-
タイトル:
Minden nap hatással vagyunk bolygónkra
-
概説:
A legendás primatológus, Jane Goodall szerint az emberiség túlélése a természet megőrzésének függvénye. Chris Andersonnal, a TED vezetőjével folytatott beszélgetés során Jane mesél a csimpánzokkal töltött meghatározó időszakról, arról, hogyan változott nagyra becsült kutatóból elkötelezett aktivistává, és hogyan segíti a közösségeket világszerte természetes környezetük megmentésében.
-
話者:
Jane Goodall, Chris Anderson
-
Chris Anderson: Dr. Jane Goodall,
üdvözlöm.
-
Jane Goodall: Köszönöm.
¶
-
Azt hiszem, nem lenne teljes az interjú,
-
ha nem osztanánk meg,
hogy Mr. H is velem van,
-
hiszen mindenki ismeri őt.
-
-
TED-előadásában 17 évvel ezelőtt
-
ön figyelmeztetett minket
a természet kiszorításának veszélyeiről.
-
Nem érzi úgy,
hogy a jelenlegi vírusjárvány
-
bizonyos értelemben talán
a természet bosszúja?
-
JG: Nagyon, nagyon egyértelmű,
hogy ezek a zoonotikus betegségek,
¶
-
mint a korona, a HIV/AIDS
-
és mindenféle egyéb megbetegedés,
melyeket állatoktól kapunk el,
-
részben a környezet lerombolásához
vezethetők vissza,
-
hiszen ahogy az állatok
veszítenek életterükből,
-
összezsúfolódnak, és emiatt
egy adott gazdafajban előforduló vírus,
-
amely talán több száz évig is
harmóniában élt a gazdafajon belül,
-
egy új fajra terjedhet át,
-
ráadásul az állatok közvetlenebb
kapcsolatba kerülnek az emberekkel is.
-
Egy ilyen vírussal
megfertőződött állat révén
-
fennáll a lehetőség, hogy a vírus
emberre is átterjedjen,
-
és új betegség alakuljon ki,
mint a COVID-19.
-
Mindemellett,
-
az állatokat egyáltalán nem becsüljük meg.
-
Vadászunk rájuk,
-
leöljük, megesszük őket,
-
kereskedünk velük,
-
Ázsiában vadállatpiacokon árusítjuk őket,
-
ahol borzasztó körülmények között,
szűk ketrecekben tartják őket,
-
és az emberek megfertőződnek
a vérük, vizeletük, ürülékük révén,
-
melyek tökéletes közeget biztosítanak
-
a vírus állatról állatra
vagy állatról emberre terjedéséhez.
-
CA: Szeretnék egy kicsit
visszamenni az időben,
¶
-
mert olyan rendkívüli az ön története.
-
A 1960-as évekre jellemző, vitathatatlanul
szexistább gondolkodás ellenére
-
önnek mégis sikerült kitörni,
-
és a világ egyik vezető kutatójává vált.
-
Bámulatos részleteket tárt fel
a csimpánzok életéről,
-
sok egyéb közt az eszközhasználatukról.
-
Mit gondol, mi volt önben az,
-
ami lehetővé tette ezt az áttörést?
-
JG: Tulajdonképpen születésemtől
fogva szeretem az állatokat,
¶
-
és a legfontosabb, hogy édesanyám
nagyon támogató volt.
-
Nem volt dühös, amikor
földigilisztákat talált az ágyamban,
-
csak annyit mondott,
jobb helyen lesznek a kertben.
-
És nem lett mérges,
amikor eltűntem négy órára,
-
és a rendőrséget hívta,
míg én a csirkeólban ültem,
-
mert senki nem akarta elmondani,
hol a lyuk, ahonnan kijön a tojás.
-
Nem ábrándoztam arról,
hogy kutatóvá váljak,
¶
-
mert a nők nem foglalkoztak ilyesmivel.
-
Sőt mi több, akkoriban
férfiak se foglalkoztak ezzel.
-
Mindenki ki is nevetett anyukámon kívül,
-
aki azt mondta: "Ha tényleg ezt szeretnéd,
dolgozz nagyon keményen,
-
használj ki minden lehetőséget,
-
és ha nem adod fel,
megtalálhatod a módját."
-
CA: Senki másnak nem sikerült
¶
-
olyan mértékben elnyerni
a csimpánzok bizalmát, ahogy önnek.
-
Visszatekintve, melyek voltak
a legizgalmasabb pillanatok,
-
illetve mi az, amit az emberek még mindig
nem értenek a csimpánzokkal kapcsolatban?
-
JG: Ugye azt mondja:
"Láttam, amit más nem,
¶
-
elnyertem a bizalmukat."
-
Valójában senki sem próbálta.
-
Tényleg.
-
Gyakorlatilag ugyanazokat
a technikákat alkalmaztam,
-
melyekkel gyerekként az otthonom körül
is tanulmányoztam az állatokat.
-
Csak ültem türelmesen,
-
nem próbáltam túl gyorsan túl közel jutni,
-
de borzasztó volt, mert a pénz
csak hat hónapra volt elegendő.
-
Képzelheti, milyen
nehéz volt pénzt szerezni
-
egy fiatal lánynak végzettség nélkül,
-
hogy menjen és valami olyan furcsa dolgot
tegyen, mint üldögélni az erdőben.
-
És tudja, végül
-
egy amerikai filantróptól kaptuk meg
a hat hónapra elegendő pénzt,
-
és tudtam, hogy idővel
a csimpánzok bizalmukba fogadnak,
-
de lesz-e elég idő?
-
És a hetek hónapokká nyúltak,
majd végül, nagyjából négy hónap után,
-
az egyik csimpánz elkezdte
levetkőzni a félelmét.
-
Ő volt az, akit az egyik
alkalommal láttam.
-
Még mindig nem voltam nagyon közel,
de volt távcsövem, és láttam,
-
hogy a termeszek kihalászásához
eszközöket készít és használ.
-
És bár nekem nem volt nagy meglepetés,
-
mert olvastam arról, hogy a fogságban
élő csimpánzok mire képesek,
-
de tudtam, a természettudomány szerint
-
az emberek és csak az emberek
használnak és készítenek eszközöket.
-
És azt is tudtam, mennyire izgatott lesz
[Dr. Louis] Leakey.
-
Ez a megfigyelés tette lehetővé,
-
hogy a National Geographichez forduljon,
-
ahol azt mondták: "Rendben,
biztosítjuk a kutatás támogatását",
-
és elküldték Hugo van Lawick
fényképészt és filmkészítőt,
-
hogy rögzítse, amit láttam.
-
Sok kutató nem akarta elhinni
az eszközhasználatot.
-
Sőt, egyikük azt is mondta,
biztosan én tanítottam a csimpánzokat.
-
-
Mivel nem tudtam a közelükbe kerülni,
egy csoda lett volna.
¶
-
Akárhogy is, Hugo filmjének
-
és a csimpánzok viselkedéséről szóló
leírásaimnak köszönhetően
-
eljött az idő, hogy a kutatók
változtassanak véleményükön.
-
CA: Azóta számos más felfedezés is
¶
-
közelebbi rokonságba emelte a csimpánzokat
az emberekhez, mint ahogy azt hittük.
-
Azt hiszem, volt egy alkalom,
amikor azt mondta, van humorérzékük.
-
Látta ennek kifejeződését?
-
JG: Látni lehet, amikor játszanak,
¶
-
és egy nagyobb játszik egy kisebbel,
-
és egy ágat üldöznek egy fa körül.
-
Akárhányszor a kicsi majdnem eléri,
-
a nagyobb elhúzza,
-
és a kicsi elkezd sírni,
-
a nagy pedig nevet.
-
Hát így van ez.
-
CA: Aztán egy sokkal aggasztóbb
dolgot is megfigyelt,
¶
-
amikor csimpánzbandák,
-
törzsek, csoportok brutálisan
erőszakosak voltak egymással.
-
Kíváncsi vagyok, azt hogyan dolgozta fel.
-
Nem volt lehangoló az ön számára,
-
mivelhogy rokonaink?
-
Nem keltette önben azt az érzést,
-
hogy az erőszakosság az emberszabásúak
mindenkori tulajdonsága?
-
JG: Hát egyértelműen bennük van.
¶
-
Az én első találkozásom, ahogy
én hívom, az emberi gonoszsággal
-
a háború lezárása
-
és a holokausztot ábrázoló képek voltak.
-
És tudja, nagyon megrendítettek.
-
Megváltoztattak.
-
10 éves voltam akkor, azt hiszem.
-
És amikor rájöttem,
-
hogy a csimpánzoknak létezik
ez a sötét, brutális oldaluk,
-
úgy gondoltam olyanok, mint mi,
csak kedvesebbek.
-
És akkor rájöttem,
hogy jobban hasonlítanak ránk,
-
mint gondoltam.
-
Akkoriban, a 70-es évek elején
-
különös módon
-
sokat foglalkoztak azzal,
-
hogy az agresszió vajon
belülről fakad, vagy tanult dolog.
-
Politikai kérdéssé is vált.
-
Nem is tudom, tényleg furcsa idők jártak,
-
és ott voltam én, aki az állította:
-
"Nem, azt gondolom,
az agresszió egészen biztosan
-
az örökölt viselkedési
minták közé tartozik."
-
Megkérdeztem egy igen nagyra becsült
kutatót, hogy mit gondol valójában,
-
mert a "tiszta lappal indulunk"
vonalat képviselte,
-
miszerint az agresszió tanult,
-
és azt mondta: "Jane, inkább nem akarok
beszélni arról, mit gondolok valójában."
-
Az nagyon ledöbbentett
a természettudományt illetően.
-
CA: Engem arra tanítottak, hogy a világ
ragyogó és csodás dolgokkal van tele.
¶
-
Tudja, számos csodálatos filmet láttam
pillangókról, méhekről, virágokról,
-
a természet pompás tájként
való ábrázolásáról.
-
Sok természetvédő azon az állásponton van:
-
"Igen, a természet tiszta, szép,
az emberek pedig rosszak",
-
de aztán ott vannak a megfigyelések,
-
melyek, ha a természet részeit
közelebbről megvizsgáljuk,
-
egészen őszintén, igen ijesztőek.
-
Ön hogyan gondolkodik a természetről,
-
és mi hogyan gondolkodjunk a természetről?
-
-
valahol az evolúció teljes spektruma.
-
És van valami az érintetlen helyekben.
-
Afrika márpedig nagyon érintetlen volt,
amikor fiatal voltam.
-
És mindenhol voltak állatok.
-
Sosem szerettem a tényt,
hogy az oroszlánok ölnek,
-
de muszáj nekik, úgy értem, ez a dolguk,
-
mert ha nem ölnének, meghalnának.
-
A nagy különbség köztünk
és köztük, azt hiszem,
-
hogy ők azért teszik, amit tesznek,
mert nekik azt kell tenni.
-
Mi viszont meg tudjuk tervezni tetteinket.
-
És a terveink nagyon mások.
-
Eltervezhetjük, hogy kivágunk
egy teljes erdőt,
-
mert el akarjuk adni a fát,
-
vagy mert szeretnénk még egy
bevásárlóközpontot építeni,
-
vagy ilyesmi.
-
Azaz, mi emberek, a természetet
rombolásával és hadviselésünkkel
-
gonoszságra vagyunk képesek,
mert kényelmesen ülve,
-
tőlünk távol élő emberek
kínzását is meg tudjuk tervezni.
-
Ez gonosz.
-
A csimpánzok háborúzása primitív,
-
tudnak nagyon agresszívek lenni,
-
de az csak pillanatnyi.
-
Elkapja őket egy érzés.
-
És reagálnak arra az érzésre.
-
CA: Tehát megfigyelése szerint
a csimpánzok nem olyan kifinomultak,
¶
-
hogy rendelkeznének azzal
az emberi szuperképességgel -
-
ahogy néhány ember
szereti megfogalmazni -,
-
aminek segítségével fejben nagy
részletességgel tudjuk szimulálni a jövőt,
-
hosszú távú terveket tudunk szőni,
-
és egymást bátorítani is tudjuk
a hosszú távú tervek megvalósításában.
-
Ez pedig még annak is, aki ilyen
sok időt töltött a csimpánzokkal,
-
alapvetően más készséghalmaznak tűnik,
-
amiért felelősséget kell vállalnunk,
-
és bölcsebben kell élnünk vele,
mint ahogy azt tesszük.
-
JG: Igen, és én úgy gondolom -
¶
-
persze nagyon sok vita van erről -,
-
de az számomra tény, hogy mi alakítottuk
ki azt a fajta kommunikációt,
-
amit most mi is alkalmazunk.
-
Mert nekünk vannak szavaink -
-
persze az állatok kommunikációja
sokkal kifinomultabb,
-
mint azt korábban hittük.
-
A csimpánzok, gorillák és orangutánok
-
meg tudják tanulni a siketek jelnyelvét.
-
Mi viszont a nyelvünket
beszélve növünk fel.
-
Így tudok mesélni olyan dolgokról,
amiről önök soha nem hallottak.
-
A csimpánzok ezt nem tudják.
-
És gyermekeinket mi absztrakt dolgokra
is meg tudjuk tanítani.
-
A csimpánzok ezt nem tudják.
-
Tehát igen, a csimpánzok egy csomó
okos dolgot tudnak csinálni,
-
ahogy az elefántok, varjak
és polipok is,
-
de mi rakétákat tervezünk,
melyek más bolygókig is eljutnak,
-
és kicsi fényképező robotokat,
-
és kialakítottuk
ezt a különleges technikát,
-
hogy egymástól távol is
tudunk beszélgetni.
-
Fiatal koromban, amikor felnőttem,
-
nem volt TV, nem voltak mobiltelefonok,
-
nem voltak számítógépek.
-
Annyira más világ volt.
-
Volt egy ceruzám, egy tollam,
egy jegyzetfüzetem, és ennyi.
-
CA: Visszatérnék a kérdésre
a természetre vonatkozólag,
¶
-
mert erről sokat gondolkozom,
-
és ha őszinte akarok lenni,
küszködök is vele.
-
Az ön munkájának nagy részét,
és oly sok ember munkáját, akit tisztelek,
-
az a szenvedélyes törekvés hatja át,
hogy a természet ne menjen tönkre.
-
Lehetséges-e, egészséges-e
és elengedhetetlen-e is talán,
-
hogy elfogadjuk:
a természet számos tekintetben
-
félelmetes,
-
és egyszerre - nem is tudom - lenyűgöző,
-
ami abból is adódik, hogy megvan
benne a félelmetessé válás lehetősége,
-
ugyanakkor lélegzetelállítóan gyönyörű.
-
Belátjuk-e, hogy nem lehetünk önmagunk,
mert a természet részei vagyunk,
-
ezért teljesek sem lehetünk anélkül,
-
hogy valamilyen formában elismerjük azt.
-
Segítsen nekem a megfogalmazással, Jane,
hogy is kell ennek a kapcsolatnak kinézni.
-
JG: Azt gondolom, az egyik probléma,
hogy az intellektusunk fejlődésével
¶
-
a környezetünket egyre inkább
-
saját magunk hasznára alakítjuk,
-
szántásokat létrehozva,
gabonát termesztve ott,
-
ahol erdő vagy fás vidék volt.
-
És tudja - persze nem fogok
most ebbe belemenni -,
-
de képesek vagyunk
a természet átformálására.
-
És ahogy egyre inkább
beköltöztünk a városokba,
-
egyre inkább hagyatkozunk a technológiára,
-
sok ember igen távol érzi magát
a természettől.
-
Több száz, több ezer gyermek
-
belvárosban nő fel,
-
ahol a természet
semmilyen módon nincs jelen.
-
Ezért olyan fontos most a mozgalom,
hogy zöldebbé tegyük városainkat.
-
És tudja, kísérleteket végeztek -
-
azt hiszem Chicagóban, de nem biztos -,
-
mindenféle üres telken
-
a városnak egy igen veszélyes részén.
-
Néhányat ezek közül zölddé varázsoltak,
-
fákat, virágokat, bokrokat ültettek
ezeken a telkeken.
-
És a bűncselekmények száma lecsökkent.
-
Aztán persze a többi telekre is
ültettek fákat.
-
Tehát látszik - és tanulmányok is
készültek, melyek rámutatnak -,
-
hogy nagy szükség van a zöld természetre
-
a gyerekek megfelelő
pszichológiai fejlődéséhez.
-
De ahogy ön is mondja,
a természet része vagyunk,
¶
-
mégse becsüljük azt,
-
és ez nagyon rossz a gyermekeinknek
-
és a gyermekeink gyermekeinek,
-
hiszen a természetnek köszönhetjük
a tiszta levegőt, a tiszta vizet;
-
a természet alakítja
a klímát és az esőzést.
-
Nézzük meg, mit tettünk,
nézzünk a klímaválságra.
-
Az mi vagyunk, mi tettük.
-
CA: Kicsit több mint 30 éve
¶
-
a kutató munkát felváltva, ön elsősorban
az aktivista mozgalom felé fordult.
-
Miért?
-
JG: Az 1986-os tudományos konferencián,
melyre már PhD fokozattal érkeztem,
¶
-
azt vizsgáltuk, mennyiben tér el
a csimpánzok viselkedése - ha eltér -
-
különböző környezetben.
-
Afrika-szerte hat tanulmány készült.
-
Arra gondoltunk, jó lenne
összehozni ezeket a kutatókat,
-
hogy megvizsgáljuk ezt,
-
ami lenyűgöző is volt.
-
De volt egy természetvédelemmel
foglalkozó szekció,
-
és egy másik, amely a fogságban tartás
változatainak körülményeit vizsgálta,
-
például az egészségügyi kutatásét is.
-
Ez a két szekció
rendkívüli hatást tett rám.
-
A konferenciára kutatóként érkeztem,
-
és aktivistaként távoztam.
-
Nem egy döntés volt ez a részemről,
csak valami történt legbelül.
-
-
fáradhatatlanul kampányolt,
hogy harmonikusabb legyen
-
az ember és a természet kapcsolata.
-
Milyennek kellene ennek
a kapcsolatnak lenni?
-
JG: Tulajdonképpen fel tudunk sorolni
egy csomó problémát.
¶
-
Az embereknek tér kell.
-
De azt hiszem, a probléma az,
-
hogy a jómódú társadalom
-
túl kapzsivá vált.
-
Őszintén, kinek van szüksége négy,
nagy telkekkel körbevett házra?
-
Miért van szükség
egy újabb bevásárlóközpontra?
-
És még sorolhatnám.
-
A rövid távú gazdasági
előnyöket hajszoljuk,
-
a pénzt egyfajta istenként bálványozzuk,
-
miközben spirituális kötődésünk
a természetes világgal elvész.
-
A rövid távú pénznyereséget,
illetve hatalmat hajszoljuk
-
a bolygó egészségének
-
és gyermekeink jövőjének
biztosítása helyett.
-
Úgy tűnik, ezek már
nem érdekelnek bennünket.
-
Ezért soha nem fogom feladni a harcot.
-
CA: Munkája, különösen
a csimpánzok védelme során
¶
-
gyakorlattá vált
az emberek aktív részvétele,
-
helyi emberek bevonása.
-
Bevált ez a módszer,
-
és mit gondol, ez létfontosságú is lehet,
-
ha sikeresek akarunk lenni
a bolygó védelmében?
-
JG: Tudja, a híres konferencia után
azt gondoltam,
¶
-
jobban meg kell értenem,
-
miért tűnnek el a csimpánzok Afrikából,
és mi történik az erdőkkel.
-
Ezért összeszedtem egy kis pénzt,
és meglátogattam hat érintett országot.
-
Sokat tanultam a csimpánzok problémáiról,
-
a vadhúsért zajló vadászatról,
az élőállat-kereskedelemről,
-
a csapdaállításról,
-
a növekvő lakosságról
és nagyobb területigényükről
-
a terményeik, jószágaik
és falvaik részére.
-
De megismertem azt a nyomorúságot is,
mellyel oly sok embernek kell szembenézni:
-
a mélyszegénységet, az egészség
és az oktatás hiányát,
-
a földjeik értékcsökkenését.
-
A fordulópont az lett, amikor elrepültem
a kicsiny Gombe Nemzeti Park felett,
-
mely egykor az Afrika nyugati partvidékéig
érő egyenlítői erdőöv része volt.
-
1990-ben
-
már csak egy kis szigetnyi erdőterületet
jelentett, egy aprócska nemzeti parkot.
-
Körös-körül a dombok csupaszok voltak.
-
És ekkor hasított belém a felismerés.
-
Ha nem teszünk valamit,
-
hogy az emberek megtalálják a módját,
-
hogyan élhetnek
környezetük elpusztítása nélkül,
-
meg se tudunk próbálkozni
a csimpánzok megmentésével.
-
Így hát a Jane Goodall Intézet elindította
a "Take Care" programot,
-
melyet "TACARE"-nek hívunk.
-
Ez a mi közösségi alapú
természetvédelemi módszerünk,
-
ami teljesen holisztikus.
-
Ezzel a természetvédelem eszköztárát
-
a falubeliek kezébe adtuk,
-
hiszen a legtöbb vadon élő csimpánz
Tanzániában nem védett területeken él,
-
hanem falvak erdőrezervátumaiban.
-
Így most már mérik erdőségeik egészségét.
-
Már értik, hogy az erdők védelme
-
nemcsak a vadállatok érdekében fontos,
-
de saját jövőjük érdekében is.
-
Mert szükségük van az erdőre.
-
És nagyon büszkék.
-
Az önkéntesek foglalkozásokra járnak,
-
megtanulják használni az okostelefont,
-
megtanulják az anyagokat platformra
vagy felhőbe feltölteni.
-
Ezáltal minden átlátható.
-
A fák pedig visszatértek,
-
már nincsenek csupasz domboldalak.
-
Megállapodás született, hogy a Gombe körül
pufferövezetet alakítanak ki,
-
aminek köszönhetően a csimpánzok
erdőterülete már nagyobb, mint 1990-ben.
-
Erdőfolyosókat nyitnak meg,
-
hogy az elszórt csimpánzcsapatok
vegyüljenek, megelőzve a beltenyészetet.
-
Tehát igen, bevált, és most már
hat másik országban is működik.
-
Ugyanez.
-
CA: Ön mindig is ez a rendkívüli,
fáradhatatlan hang volt világszerte,
¶
-
rengeteget utazik,
-
beszédeket tart,
embereket inspirál szerte a világban.
-
Honnan nyeri az energiát,
-
mi szítja önben a tüzet, hogy csinálja,
-
hiszen mindez rendkívül kimerítő.
-
A sok találkozás azzal a rengeteg emberrel
-
fizikailag is fárasztó,
-
mégis itt van ön,
a mai napig is aktívan részt vállal.
-
Hogyan csinálja, Jane?
-
JG: Azt hiszem, makacs vagyok,
nem szeretek semmit feladni,
¶
-
nem fogom hagyni,
hogy nagy cégek vezetői
-
tönkretegyék ez erdőségeinket,
-
hogy politikusok,
-
a korábbi elnökök által már
kialakított védelmet eltöröljék -
-
tudja, kikről beszélek.
-
Ezért folytatom a harcot,
-
mert számomra fontos,
és szenvedélyesen szeretem a vadvilágot,
-
szenvedélyesen szeretem a természetet.
-
Imádom az erdőket, fájdalmat okoz látni,
ahogy tönkreteszik őket.
-
És szívből törődöm a gyerekekkel.
-
A jövőjüktől fosztjuk meg őket.
-
Nem fogom feladni.
-
Talán jó génekkel vagyok megáldva,
ami egy ajándék,
-
a másik ajándék pedig,
amit felfedeztem magamban,
-
a kommunikációs készségem,
-
legyen az írás vagy előadás.
-
Tudja,
-
ha ez a sok utazás felesleges lenne...,
-
de minden előadás alkalmával
-
vannak, akik odajönnek, és elmondják:
-
"Én már feladtam, de ön ihletet adott,
-
és ígérem, megteszem az én részem."
-
A fiatalok programja,
a "Rügyek és Gyökerek"
-
most már 65 országban van jelen,
és gyorsan bővül.
-
Öregek és fiatalok választanak
-
embereket, állatokat segítő,
természetvédő programokat;
-
nekigyürkőznek és cselekednek.
-
Csillogó szemekkel néznek rám,
-
alig várják, hogy elmondhassák
Dr. Jane-nek, mit tettek
-
a világ jobbá tételéért.
-
Hogyan okozhatnék nekik csalódást?
-
CA: Ha a bolygó jövőjére gondol,
¶
-
mi aggasztja leginkább,
-
illetve mi a legaggasztóbb
a jelenlegi helyzetben?
¶
-
JG: A helyzet az, hogy nagyon kicsi
az időablak, ami még rendelkezésünkre áll,
¶
-
hogy a károk helyrehozásához
-
és a klímaváltozás lelassításához
nekikezdjünk.
-
Azonban ez is egyre szűkül,
-
és láttuk, mi történik világszerte
-
a COVID-19 miatti lezárásoknak
köszönhetően:
-
a városok felett kitisztult égbolt,
-
egyesek olyan tiszta levegőt
szívhatnak, amilyet még soha,
-
láthatják az éjszakai csillagos eget,
-
amit korábban még
igazán jól nem láthattak.
-
Tudja,
-
az aggaszt leginkább,
-
hogyan lehet elég embert mozgósítani.
-
Az emberek értik a helyzetet,
de nem cselekednek.
-
Hogyan lehet elég embert
cselekvésre bírni?
-
CA: A National Geographic épp most
tűzte műsorára azt a rendkívüli filmet,
¶
-
amely bemutatja
az ön hat évtizedes munkáját.
-
A címe: Jane Goodall: A remény.
-
Mi a remény, Jane?
-
-
a nagy reményem a sok fiatal.
-
Kínában például odajönnek hozzám,
és azt mondják:
-
"Persze hogy törődöm a környezettel,
-
általánosban részt vettem
a Rügyek és Gyökerek-ben."
-
Tudja, a Rügyek és Gyökerek
program az értékeket őrzi,
-
és olyan lelkesek, amikor már
látják a problémákat,
-
és van lehetőségük cselekedni
az ügy érdekében:
-
kitisztítják a patakokat, emberségesen
eltávolítják az invazív fajokat.
-
És annyi sok ötletük van.
-
Aztán itt az a rendkívüli intellektusunk.
-
Elkezdtük használni olyan
technológiák kifejlesztésére,
-
melyek révén tényleg nagyobb
harmóniában élhetünk majd.
-
Saját életünkben pedig
-
gondoljuk végig a mindennapi
tevékenységeink következményeit.
-
Mit veszünk meg, az honnan érkezik,
-
hogyan készült?
-
Okozott-e kárt a környezetben,
vagy állatokkal szembeni kegyetlenséget?
-
Azért olcsó, mert gyermekeket
dolgoztattak?
-
Hozzunk etikus döntéseket.
-
Amit egyébként nem lehet megtenni,
ha szegénységben él az ember.
-
Végül pedig a rettenthetetlen emberek,
-
akik a lehetetlennel is megküzdenek,
-
és nem adják fel.
-
Nem adhatjuk fel, ha ezek megvannak.
-
De persze van, ami ellen
én nem tudom felvenni a harcot.
-
Nem tudok a korrupcióval harcolni.
-
Nem tudok a katonai hatalmakkal,
diktátorokkal harcolni.
-
Tehát csak azt tehetem,
amit meg tudok tenni,
-
és ha mindannyian megtesszük,
amit megtehetünk,
-
az biztosan teljes egésszé válik,
és előbb-utóbb felülkerekedik.
-
CA: Utolsó kérdés, Jane.
¶
-
Ha van egy ötlet, egy gondolat, egy mag,
-
amit elültethetne a nézőkben,
-
mi lenne az?
-
JG: Ne feledjük, hogy minden
nap, amit megélünk,
¶
-
hatással vagyunk a bolygóra.
-
Nem tudjuk ezt kikerülni.
-
És hacsak nem mélyszegénységben élünk,
-
választhatunk, milyen hatást gyakorolunk.
-
Még szegénységben is van választás,
-
de jómódban még nagyobb
a választási lehetőség.
-
Ha mindannyian etikus döntéseket hozunk,
-
akkor egy olyan világot
hagyhatunk unokáinkra,
-
amely már nem is olyan kétségbeejtő.
-
Ez az, azt hiszem,
amit mindenkinek mondanék.
-
Mert nagyon sokan értik, mi történik,
-
de tehetetlenek és reménytelenek;
nem tudják, mit tehetnének,
-
ezért nem is tesznek semmit,
és közönyössé válnak.
-
És az apátia nagyon veszélyes.
-
CA: Dr. Jane Goodall, bámulatos!
¶
-
Szeretném megköszönni mindazt,
-
amit rendkívüli élete során tett,
-
és hogy időt szánt ránk.
-
-