A múzeumoknak becsülniük kellene a mindennapit, nem csak a rendkívülit
-
0:02 - 0:04A reprezentáció számít.
-
0:05 - 0:08A nők valósághű megjelenítése számít.
-
0:09 - 0:13Úgy vélem, hogy gyakran
a nők nyilvános ábrázolását -
0:13 - 0:16a rendkívüliség jegyébe burkoljuk.
-
0:17 - 0:20Az első amerikai nő, aki a maga
erejéből lett milliomos: -
0:20 - 0:22Madam C. J. Walker...
-
0:23 - 0:25Az Egyesült Államok
first ladyjeinek ruhái... -
0:27 - 0:30Shirley Chisholm, az első nő,
aki az USA Demokrata pártjának -
0:30 - 0:33elnökjelöltségéért indult...
-
0:33 - 0:34(Taps)
-
0:36 - 0:37Mint múzeumi kurátor,
-
0:37 - 0:39megértem ezeknek a történeteknek
a csábítását. -
0:40 - 0:43A kivételes nők inspiráló példaképek.
-
0:45 - 0:47De azok a történetek korlátozóak.
-
0:47 - 0:51A rendkívüliség meghatározása,
hogy nem mindennapi. -
0:51 - 0:52Nem tipikus.
-
0:53 - 0:57Azok a történeteket nem adják meg
az átfogó női történelem alapját, -
0:57 - 0:59és nem tükrözik a mindennapos valóságunk.
-
1:00 - 1:04Ha mindannyian elfogadjuk
azt a radikális gondolatot, -
1:04 - 1:06hogy a nők is emberek,
-
1:06 - 1:08könnyebb lesz a nőket emberként ábrázolni,
-
1:09 - 1:13mint ismerős, változatos,
jelenlevő alakokat. -
1:13 - 1:16A történelem során
mindenki mindennapjaiban -
1:17 - 1:20a nők pozitívan léteznek:
-
1:20 - 1:23nem értelmezés kérdéseként,
hanem tényként. -
1:24 - 1:28És az emberi élet
pontosabb ábrázolásán felül, -
1:28 - 1:30a nők bevonása körülbelül 3,8 millió
nőként azonosuló ember -
1:30 - 1:35köznapi tapasztalatait is fontolóra veszi.
-
1:37 - 1:41A Fekete párduc c. film közismert
múzeumi jelenetében -
1:41 - 1:44egy fehér kurátor téves
magyarázatot ad egy leletről -
1:44 - 1:46Michael B. Jordan
itt látható karakterének, -
1:46 - 1:48egy leletről a saját kultúrájából.
-
1:49 - 1:53Ez a kitalált jelenet igazi vitát szült
múzeumi köreinkben arról, -
1:53 - 1:57kik alakítják a narratívát, és azoknak
a narratíváknak az előítéleteiről. -
1:59 - 2:01A múzeumokat
-
2:01 - 2:05az egyik legmegbízhatóbb forrásoknak
tartják az Egyesült Államokban, -
2:05 - 2:08és a világ minden tájáról érkező
több százmillió látogatónak -
2:08 - 2:11pontosan kellene
bemutatnunk a történelmet, -
2:11 - 2:12de nem tesszük.
-
2:13 - 2:16A múzeumokon belül létezik egy mozgalom
-
2:16 - 2:18az előítéletek leküzdésére.
-
2:18 - 2:22Az egyszerű tudomásulvétel,
hogy a múzeumok nem pártatlanok. -
2:23 - 2:25A múzeumok tanító jellegűek.
-
2:25 - 2:28A leletek és műalkotások kiállításával
-
2:28 - 2:31ösztönözzük a kreativitást
és támogatjuk a befogadást, -
2:31 - 2:34de vétkesek vagyunk
a történelem elferdítésében. -
2:34 - 2:38A férfi-központú történeteink
rejtve hagyták a női történeteinket. -
2:40 - 2:45A női létnek kemény igazságai vannak,
-
2:45 - 2:47főleg a színesbőrű női létnek
ebben az iparban, -
2:47 - 2:51ami meggátolja, hogy középpontba
helyezzük a női élet átfogó példáit. -
2:53 - 2:54A múzeumi vezetőség
-
2:54 - 2:57túlnyomóan fehér férfiakból áll,
-
2:57 - 3:01attól függetlenül, hogy a múzeumi
dolgozók közel 60 százaléka nő. -
3:01 - 3:04A vezetőséghez való út
sivár a nők számára, -
3:04 - 3:06és legsivárabb a színesbőrű nőknek.
-
3:07 - 3:10És a nők jelenléte még önmagában
nem biztosít növekedést -
3:10 - 3:12a nők nyilvános megjelenítésében.
-
3:13 - 3:15Nem minden nő harcol a nemi egyenlőségért.
-
3:16 - 3:19Bell Hooks, feminista
teoretikus szavaival élve, -
3:19 - 3:20"A patriarchátusnak nincs neme."
-
3:21 - 3:23Nők támogathatják
a patriarchátus rendszerét, -
3:23 - 3:26mint ahogy férfiak támogathatják
a nemi egyenlőséget. -
3:27 - 3:30És gyakran lekicsinyeljük
az interszekcionializmus jelentőségét. -
3:32 - 3:37Marian Anderson a 20. század
egyik legünnepeltebb hangja volt, -
3:37 - 3:40és a Smithsonianben
megtalálható az 1939-es öltözete. -
3:40 - 3:43Miután a fehér Daughters of
the American Revolution megtagadta, -
3:43 - 3:46hogy a Constitution Hallban
énekeljen, mert fekete volt, -
3:47 - 3:50ő inkább a Lincoln-emlékmű
lépcsőjén énekelt helyette, -
3:50 - 3:53egy 75 ezer emberből álló tömegnek.
-
3:56 - 3:58És könyvtárakban mindenfelé,
a múzeumokat is beleértve, -
3:58 - 4:02még mindig megtalálható
a "Minden nő fehér, -
4:02 - 4:05Minden fekete férfi,
-
4:05 - 4:07De némelyikünk bátor"
-
4:07 - 4:08című forradalmi 1982-es antológia.
-
4:10 - 4:13A női megjelenítés növelésére
tett követelések -
4:13 - 4:16nem foglalják automatikusan magukba
a hozzám hasonló afrolatinákat... -
4:16 - 4:20vagy az emigráns nőket,
ázsiai vagy bennszülött nőket, -
4:20 - 4:22vagy transznemű nőket,
nem dokumentált nőket, -
4:22 - 4:25vagy a 65 év feletti nőket,
vagy a kislányokat – -
4:25 - 4:27a lista folytatódhat a végtelenségig.
-
4:28 - 4:29Mit tehetünk tehát?
-
4:31 - 4:34Célzott kezdeményezések
segítettek bevonni nézőpontokat, -
4:34 - 4:36amiknek mindig ott kellett volna lenniük.
-
4:37 - 4:40Egy latino kurátori programon keresztül
kezdtem dolgozni a Smithsonianben. -
4:40 - 4:42A program,
-
4:42 - 4:44ami Latinx kurátorokat,
főleg nőket alkalmaz, -
4:44 - 4:48megnövelte a Latinx narratívák
számát intézményszerte. -
4:49 - 4:50És modellként szolgált
-
4:50 - 4:55a sokkal nagyobb Smithsonian
Amerikai Női Történelem Kezdeményezéshez, -
4:55 - 4:58amelynek célja, hogy felerősítse
a nők változatos ábrázolását -
4:58 - 5:00minden lehetséges módon,
-
5:00 - 5:02hogy a nők
-
5:02 - 5:05ne csak napjaink képein jelenjenek meg,
-
5:05 - 5:07hanem a történelmi ábrázolásokon is,
-
5:07 - 5:09hiszen mindig ott voltunk.
-
5:11 - 5:15Még most 2018-ban is megtörténik,
hogy besétálok egy szakmai közegbe, -
5:15 - 5:17és én vagyok az egyetlen –
-
5:17 - 5:20az egyedüli 40 év alatti,
az egyedüli fekete, -
5:20 - 5:22az egyedüli fekete nő,
az egyedüli latina, -
5:22 - 5:23néha az egyedüli nő.
-
5:24 - 5:27Az édesanyám afroamerikai,
az édesapám pedig afropanamai. -
5:28 - 5:31Én pedig büszkén
és elválaszthatatlanul mindkettő. -
5:31 - 5:33A több millió afrolatina közé tartozom.
-
5:35 - 5:38De afrolatina kurátorként
a kevesek közé tartozom. -
5:39 - 5:42És a lényem egészének
bevonása a szakmai világba -
5:42 - 5:44bátor tettnek tekinthető,
-
5:45 - 5:48és bevallom, nem mindig
fogadtam el ezt a kihívást, -
5:48 - 5:51vagy az elutasítástól való félelem,
vagy önvédelem miatt. -
5:53 - 5:54Gyűléseken csak akkor szóltam,
-
5:54 - 5:57amikor teljesen megfogalmazott
megjegyzésem volt. -
5:57 - 6:00Nem volt hangos ötletbörze,
vagy eszmecsere kollégákkal. -
6:01 - 6:02Sokáig megtagadtam,
-
6:02 - 6:06hogy a kedvenc karika fülbevalóimat
viseljem a munkán, -
6:06 - 6:07vagy a nyakláncot a nevemmel,
-
6:07 - 6:11azt gondolva, hogy túl hangosak,
szakszerűtlenek vagy buták. -
6:12 - 6:13(Nevetés)
-
6:13 - 6:17Érdekelt, hogy az emberek hogy vélekedtek
a természetes hajamról, -
6:17 - 6:21elfogadhatóbbnak vagy kevésbe hitelesnek
tartották, amikor kiegyenesítettem. -
6:22 - 6:25Bárki, aki valaha kívül érezte magát
az elterjedt ábrázoláson -
6:25 - 6:29megérti, hogy vannak alapelemei
a mindennapi önmagunknak, -
6:29 - 6:31amelyeket mások kellemetlennek látnak.
-
6:33 - 6:34De mivel szenvedélyes vagyok
-
6:34 - 6:38a nők mindennapos ábrázolásáról
valós alakunkban, -
6:38 - 6:43már nem tüntetem fel magam
vagy a munkám valótlanul. -
6:44 - 6:45És próbáknak voltam kitéve.
-
6:46 - 6:48Ez én vagyok az irodában,
ahogy a függőmre mutatok – -
6:48 - 6:49(Nevetés)
-
6:50 - 6:53Múlt hónapban hívtak főszónoknak
a Hispán Örökség Hónapja alkalmából. -
6:54 - 6:57A prezentáció hetén a szervezők
aggodalmuknak adtak hangot. -
6:58 - 7:00"Aktivistának" nevezték a diáimat,
-
7:00 - 7:02amit negatívan értettek.
-
7:03 - 7:06(Nevetés)
-
7:06 - 7:10(Taps)
-
7:11 - 7:12Két nappal a prezentáció előtt
-
7:12 - 7:17megkértek, hogy ne vetítsek le egy pozitív
kétperces videót a természetes hajról, -
7:17 - 7:20mert "gátat vethet a tanulásnak
-
7:20 - 7:21a résztvevők egy részénél."
-
7:22 - 7:23(Nevetés)
-
7:23 - 7:28A Haj című verset
Elizabeth Acevedo írta és adta elő, -
7:28 - 7:31egy dominikai-amerikai nő,
a Nemzeti Könyvdíj 2018-as győztese, -
7:31 - 7:35és a szervezésemben megjelent
egy díjnyertes Smithsonian kiállításon. -
7:36 - 7:37Lemondtam a beszédet,
-
7:37 - 7:42azzal indokolva, hogy magam és a munkám
cenzúrázása kellemetlenül érintett. -
7:42 - 7:49(Taps és éljenzés)
-
7:52 - 7:55A tiszteletreméltósági politika
és az idealizált nőiesség befolyásolják, -
7:55 - 7:57hogy miként ábrázoljuk a nőket,
-
7:57 - 7:59és milyen nőket választunk ki bemutatásra.
-
8:00 - 8:04És ez az ábrázolás
a sikeres és rendkívüli felé hajlik, -
8:04 - 8:07a jó hírű és kívánatos felé,
-
8:07 - 8:09ami fenntartja a rendszerszerű kizárását
-
8:09 - 8:13és háttérbe szorítását a mindennapinak,
a szokásosnak, az alulreprezentáltnak -
8:13 - 8:15és általában a nem fehérnek.
-
8:16 - 8:19Mint kurátornak, a hatalmamban áll,
hogy ezen változtassak. -
8:20 - 8:23Felkutatok, összegyűjtök és értelmezek
jelentőségteljes tárgyakat és képeket. -
8:24 - 8:26Celia Cruz, a salsa királynője –
-
8:26 - 8:27(Éljenzés)
-
8:27 - 8:29igen, ő jelentős.
-
8:29 - 8:31És egy afrolatina.
-
8:31 - 8:35A Smithsonian gyűjteményében
megtalálhatók a kosztümjei, cipői, -
8:35 - 8:37a portréja, bélyege,
-
8:37 - 8:39és ez az újragondolás
-
8:40 - 8:42a művész, Tony Peralta által.
-
8:42 - 8:44Amikor összegyűjtöttem
és kiállítottam mindezt, -
8:44 - 8:47a szimbolikus ellentmondás
győzelmének tekintettem. -
8:48 - 8:50Büszkén állítottam ki
ezt a sötétbőrű latinát, -
8:50 - 8:52ezt a fekete nőt,
-
8:52 - 8:54akinek a haja nagy csavarókban
van, amik egyenesítik azt, -
8:54 - 8:57egy bólintás a fehér
szépségszabványok felé. -
8:57 - 9:01Egy kifinomult, elbűvölő nő
túlméretezett, vaskos arany ékszerekkel. -
9:02 - 9:03Amikor ki volt állítva,
-
9:03 - 9:05ez a mű volt legtöbbször Instagramon,
-
9:05 - 9:08és látogatók azt mondták,
hogy a barna bőrének, csavaróinak -
9:08 - 9:11és ékszereinek mindennapiságával
azonosultak legjobban. -
9:12 - 9:14Gyűjteményünkbe tartozik Celia Cruz,
-
9:15 - 9:18Harriet Tubman egy ritka fiatalkori képe,
-
9:20 - 9:23az utolérhetetlen Oprah Winfrey
ikonikus ruházata. -
9:25 - 9:26De a múzeumok megváltoztathatják,
-
9:26 - 9:29hogy látja több százmillió ember a nőket
-
9:29 - 9:31és mely nőket.
-
9:31 - 9:35Tehát az elsőn vagy híresen kívül,
-
9:35 - 9:39a mi felelősségünk, hogy bemutassuk
a szokásos vasárnapot a szépségszalonban, -
9:41 - 9:43a kopogtatószerű fülbevalók művészetét,
-
9:43 - 9:44(Nevetés)
-
9:44 - 9:46a divatos testvériséget nők közt
-
9:46 - 9:47(Nevetés)
-
9:47 - 9:49és a kulturális büszkeséget minden korban.
-
9:49 - 9:51A mindennapi nők történetét,
-
9:51 - 9:55akik szándékosan lettek kihagyva
a nemzeti és világtörténelemből. -
9:55 - 9:59És a múzeumokban gyakran
a nők ruhái láthatók, -
9:59 - 10:01portréik, fényképeik,
-
10:03 - 10:06de a mindennapi nők nagy hatású
történetei úgy is kinézhetnek, -
10:06 - 10:08mint ez az esmeraldasi hajóülés.
-
10:10 - 10:12Az ecuadori Esmeraldas
szökött rabszolgák közössége volt. -
10:13 - 10:16Sűrű esőerdei megvédték a bennszülött
és afrikai lakosságot -
10:16 - 10:18a spanyol gyarmatosítóktól.
-
10:18 - 10:19Manapság már vannak utak,
-
10:19 - 10:23de néhány belföldi rész még mindig
csak kenuval közelíthető meg. -
10:23 - 10:27Débora Nazareno gyakran utazott
ezeken az ecuadori vízi utakon kenuval, -
10:27 - 10:29ezért volt saját hajóülése.
-
10:29 - 10:32Pókháló és egy pók díszíti,
-
10:32 - 10:35amely Anansira utal, egy alakra
a nyugat-afrikai néphagyományból. -
10:37 - 10:41Débora otthon is ezen ült,
miközben unokájának, Juannak mesélt. -
10:42 - 10:44A szeretetnek ez a felfoghatatlan rítusa,
-
10:44 - 10:47a generációról generációra
szálló történetek, -
10:47 - 10:49elterjedt az afrikai szórványban.
-
10:50 - 10:54Ez a mindennapi tett arra ösztönözte
Juant, hogy gyűjtsön és megőrizzen -
10:54 - 10:58több mint 50 ezer afroindián dokumentumot.
-
11:00 - 11:032005-ben Juan García Salazar,
Débora unokája, -
11:04 - 11:07és mostanra világhírű
afroecuadori tudós, -
11:07 - 11:09Washington D. C.-be utazott.
-
11:10 - 11:13Találkozott Lonnie Bunchcsal,
az igazgatómmal, -
11:13 - 11:15
és a beszélgetésük vége felé, -
11:15 - 11:19Juan a táskájába nyúlt, és azt mondta:
"Szeretnék adni valamit." -
11:21 - 11:24Azon a napon, Débora Nazareno
szerény fa hajóülése -
11:24 - 11:26lett az első tárgy,
amelyet odaadományoztak -
11:26 - 11:30a Smithsonian Afroamerikai Történelem
és Kultúra Nemzeti Múzeumának. -
11:31 - 11:36Azóta is ki van állítva, és majdnem
öt millió látogató nézte meg -
11:36 - 11:38a világ minden tájáról.
-
11:39 - 11:42Továbbra is gyűjteni fogom
a történelem rendkívüli alkotóit. -
11:42 - 11:44A történeteik fontosak.
-
11:45 - 11:49De ami motivál, hogy ma
és minden nap megjelenjek, -
11:49 - 11:52az az egyszerű szenvedély,
hogy beírjam a nevünket a történelembe, -
11:52 - 11:55nyilvánosan bemutassam
azokat a milliók előtt, -
11:55 - 11:58és abban a mindig jelenlevő
fényben sétáljak, ami a nő. -
11:59 - 12:00Köszönöm.
-
12:00 - 12:06(Taps és éljenzés)
- Title:
- A múzeumoknak becsülniük kellene a mindennapit, nem csak a rendkívülit
- Speaker:
- Ariana Curtis
- Description:
-
Ki érdemel helyet egy múzeumban? Sokáig a válasz "a rendkívüli" volt – azok az úttörők, akik inspiráló példaképek számunkra. De azok a történetek korlátozóak, vélekedik Ariana Curtis, múzeumi kurátor. Előadásában lefesti, hogy a múzeumok miként tudnák pontosabban ábrázolni a történelmet mind a mindennapi, rejtett, mind a rendkívüli, kimagasló személyek életének bemutatásával – és változatos nézőpontoknak hangot adva, amelyeknek a kezdetektől jelen kellett volna lenniük.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 12:19
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for Museums should honor the everyday, not just the extraordinary | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for Museums should honor the everyday, not just the extraordinary | ||
Zsuzsa Viola accepted Hungarian subtitles for Museums should honor the everyday, not just the extraordinary | ||
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for Museums should honor the everyday, not just the extraordinary | ||
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for Museums should honor the everyday, not just the extraordinary | ||
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for Museums should honor the everyday, not just the extraordinary | ||
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for Museums should honor the everyday, not just the extraordinary | ||
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for Museums should honor the everyday, not just the extraordinary |