Mi lenne, ha a szegények is részt vennének a várostervezésben?
-
0:01 - 0:04Hogyan képzelünk el egy várost?
-
0:04 - 0:06Amikor városokra gondolunk,
-
0:06 - 0:09sokszor valahogy így képzeljük el őket.
-
0:10 - 0:14De mi van akkor, ha az, amit látunk,
csak egy része a valóságnak, -
0:14 - 0:17és a városban található
egy másik város is. -
0:18 - 0:21A város ezen részét hívjuk általában
nyomornegyednek, -
0:21 - 0:23gettónak, szegénynegyednek;
-
0:23 - 0:26az itt lakó embereket pedig
önkényes lakásfoglalóknak, -
0:26 - 0:29bűnözőknek, nincsteleneknek, koldusoknak,
törvényen kívülieknek stb. -
0:30 - 0:33De valójában ők csak szegények,
-
0:33 - 0:35akiknek nincs választásuk.
-
0:36 - 0:38A szegénység ördögi körforgás.
-
0:38 - 0:41Ha szegénynek születsz,
akár három generációba is kerülhet, -
0:41 - 0:42mire kiszabadulsz.
-
0:43 - 0:46Sokan belekényszerülnek ebbe
a körforgásba, egyéb lehetőségek híján. -
0:46 - 0:48Az utcán élnek,
-
0:49 - 0:51vonatvágányok mellett,
-
0:52 - 0:54szemétlerakókban,
-
0:54 - 0:57folyók mentén, mocsarakban
-
0:57 - 1:00és más, számunkra
elképzelhetetlen helyeken, -
1:00 - 1:03tiszta víz, WC és lakás nélkül.
-
1:04 - 1:06Ezek a helyek nem ismeretlenek a számomra,
-
1:06 - 1:11mivel hatéves koromtól kezdve
elkísértem az apukámat, aki orvos, -
1:11 - 1:14Mumbai nyomornegyedeibe,
amikor az ott élőket gyógyította. -
1:14 - 1:17Gyerekkoromban segítettem neki cipelni
a gyógyszeres dobozait -
1:17 - 1:18iskola után.
-
1:18 - 1:19Szerettem ezt csinálni.
-
1:20 - 1:22Mivel változtatni szerettem volna
az életkörülményeiken, -
1:22 - 1:25úgy döntöttem, építésznek tanulok.
-
1:26 - 1:28De hamarosan rájöttem,
-
1:28 - 1:31hogy az építészet esztétikai értékeit
csak a gazdagok tudják kihasználni. -
1:32 - 1:35Tehát úgy döntöttem,
várostervezéssel fogok foglalkozni, -
1:35 - 1:39és csatlakoztam egy civil szervezethez,
amely a városi szegényeket segíti. -
1:39 - 1:42Olyan alapszolgáltatásokat
biztosítottak nekik, -
1:42 - 1:45mint ivóvíz, lakhatás és tisztálkodás.
-
1:46 - 1:52Tíz évet szántam az életemből arra,
hogy kitanuljam ezt a szakmát, -
1:52 - 1:55aztán további öt évet arra,
hogy elfelejtsem, amit megtanultam, -
1:55 - 1:57mivel rájöttem, hogy mindaz,
-
1:57 - 2:00amit az építészetről, a dizájnról
és a tervezésről tanultam, -
2:00 - 2:03irreális.
-
2:04 - 2:07És itt fedeztem fel a döntési
szabadság fontosságát. -
2:08 - 2:10Megszabadultam sok
hagyományos sémától. -
2:10 - 2:12Most két, szegényekkel
kapcsolatos tévhitről -
2:12 - 2:14szeretnék beszélni.
-
2:16 - 2:18Az első tévhit az,
-
2:18 - 2:21hogy a szegény emberek
városba vándorlása probléma. -
2:23 - 2:25Az elvándorlás tényleg választás kérdése?
-
2:26 - 2:28A mentorom, Sheela Patel
-
2:28 - 2:31megkérte azokat, akik így gondolkoznak,
-
2:31 - 2:35hogy kérdezzék meg a nagyapáikat,
honnan származnak. -
2:38 - 2:41Lássuk, mit is csinálnak
a városokba érkező szegények? -
2:41 - 2:43Hadd mondjak egy példát.
-
2:43 - 2:46Ez itt a Mumbai Nemzetközi Repülőtér.
-
2:46 - 2:49A kék színnel jelzett területeken
illetéktelenül letelepedett emberek élnek. -
2:50 - 2:53Közel 75 000-en laknak itt.
-
2:53 - 2:59Kik dolgoznak némán
a hotelekben, éttermekben, -
2:59 - 3:02kétkezi munkásként,
bébiszitterként, kisegítőként -
3:02 - 3:04és más végtelen számú munkakörben –
-
3:04 - 3:07akikre szükségünk van ahhoz,
hogy a városok akadálytalanul működjenek? -
3:07 - 3:09És hol laknak?
-
3:09 - 3:12A legtöbb város esetében,
nyomornegyedekben. -
3:13 - 3:15Gondoljuk ezt végig.
-
3:15 - 3:18Tényleg azt akarjuk, hogy a szegények
ne jöjjenek a városainkba? -
3:19 - 3:22Mi lenne, ha dönthetnének úgy is,
hogy nem jönnek? -
3:24 - 3:28A második tévhit egy személyes
tapasztalatomhoz kapcsolódik. -
3:28 - 3:32Arról az attitűdről van szó,
hogy "mi, szakértők ezt jobban tudjuk". -
3:33 - 3:36Mi, szakértők szeretünk
mások helyett döntést hozni, -
3:36 - 3:38különösen a szegények helyett.
-
3:38 - 3:39Hadd meséljek el egy történetet.
-
3:40 - 3:42Egy workshopon, amelynek célja az volt,
-
3:42 - 3:46hogy a közeli nyomornegyedben élő
családok számára tervezzünk 250 új házat, -
3:47 - 3:50a következő építőanyagokból válogattunk:
-
3:50 - 3:54papírmasé, hagyományos
és méhsejt-szerkezetű karton stb., -
3:54 - 3:56egyszerűen azért,
mert ezek olcsók voltak. -
3:57 - 4:00Volt egy másik ötlet is:
használjunk szállítókonténert. -
4:01 - 4:03Azonnal beleegyeztünk,
-
4:03 - 4:07mivel azt hittük, ez megfizethető,
fenntartható, könnyen beilleszthető. -
4:08 - 4:09De a prezentáció közben
-
4:09 - 4:12egy nő a nyomornegyedből felállt,
-
4:13 - 4:15és szerényen megkérdezte az előadót,
-
4:15 - 4:17hogy ő lakna-e ilyenben?
-
4:17 - 4:19(Nevetés)
-
4:20 - 4:23"És ha maga nem, akkor miért
gondolja azt, hogy mi laknánk?" -
4:24 - 4:27Ez az élmeny is hozzásegített
a sémák elhagyásához, -
4:27 - 4:30hiszen rájöttem, hogy a szegénység
a fizetőképességet változtatja meg, -
4:30 - 4:32a vágyakat viszont nem.
-
4:33 - 4:37A szegények egész életükben
átmeneti építményekben éltek. -
4:37 - 4:39Megépítenek egy falat,
aztán egy másikat. -
4:39 - 4:41Építkeznek téglából, bádogból,
-
4:41 - 4:45használnak bambuszt, ponyvát, műanyagot,
-
4:45 - 4:47kartont és megint bádogot,
-
4:47 - 4:48majd ismét téglát és betont –
-
4:48 - 4:50ahogyan mi is.
-
4:50 - 4:54És ebben kényszerítjük rájuk
a döntéseinket. -
4:54 - 4:56De jó-e, hogy így teszünk,
-
4:56 - 4:59vagy jobb, ha szélesítjük
a választási lehetőségeik körét? -
5:00 - 5:03Mi történne, ha választási
lehetőséget adnánk nekik? -
5:04 - 5:09Ezek a nők egy lakótelep
járdáin éltek Mumbaiban. -
5:09 - 5:13Folyamatosan kilakoltatták
őket, és erre válaszul, -
5:13 - 5:16létrehoztak egy közösséget,
Mahila Milan néven. -
5:17 - 5:21Nemcsak a kilakoltatásuk ellen
küzdöttek a hatalmon lévőkkel, -
5:21 - 5:23de pénzt is spóroltak, és földet vettek.
-
5:23 - 5:27Sőt megtervezték és segítettek
megépíteni a saját házaikat. -
5:28 - 5:31Ezek a nők nem tudtak írni,
akkor mégis hogyan vitték ezt véghez? -
5:33 - 5:37Szőnyegeket és a ruháikat
használták, hogy megértsék a méreteket. -
5:37 - 5:42Egy indiai szári négy méter hosszú
és másfél méter széles. -
5:42 - 5:47Ilyen hétköznapi tárgyakat használtak,
hogy bemutassák, milyenek lesznek a házak. -
5:47 - 5:50Még három különböző
lehetőséget is terveztek, -
5:50 - 5:53és meghívták az új lakókat,
hogy nézzék meg. -
5:53 - 5:55(Nevetés)
-
5:55 - 5:59Mindenkinek tetszett az,
ahol volt galéria is, -
5:59 - 6:02mert így a ház két funkciót is
ellátott egyszerre: -
6:02 - 6:05egyrészt nagyobb családok
is alhattak benne, -
6:05 - 6:08másrészt lehetővé tette az
otthoni munkavégzést, -
6:08 - 6:10például karkötőkészítést, ékszertervezést,
-
6:10 - 6:13hímzést, termékek csomagolását stb.
-
6:14 - 6:18Úgy döntöttek,
hogy nem helyeznek el belül WC-t, -
6:18 - 6:21hanem kívülre teszik, a folyosóra azért,
-
6:21 - 6:24mert így több volt bent a tér,
és olcsóbb is volt. -
6:25 - 6:28A szakértők ilyen típusú megoldásra
-
6:28 - 6:29sosem gondoltak volna.
-
6:30 - 6:34Hagyományos tervezés mellett
pl. ragaszkodtunk volna a benti WC-hez. -
6:35 - 6:38Ez csak pár egyszerűbb példa.
-
6:38 - 6:40Hadd világítsak rá
néhány nagyobb összefüggésre: -
6:41 - 6:43881 millió ember,
-
6:43 - 6:47a Föld lakosságának kb. egyhatoda,
-
6:47 - 6:49él nyomorban és illetéktelen
letelepedési formákban. -
6:49 - 6:55A déli féltekén majdnem minden városnak
városméretű nyomornegyede van: -
6:56 - 6:58pl. Kibera Nairobi-ban,
-
6:59 - 7:01Dharavi Mumbai-ban,
-
7:03 - 7:06Khayelitsha Dél-Afrikában – többek között.
-
7:07 - 7:10Ezek eredetileg mind elhagyatott
és megműveletlen területek voltak, -
7:10 - 7:13amelyekkel a városok nem foglalkoztak.
-
7:13 - 7:14Ahogy nőttek a városok,
-
7:14 - 7:16a szegények elkezdtek építkezni
ezen területeken, -
7:16 - 7:19amelyek viszont így idővel
elkezdtek felértékelődni. -
7:20 - 7:23Mostanra ezek a területek
kedvelt ingatlanpiaci célpontok lettek, -
7:23 - 7:26amelyekből mindenki
akar magának egy részt. -
7:26 - 7:30És hogy mit tesznek a városok
és a vezetők az ott élőkkel? -
7:31 - 7:34Lerombolják a házakat,
kilakoltatják a lakosokat, -
7:34 - 7:37és elkötöztetik őket a városaikból
annak érdekében, -
7:37 - 7:40hogy új infrastruktúrát építsenek.
-
7:41 - 7:44Többemeletes lakótömbökbe
költöztetik őket, -
7:45 - 7:48amelyek a valóságban így néznek ki.
-
7:49 - 7:51Ha ennyire sűrűn telepítik
be az embereket, -
7:51 - 7:53akkor nem jutnak elég
természetes fényhez és levegőhöz, -
7:53 - 7:55ami egészségtelen.
-
7:57 - 7:59Vagyis egyrészt,
-
7:59 - 8:02a szegények nem vehetnek részt
a lakóházaik tervezésben, -
8:02 - 8:05ráadásul, a kivitelezés is rossz minőségű.
-
8:05 - 8:06Másrészt, nem tudják,
-
8:07 - 8:09hogyan intézzék lakásügyeiket,
-
8:09 - 8:13mint a számlák rendezése, a könyvelés,
lakószövetkezetek létrehozása. -
8:13 - 8:15Ez számukra nehéz feladat.
-
8:17 - 8:21Amikor beköltöztetik őket
egy ilyen típusú közösségbe, -
8:21 - 8:24előfordulhat, hogy pár éven belül
ez lesz belőle, -
8:24 - 8:27mert az átállás nem egy döntés,
-
8:27 - 8:28hanem folyamat.
-
8:28 - 8:32Illetéktelen házakból törvényes
otthonokba költözni folyamat. -
8:32 - 8:35Időbe telik nekik ezt feldolgozni
és alkalmazkodni. -
8:36 - 8:39És amikor erre nem kapnak elegendő időt,
-
8:39 - 8:40ez történik,
-
8:40 - 8:44és attól tartok, a jövőben ebből
ismét nyomornegyed lesz. -
8:46 - 8:48Mi lenne, ha ehelyett az tennénk,
-
8:48 - 8:50amire a szegényeknek szükségük van,
-
8:50 - 8:52ha ők is a város
elismert tagjai lehetnének, -
8:52 - 8:54ha azokat a körzeteket
fejlesztenénk, ahol élnek, -
8:54 - 8:58és biztosítanánk nekik az alapvető
ellátásokat, ahogy itt is látható? -
8:59 - 9:02Mi történne, ha a városok
és a kormányok együttműködnének, -
9:02 - 9:05ha az önkormányzatok tudomást
vennének a szegényekről, -
9:05 - 9:07és közösen építenének számukra otthont?
-
9:07 - 9:09Ez itt Mukuru,
-
9:10 - 9:12egy nagy kiterjedésű,
illegális település Nairobiban. -
9:12 - 9:15Afrika egyik legnagyobb ilyen telepe.
-
9:15 - 9:17300 000 ember otthona,
-
9:17 - 9:202,6 km2 területen.
-
9:21 - 9:23Hogy jobban értsük az arányokat,
-
9:23 - 9:25képzeljük el, hogy Pittsburgh lakosságát
-
9:25 - 9:28betuszkoljuk a New York-i Central Parkba.
-
9:28 - 9:30Ez Mukuru.
-
9:31 - 9:33Most vessünk egy pillantást arra,
-
9:33 - 9:35hogy milyen körülmények
között él a lakosság. -
9:37 - 9:40Ilyenek a házak közötti átjárók.
-
9:41 - 9:45Hogy milyen is Mukuruban élni?
-
9:45 - 9:49Csak röviden: 550 ember használ
egy darab csapot, -
9:49 - 9:51és kilencszer fizet többet,
-
9:51 - 9:53mint bárki más a városban,
-
9:54 - 9:55csak azért,
-
9:55 - 9:58mert nincs kiépített vízhálózat,
és a vízért fizetni kell. -
9:59 - 10:03Sokan úgy érnek haza a munkából,
hogy az otthonuk nem létezik többé, -
10:03 - 10:05vagy azért mert lerombolták,
-
10:05 - 10:07vagy leégették.
-
10:09 - 10:11Éppen ezért,
-
10:11 - 10:14egy helyi lakószövetség,
a Muungano úgy döntött, -
10:14 - 10:16hogy megpróbál tenni valamit ez ellen.
-
10:16 - 10:18Négy év alatt
-
10:18 - 10:2220 000 lakos segítségével
gyűjtöttek adatokat, -
10:22 - 10:26feltérképezték a területet,
és ebből vontak le következtetéseket. -
10:26 - 10:28A tervük nagyon egyszerű volt,
-
10:28 - 10:30csak négy dolgot akartak elérni:
-
10:30 - 10:33tiszta vizet, illemhelyeket,
-
10:33 - 10:34járható utakat,
-
10:34 - 10:38és a legfontosabb, hogy
megakadályozhassák a kilakoltatásukat. -
10:39 - 10:42Ezt ismertették Nairobi önkormányzatával.
-
10:42 - 10:45És a történelem során először
-
10:45 - 10:47a város beleegyezett.
-
10:48 - 10:50Nairobi önkormányzata és a kenyai kormány
-
10:50 - 10:53Mukurut speciális fejlesztési
területté nyilvánította, -
10:53 - 10:57ami azt jelentette, hogy a lakói is
részt vehettek a tervezésében. -
10:57 - 11:00Az emberek tisztázhatták a számukra
fontos szempontokat és feltételeket, -
11:00 - 11:03mivel a hagyományos
településrendezési szempontok -
11:03 - 11:06nem működnek ezekben a közösségekben.
-
11:06 - 11:09Nézzük, mit is jelent ez gyakorlatban.
-
11:10 - 11:11Ezek itt az utak Mukuruban.
-
11:11 - 11:15Az út mindkét oldala mentén házak vannak.
-
11:16 - 11:18Ha a helyi buszjáratokat
-
11:19 - 11:21hagyományos szempontok alapján
akarnánk behozni, -
11:21 - 11:24a tervezőknek 25 méter széles,
kényelmes utat kellett volna építeniük. -
11:25 - 11:29Így viszont a házak 25%-át
le kellett volna bontani – -
11:29 - 11:31ez rengeteg ember.
-
11:32 - 11:36Tehát ehelyett csak
12 méter széles utat terveztünk, -
11:36 - 11:38ami érintetlenül hagyta a házakat,
-
11:38 - 11:41és a buszok is közel teljes értékű
szolgáltatást tudtak nyújtani. -
11:42 - 11:46Nézzünk meg egy másik példát is:
a nyilvános illemhelyeket. -
11:46 - 11:48A magas népsűrűségű területeken
-
11:48 - 11:51nincs hely olyan WC-k beépítésére –
-
11:51 - 11:53mint amilyeneket mi használunk.
-
11:54 - 11:57Így két nyilvános vécét terveztük:
egyet a nőknek, egyet a férfiaknak. -
11:58 - 12:00De képzeljük el azt a szituációt,
-
12:00 - 12:03hogy a reggeli rohanás
közepette a mosdókban, -
12:03 - 12:06amikor mindenki egyszerre
szeretne könnyíteni magán, -
12:06 - 12:0950 ember áll a sorban,
-
12:09 - 12:12és egy gyerek áll a felnőttek mögött,
-
12:12 - 12:13vajon ki nyer?
-
12:14 - 12:17A gyerekeknek végül a szabadban
kell elvégezniük a dolgukat. -
12:17 - 12:19Pont ezért döntötték el a nők,
-
12:19 - 12:22hogy külön mosdót
terveznek a gyerekeknek. -
12:22 - 12:25Ki másnak juthatott
volna eszébe ilyen jó ötlet? -
12:25 - 12:28A lényeg, hogy a szegények
jobb döntéseket hoznak, mint mi, -
12:28 - 12:30ha engedjük nekik.
-
12:30 - 12:32A saját igényeikhez mérten választanak.
-
12:34 - 12:36Tehát a választás szabadsága a lényeg.
-
12:36 - 12:38Viszont a hatalom szabja meg, ki dönthet.
-
12:38 - 12:41Tehát arra van szükség,
hogy a döntéshozók – -
12:42 - 12:44politikusok, vezetők, önkormányzatok,
-
12:44 - 12:48építészek, tervezők,
intézetek és kutatók – -
12:48 - 12:52és mi mind tiszteljük
mások döntési szabadságát. -
12:53 - 12:57Ahelyett, hogy eldöntenénk,
mi a jó másoknak vagy a szegényeknek, -
12:57 - 13:00fogadjuk el a döntéseiket,
biztassuk őket önálló döntésre. -
13:00 - 13:03Hiszen úgy tudunk a jövőben
jobb városokat építeni, -
13:03 - 13:05amelyek mindenki igényeit kielégítik,
-
13:05 - 13:06ha úgy alakítjuk a városképet,
-
13:06 - 13:09hogy figyelembe vesszük
az ott élők döntéseit. -
13:09 - 13:10Köszönöm.
-
13:10 - 13:13(Taps)
- Title:
- Mi lenne, ha a szegények is részt vennének a várostervezésben?
- Speaker:
- Smruti Jukur Johari
- Description:
-
Világszerte közel egymilliárd ember él illetéktelen letelepedési formákban vagy nyomornegyedekben. Gyakran alapvető infrastruktúrákhoz sem férnek hozzá, mint például tiszta víz, mosdók vagy megfelelő utak.
Smruti Jukur Johari várostervező néhány tévhitet oszlat el ezekről a közösségekről. Továbbá megmutatja, milyen hatékony megoldások születhetnek, ha az önkormányzatok és építészek együttműködnek az ott lakókkal ahelyett, hogy kihagynák őket a tervezés folyamatából. - Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 13:27
Zsófia Herczeg approved Hungarian subtitles for What if the poor were part of city planning? | ||
Zsófia Herczeg accepted Hungarian subtitles for What if the poor were part of city planning? | ||
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for What if the poor were part of city planning? | ||
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for What if the poor were part of city planning? | ||
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for What if the poor were part of city planning? | ||
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for What if the poor were part of city planning? | ||
Sára Izabella Nagy edited Hungarian subtitles for What if the poor were part of city planning? | ||
Sára Izabella Nagy edited Hungarian subtitles for What if the poor were part of city planning? |