Mit tudunk (és mit nem tudunk) a koronavírusról?

Mi történik, ha koronavírustól fertőződünk meg? Kik vannak a legnagyobb veszélyben? Hogyan tudjuk megvédeni magunkat? David Heymann, a 2003-as SARS-járvány globális válaszát irányító közegészségügyi szakértő megosztja a COVID-19-ről és annak jövőjével kapcsolatos legújabb eredményeket.

[2020. február 27-én reggel
legalább 82 000 igazolt,

koronavírus okozta fertőzés volt
világszerte, és 2810 haláleset.

A TED meghívta Dr. David Heymannt,

hogy tájékoztasson a járvány
legújabb ténymegállapításairól.]

[Mi történik, ha megfertőződünk
a koronavírussal?]

Ez egy közönséges megfázáshoz
hasonló, enyhe betegség

az emberek többségénél.

Vannak olyan emberek, akik megfertőződve
nagyon súlyosan megbetegednek;

köztük egészségügyi dolgozók is.

Nagyon súlyos fertőzés alakul ki bennük,

mivel nagyobb adagot kapnak,
mint az átlagemberek,

és ugyanakkor nincs immunitásuk.

Tehát az általános lakosságnál
valószínű, hogy fertőződés során

sokkal kevesebb vírus kerül a szervezetbe,

mint egy egészségügyi dolgozónál;

az egészségügyi dolgozóknál
súlyosabb fertőzések alakulnak ki.

Az önök esetében a fertőzés
remélhetőleg kevésbé lesz súlyos.

Így maradnak az idősek
és a társbetegségekkel küzdők,

akiknél valóban biztosítanunk kell

a kórházi ápolást.

[Kik azok, akiknek
leginkább aggódniuk kell?]

Nos, először is

a fejlődő országokban élőknek,

és akik nem jutnak jó orvosi ellátáshoz,

és talán egyáltalán nem jutnának kórházba,

ha járvány törne ki az országukban.

Ezeket az embereket
nagy veszély fenyegeti,

különösen az időseket.

Az idősek minden népességben
veszélyben vannak,

de különösen azok,
akik nem juthatnak oxigénhez.

Az iparosodott országokban

a társbetegségekben szenvedő idősek,

a cukorbetegek
és más betegségekkel rendelkezők

vannak veszélyben.

Az általános lakosság számára
nem nagy a kockázat.

[Milyen már fennálló betegségek
növelik a veszélyeztettségét?]

Először is,

egy már meglévő légúti betegség,
mint társbetegség, szintén fontos.

Általában az idősek vannak kitéve
nagyobb kockázatnak,

különösen a 70 év felettiek,

mivel immunrendszerük
talán már nem olyan hatékony,

mint régen,

és fogékonyabbak a fertőzésre.

Ezenkívül Kínában egyes esetekben

a fertőzés az influenzával
együtt lépett fel,

és ugyanakkor

volt néhány bakteriális felülfertőződés

a bekövetkező tüdőgyulladásoknál.

[Hol találhatjuk meg
a naprakész információkat?]

A Betegségkezelő Központ
Atlantában nyomon követi ezeket,

és rendszeresen frissíti honlapját.

Emellett Genfben

az Egészségügyi Világszervezetnek –

ami sok nemzetközi
tevékenységet koordinál –

van egy naponta frissülő weboldala is.

Magánszemélyként a mi felelősségünk
ezeket az információkat beszerezni,

hogy megértsük

és biztosítani tudjuk
saját egyéni hozzájárulásunkat

a széles körű elterjedés megelőzésére.

[Ön vezette a világszintű intézkedéseket
a 2003-as SARS-járványnál.

Miben hasonlít ez a járvány?]

Ugyanaz a probléma minden új fertőzésnél.

Ez olyan fertőzés, amit azok kapnak el,

akik még soha nem találkoztak a vírussal.

Nincs antitestvédelmük,

és nem tudni, hogy az immunrendszerük

képes-e kezelni ezt a vírust, vagy sem.

Ez a vírus rendszerint denevérekben
vagy más állatokban található meg,

aztán hirtelen megjelent emberekben is.

És az embereknek egyszerűen
nincs tapasztalatuk ezzel a vírussal.

De fokozatosan sokat tanulunk,

ahogy a SARS esetében is.

És tudják, minden bizonnyal
több haláleset történt,

mint a SARS-járvány idején.

De ha elosztjuk a fertőzött személyek
számával, mint nevezővel –

sokkal-sokkal több ember fertőződött meg,
mint régen a SARS-szal –.

A végzetes esetek aránya,

vagyis a SARS halálozási aránya

kb. 10% volt.

A jelenlegi koronavírus, a COVID-19-nél

ez 2%, vagy valószínűleg kevesebb.

Tehát ez sokkal kevésbé veszélyes vírus,

de mégis olyan vírus, amely halált okoz,

és nem akarjuk kitenni ennek a népességet.

[Megfelelően reagáltunk
a határátkelőhelyeken, pl. repülőtereken?]

Elég nyilvánvaló, hogy a repülőterek
vagy bármely szárazföldi határ

nem akadályozhatja meg
a betegség bejutását.

Az emberek a lappangás időszakában is
átléphetik a határt,

beléphetnek az országokba,

és aztán másokat is megfertőzhetnek,
amikor megbetegednek.

Tehát a határokon
a hőmérséklet-ellenőrzés célja

nem a fertőzés országba
jutásának megelőzése.

A határok azért fontosak,

mert a lehetséges fertőzötteket,
akik veszélyeztetett területekről érkeznek

információkkal láthatjuk el,

nyomtatott vagy szóbeli információkkal,

milyen jelei és tünetei vannak
ennek a fertőzésnek,

és mit kell tenniük,
ha úgy érzik, fertőzöttek lehetnek.

[Mikorra várható az oltás?]

A vakcinák jelenleg
fejlesztés alatt állnak,

folynak a kutatások.

Ehhez a kutatáshoz először is
szükség van az oltás kidolgozására,

aztán megvizsgálják biztonság
és hatékonyság szempontjából,

olyan állatokon, amelyeket
vírusnak tesznek ki oltás után,

majd embereken tanulmányozzák.

Az állatkísérletek még nem kezdődtek meg,

de hamarosan megkezdődnek az oltások.

És azt gondoljuk, hogy év végére

vagy jövő év elején

lehetnek próbavakcinák,

melyeket aztán szabályozó ügynökségek
tanulmányoznak engedélyeztetés céljából.

Tehát legalább egy évről
beszélünk, mire lesz olyan oltás,

amelyet széles körben felhasználhatunk.

[Milyen, még megválaszolatlan kérdések
vannak a járvánnyal kapcsolatban?]

Már tudjuk, hogyan fertőz,

de nem tudjuk, mennyire könnyen
terjed emberek között,

közösségekben vagy nyílt területeken.

Tudjuk például,

hogy egy kirándulóhajó zárt területén
nagyon könnyen terjed.

Jobban meg kell értenünk,

hogyan terjed majd,
ha nyíltabb területekre ér,

ahol az emberek lehetséges betegekkel
kerülnek kapcsolatba.

[Mivel lehetne a világszintű
intézkedéseket javítani?]

Az egyik fő probléma a világon,

hogy a járványokra úgy tekintünk
a fejlődő országokban,

mint valamire, amit meg kell állítanunk.

Tehát ha kitör az ebola, ezt gondoljuk:

"Hogyan előzhetjük meg,
hogy a járvány itt is kitörjön?"

Nem gondolunk arra, hogy:

"Hogyan tudunk segíteni, hogy az az ország

hatékonyabban legyen képes felismerni
a fertőzéseket és reagálni rájuk?"

Tehát nem fektetünk be eleget abba,

hogy az országok fejleszthessék
hatékonyságukat a közegészségügyben.

Idáig sok olyan folyamatba
fektettünk be világszerte,

amely támogatást nyújthat
más országoknak, hogy menjenek

és segítsenek megállítani a járványokat.

De olyan világot szeretnénk,
ahol minden ország

hatékonyan megállítja
a helyi járványkitöréseket.

[Több felbukkanó járványt
fogunk még látni a jövőben?]

Már több mint hétmilliárdan
élünk a Földön.

És amikor ezek az emberek világra jönnek,

több élelmet igényelnek,

egész sor dologra van szükségük,

és közelebb élnek egymáshoz.

Valójában városi világ vagyunk,
ahol az emberek városi területeken élnek.

Ugyanakkor több állatot is nevelünk,

és ezek az állatok
táplálékként is szolgálnak.

Tehát azt látjuk,

hogy az emberek és az állatok
egyre többet érintkeznek egymással.

És ez az intenzív állattenyésztés

és az intenzív népességnövekedés,

mind együtt élve ugyanazon a bolygón,
egy igazi olvasztótégely,

ahol járványok fordulhatnak elő
és elő is fordulnak.

Végül egyre több hasonló járvány lesz.

Tehát egy ma kialakuló fertőzés
csupán figyelmeztetés arról,

mi fog történni a jövőben.

Biztosítanunk kell

a szakmai együttműködést a világon,

ahol együtt dolgozunk, és biztosítjuk,

hogy akkor értesüljünk
a járványkitörésekről, amikor kitörnek,

és gyorsan nyújtsuk a szükséges
információkat a kézben tartásukhoz.

[Már túl vagyunk a legrosszabbon?]

Nem tudom pontosan megjósolni.

Csupán annyit mondhatok,
hogy mindannyiunknak fel kell készülnünk

a legrosszabb esetre.

És ugyanakkor meg kell tanulnunk,

hogyan tudjuk megvédeni
magunkat és másokat,

ha a járvány részeseivé válunk.

[További információ: Betegségmegelőzési
és -ellenőrzési Központ,

Egészségügyi Világszervezet]