Lejövök az Akropoliszról hogy csapjak egy kis lármát ne hozz gyenge rímeket egy arcbavágós szimpóziumra az őrült bögöly én vagyok a filozófia az én találmányom ő a legmenőbb nihilistával nyomja és velem, a francia társsal van itt bölcsesség és szellemesség amibe még én se tudok belekötni nyugati gyógyszerekkel kúráljuk ki ezeket a keleti fertőzéseket egyértelmű hogy soha nem voltatok velünk egy szellemi szinten jobb gondolkodók vagyunk jobb szónokok jobb szeretők jobb férfiak Az ilyesfajta gőg teljesen várható olyanoktól, akik bölcsességről beszélnek de nem tudják, mi az a tisztelet ti nyugatiak hanyagok vagytok fegyelem kell az életetekbe nincs uralmatok magatokon se a mikrofonon míg mi precíz csapásokkal zavarjuk meg figyelmetek olyan verést kaptok hogy az utódaink generációkig tisztelni fogják egy egész nemzetet eltöltöttünk türelemmel és lélekjelenléttel egy életen át és soha fel nem érhettek a bölcsességhez amit mi írtunk Adok én majd nektek valamit amihez meghajolhattok leülök és kinyomom a Szar és Erény könyvét Lao-cera magatoknak kell irányítanotok a saját életeteket emberfeletti embernek hívnak mert annyira elszánt vagyok én meg egy szabad gondolkodó vagyok szóval az ilyen konformisták ellen menni az én dolgom elmém éles, mint a pálca ami felnyársal akár egy Konfu-shish kebabot elfuseráltad a küldetést az engedelmes seggedet behódolásig verem több sértést ontok mint az összes levél, pamflet és színdarab amiket közzétettem most, hogy megvagyunk a két Yin-Yang testvérrel jöhet Jackie Chan Sun Tzu, szétszedlek a vita-módszeremmel a befolyásos tábornok nem olyan kemény a mikin az embereid mind azt mondják mi a fene történt? gyenge vagy szövegileg a történelem szerencséjére nem te írtad A rappelés művészetét Én írtam A háború művészetét szóval kapd elő a fegyvereidet megégnek ezek a fehér fiúk hisz nézd csak felkelt a Nap beteg dolgokat mondanak az ázsiaiak de nem, ez nem a SARS Lao-ce, add az ütemet Konfuciusz, nyomd a szöveget hadd legyek őszinte veled, Voltaire te csuszás-hajú kávéfüggő az egód annyira zavaró a szólásszabadság nem azonos az állandó dumával te meg megölted Istent, szóval hadd kérdezzem meg szégyenben halt-e meg amikor a bajszodat megalkotta? megpróbáltál új nézetet adni a németeknek de csak gyűlölet lett belőle nem tetszeni nekem az egész veled kezdődik te vagy az atya, Szókratész őszintén, azt hiszem tartozol mindkét tanítványodnak egy bocsánatkéréssel nem nevezném magam eme plebejus tanítványának ne kelljen Nietzschének odamenni és megtérdelni a töködet mert én vagyok N-I-E-T-Z-S-C-H-E és az összes szarházit úgy kivégzem mint a nevem a betűzési versenyeken plebejus, azt mondod? mérges vagyok, mint a bürök akassz egy szandált az ajtóra mert leszophatod Szókratész faszát sacré bleu, Szókratész kicsit megnehezíted a dolgokat gyere, vakítsuk meg ezeket a kínaiakat egy kis felvilágosodással ne tanítson nekem bajtársiasságot egy béka, aki csalt a lottón csúfot űzöl az etikából szóval tartsd a nagy orrod a kávédban hadd legyek őszinte ne kezdj vitát a Frankkel aki B. Frankkel lóg és a hölgyeknek kolbászt ad Egymás ellen fordítottam őket az ő káoszuk a mi lehetőségünk emlékeznünk kell a tányér akkor a leghasznosabb, amikor üres Lao-ce, nem tiszteletlenségből mondom de meg kell töltened a tányérodat valami értelmessel ó, nem akarsz ma Lao-ce útjába állni megmozgatlak, te fasz el az útból hé, melyik rap harci tradícióban van megírva hogy két csávónak egy csapatban csetepatézni kell mint valami csirkéknek Konfuciusz, haver mindig megpróbálsz valamit helyrerakni miért nem mondod meg a szemöldökeidnek hogy illjenek jobban az arcodra rendben van, látom én így akarsz játszani? kiverem a háborúskodó fejedet a dobozos kalapodból itt az igazi aranyszabály bőven felettetek vagyok, ti gyenge újoncok Konfuciusz szerint megtarthatjátok ezt az összes szerencsesütit Mi az a győzelem? Ki a következő? Te döntesz!