd a császárság keretei között.