A nikotinfüggőség múltja, jelene és jövője

Az Egyesült Államokban a dohányzás továbbra is vezető helyet foglal el a megelőzhető betegségek és halálozási okok közt: több emberrel végez évente, mint az alkohol, AIDS, autóbalesetek, illegális drogok, gyilkosság és öngyilkosság együttvéve. Mitch Zeller egészségügy-politikai szakértő elvezet minket a dohányipar sötét mélyére, feltárja a nikotinfüggőség piszkos történetét, és arra ösztönöz, képzeljünk el egy olyan világot, ahol a szabályozás megváltoztatása segít elkerülni az emberek függővé válását.

Elmesélek egy történetet.

A történet arról szól,

hogy az elképzelhető
leghalálosabb fogyasztási cikk

hogyan jött létre.

A cigarettáról van szó.

A cigaretta az egyetlen fogyasztási cikk,

amely rendeltetésszerű használat mellett

a hosszú távú használói felét
idő előtt megöli későbbi életük során.

A történet a munkáról is szól,

amelyet az Élelmiszer-
és Gyógyszerfelügyeletnél (FDA) végzünk.

Egész pontosan arról a munkáról,

melyet olyan jövőbeli cigaretta
megalkotásáért végzünk,

amely nem képes többé
függőség kialakítására és fenntartására.

Sokan azt hiszik,

hogy a dohányzás problémája már
megoldódott az Egyesült Államokban,

mivel jelentős előrelépést tettünk

az elmúlt 40–50 év során

mind fogyasztás, mind elterjedtség terén.

Való igaz,

hogy a dohányosok száma
soha sem volt ilyen alacsony.

Igaz ez felnőttekre, gyerekekre egyaránt.

Az is igaz, hogy akik
továbbra is dohányoznak,

kevesebb cigarettát szívnak el naponta,

mint korábban bármikor.

De mi lenne, ha azt mondanám:
a dohánytermékek használata,

különösen a cigarettafüstnek való
első- és másodlagos kitettség miatt,

ma is fő oka a megelőzhető betegségeknek

és halálozásoknak országunkban?

Így igaz.

Hozzáteszem, hogy valójában
több embert öl meg,

mint valaha hittük?

Ez is igaz.

A dohányzás több emberrel végez évente,
mint az alkohol, AIDS, autóbalesetek,

illegális drogok, gyilkosságok
és öngyilkosságok együttvéve.

Évről évre.

2014-ben dr. Adams elődje kiadta

az 50., éves tisztifőorvosi jelentést

a dohányzásról és az egészségről.

A jelentés magasabbra teszi a dohányzás
éves halálos áldozatainak számát,

mivel kibővült a dohányzással
kapcsolatos betegségek listája.

Óvatos becslések szerint a dohányzás
jelenleg 480 000 amerikaival végez évente.

Ezek teljes mértékben
megelőzhető halálesetek.

Mit tudunk kezdeni
egy ilyen statisztikával?

A konferencián elhangzottak java része

az egyéni és személyes
tapasztalatokról szól.

Hogyan kezelhető ez
az egész népesség szintjén,

amikor 480 000 anya, apa,
testvér, nagynéni és nagybácsi

hal értelmetlen halált
minden évben a dohány miatt?

Aztán pedig mi történik, ha belegondolunk
ennek jövőbeli kimenetelébe?

Könnyen kiszámolható:

a tisztifőorvosi jelentés öt évvel
ezelőtti 50. évfordulója óta,

amikor ez a szörnyű statisztika készült,

csak az évszázad közepéig...

több mint 17 millió elkerülhető
halálesetről beszélünk USA-szerte,

amelyek oka a dohánytermékek használata,

elsősorban a cigarettázás.

A tisztifőorvos arra jutott,

hogy az Egyesült Államokban
2014-ben élő gyerekek közül 5,6 millió

fog idő előtt meghalni a cigaretta miatt.

Öt egész hat tized millió gyerek!

Ez tehát mindannyiunk számára
hatalmas közegészségügyi gondot jelent,

de szabályozókként nekünk még inkább

az FDA-nál, valamint
a Dohánytermékek Központjánál.

Mit tehetünk ellene?

Mit tehetünk, hogy visszafordítsuk
a betegség és halál folyamatát?

Van egy érdekes útmutatónk,
amelynek segítségével megfejthetünk

olyan kérdéseket, mint pl:
hogyan jött létre a ma ismert cigaretta?

Milyen a dohány- és cigarettaüzlet
valódi természete?

Hogyan viselkedett az ipar

a hagyományosan szabályozatlan piacon?

Az útmutatónk pedig a dohányipar
eddig titkos belső dokumentuma.

Tartsanak velem

a dohányipar időgépével tett utazásra!

1963 huszonöt évvel azelőtt volt,

hogy a tisztifőorvos végre kijelenthette:

a nikotin és a cigaretta függőséget okoz.

Ez nem történt meg egészen
az 1998-as tisztifőorvosi jelentésig.

1963 egy évvel azelőtt volt,

hogy az első tisztifőorvosi
jelentés megjelent 1964-ben.

Emlékszem 1964-re.

Nem emlékszem a tisztifőorvosi jelentésre,

de emlékszem 1964-re.

Gyerek voltam a New York-i Brooklynban.

Ez akkor volt,

amikor majdnem minden második
amerikai felnőtt dohányzott.

mindkét szülőm erős dohányos
volt abban az időben.

A dohányzás annyira elfogadott volt,

hogy – és ez nem Észak-Karolina, Virginia
vagy Kentucky volt, hanem Brooklyn –

technikaórán hamutartót
csináltunk a szüleinknek.

(Nevetés)

Az enyémek elég csúnyára sikerültek,
de azért hamutartók voltak.

(Nevetés)

Annyira elterjedt volt, hogy emlékszem
a cigarettával megrakott tálra a hallban,

a mi házunkban és másokéban is,

amelyet kedves gesztusként a látogatóba
érkező barátok számára tettek ki.

Vissza 1963-ba.

A Brown & Williamson vezető ügyvédje,

aki az USA akkori 3. legnagyobb
cigarettavállalatát képviselte,

a következőket írta:

„A nikotin függőséget okoz.

Így tehát mi nikotint adunk el,
addiktív drogot."

Emlékezetes kijelentés ez,

legalább annyira amiatt,
amit nem mond ki, mint amit kimond.

Nem cigarettaüzletről beszélt,

nem is dohányüzletről.

Azt mondta: nikotin eladásában érdekeltek.

Philip Morris mondta 1972-ben:

„A cigaretta nem termék,

hanem csomag."

A termék a nikotin.

A csomag a napi nikotinadag tárolódoboza.

A cigaretta pedig
az egységnyi nikotin adagolója.

Később még visszatérünk
az egységnyi adag fogalmára.

R. J. Reynolds mondta szintén 1972-ben:

„Bizonyos értelemben gondolhatnak úgy
a dohányiparra,

mint a gyógyszeripar szakosított,
erősen ritualizált, stilizált részlegére.

A dohánytermékek egyedülállóan
tartalmaznak és juttatnak célba nikotint,

erős drogot, amely számos
fiziológiai hatással bír."

Ugyanakkor az ipar hosszú
évtizedeken át teljesen tagadta

a nyilvánosság előtt a függőséget,

és a haláleseteket.

De tisztában voltak
az üzletük valódi természetével.

Időről időre nyilvánosságra kerültek

a cigarettával kapcsolatos
egészségügyi aggályok,

sok évtizedre visszamenőleg.

Mi volt az ipar válasza?

Hogyan reagáltak

ezen a hagyományosan
szabályozatlan piacon?

Az 1930-as években

orvosokat és egyéb egészségügyi dolgozókat
előszeretettel felvonultató hirdetésekkel

igyekeztek megnyugtató
üzenetet közvetíteni.

Ez a reklám a Lucky
Strike-ot népszerűsíti,

amely a '30-as évek
népszerű cigarettája volt:

[20 679 orvos szerint
a Lucky kevésbé irritáló.

A torok védelme az irritációval
és a köhögéssel szemben.]

(Nevetés)

Nevetünk rajta,

de ez a fajta hirdetés arra szolgált,

hogy egészséges,
megnyugtató üzenetet közvetítsen.

Ugorjunk előre az 1950-es,
'60-as, '70-es évekbe.

Itt azt láthatjuk,
hogy a szabályozás hiányából adódóan

változtattak a terméken
és a termékdizájnon,

hogy igazodjanak a kor
egészségügyi aggályaihoz.

Ez a Kent Micronite szűrő.

Itt az újdonság voltaképp
a szűrős cigaretta volt.

[A dohányzás teljes élménye...

ráadásul bizonyítottan a valaha
volt legjobb egészségvédelem]

Amit nem tudott se a termék fogyasztója,

se az orvosa,

se a kormány,

hogy ezt a szűrőt azbeszttel bélelték.

(Felhördülés)

Így amikor a dohányosok
ezt a szűrős cigarettát szívták,

és ugyanúgy belélegezték
a vegyszereket és a füstöt,

amelyekről tudjuk,
hogy összefüggésbe hozhatók a rákkal,

tüdő- és szívbetegséggel,

akkor egyúttal
azbesztrostokat is beszívtak.

(Felhördülés)

Az 1960-as és '70-es években

az ún. újítás a könnyű cigaretta volt.

Ez itt a kor tipikus márkája, a True.

Azután vagyunk, hogy elkezdtek
megjelenni a tisztifőorvosi jelentések.

Láthatják az arcára kiülő aggodalmat.

[Figyelembe véve mindent, amit hallottam,

úgy döntöttem,
vagy leszokok, vagy True-t szívok.

A True mellett döntöttem.]

(Nevetés)

[Az alacsony kátrány-
és nikotintartalmú cigaretta.]

Alatta azt írja: „Fontolja meg!"

Ez alatt pedig apró betűvel
szedve olvashatók

a kátrány- és nikotintartalmat
mutató számok.

Mi is volt a könnyű cigaretta?

Hogyan működött?

Az illusztráción a „szűrőszellőzés"
nevű termékmódosítás látható.

Ez itt nem valódi felnagyított filter,

hanem csak szemléltető kép,

amelynek célja megmutatni a lézerrel
lyuggatott szellőzőnyílásokat a szűrőn.

A valódi cigarettákon
nehezebb észrevenni őket.

A termék összes szabadalma azt írja elő,

hogy a szellőzőnyílásoknak
12 mm-re kell elhelyezkedniük

a cigaretta száj felőli végétől.

Hogyan működött?

A cigarettát bedugták egy gépbe.

A gép elkezdte szívni a cigarettát,

és feljegyezni
a kátrány- és nikotinszintet.

Ahogy a gép dohányzott,

kívülről levegő áramlott
be a szellőzőnyílásokon át,

csökkentve ezáltal a cigarettán
átáramló füst mennyiségét.

Vagyis amikor a gép dohányzott,

valóban kevesebb kátrány
és nikotin jutott célba

egy átlagos cigarettához viszonyítva.

A dohányipar azonban tudta,

hogy az emberi lények nem
úgy dohányoznak, mint a gépek.

Hogyan szívják ezt el az emberek?

Hová teszik az ujjaikat?

(Morajlás)

Hová kerülnek az ajkak?

Ahogy mondtam, a szabadalom szerint

a nyílások 12 mm-re vannak
a cigaretta száj felőli végétől.

A dohányzó személy nem
is tudja, hogy ott vannak,

de az ujjai és ajkai
elzárják a nyílásokat.

És ha a nyílások elzáródnak, többé
nem nevezhetjük könnyű cigarettának.

Mint kiderült,

egy könnyű cigarettában
gyakorlatilag ugyanannyi nikotin van,

mint egy átlagos cigarettában.

A különbség a külsejükből adódik.

De ha egyszer elzárjuk azt, ami kívül van,

akkor átlagos cigarettává válik.

A kongresszus az FDA-t bízta meg
a dohánytermékek szabályozásával,

ennek júniusban lesz 10 éve.

Hallották az elején a statisztikát arról,

milyen óriási mértékben okoz
a cigaretta betegséget és halált.

Arra is nagy figyelmet fordítottunk,

hogy a cigaretta hogyan
működik drogadagoló eszközként,

és milyen lenyűgöző
hatékonysággal juttatja célba a nikotint.

Nézzük csak!

Amikor a dohányzó személy
beleszív a cigarettába,

a slukkból származó nikotin kevesebb
mint 10 mp alatt eljut az agyba.

Kevesebb mint 10 mp alatt!

Az agyban vannak ún. nikotinreceptorok.

Ott vannak...

és várnak.

A Philip Morris-féle irat
szavaival élve arra várnak,

hogy megkapják a következő adag nikotint.

A dohányosok, akiket odakint
láthatunk csapatba verődve

a hidegben,

szélben,

esőben,

sóvárgást élnek meg,

és tán elvonási tüneteket is tapasztalnak.

Az elvonási tünetetek kémiai üzenetek,

melyet receptorok küldenek a testnek.

Azt üzenik: etess meg!

A termék, amely képes kevesebb
mint 10 mp alatt célba juttatni a drogot,

hihetetlenül hatékony
és addiktív terméknek bizonyul.

Rengeteg függőségszakértővel
beszéltünk az évek során.

Ugyanazt a történetet
hallom tőlük újra és újra:

„Bőven azután, hogy sikerült
leszoktatnom valakit a heroinról,

kokainról vagy crack kokainról, nem
tudom rávenni, hogy letegye a cigarettát."

Ennek magyarázata nagyrészt
a 10 mp-es dologra vezethető vissza.

Az FDA hatáskörébe tartozik

termékszabályozási eszközöket
alkalmazni annak érdekében,

hogy a cigaretta alig vagy egyáltalán
ne okozzon függőséget.

Dolgozunk rajta.

Komoly, társadalmi
szintű hatást érhetünk el

ezzel az egy szabályozással.

Egy éve népességszintű
dinamikus modellt állítottunk fel,

és az eredményeket
a New England Journalban publikáltuk.

A szabályozás generációs hatása miatt,

amit mindjárt elmagyarázok,

ezt vetítjük előre a század végére:

több mint 33 millió ember,

akik egyébként rendszeres
dohányosokká válnának, nem lesznek azok,

mivel a cigaretta,
amellyel kísérleteznek majd,

nem fog tudni függőséget
kialakítani vagy fenntartani.

Ez a felnőtt dohányosok arányát
kevesebb mint 1,5%-ra csökkentené.

Ez a két tényező együtt

több mint 8 millió cigarettához
köthető halálesetet előzne meg,

amelyek egyébként ennek generációs
hatása miatt következnének be.

Miért használom a „generációs" kifejezést?

A gyerekekről van szó.

A felnőtt dohányosok 90%-a
gyerekként kezdett el dohányozni.

Felerészben rendszeres
dohányosokká váltak még mielőtt

elég idősek lettek volna ahhoz,
hogy vehessenek egy doboz cigarettát.

Fele részük rendszeres dohányossá vált,
mielőtt betöltötte volna a 18. életévét.

Kísérletezés.

Rendszeres dohányzás.

Függőség.

Több évtizednyi dohányzás.

Aztán a betegség,

és ezért beszélünk olyan termékről,

amely a hosszú távú használói felét
idő előtt megöli későbbi életük során.

A nikotincsökkentési szabályozás
generációs hatása igen mélyreható.

Azok a régi ipari dokumentumok
külön kifejezést használtak

a fiatalok megnevezésére.

Úgy nevezték őket:
„utánpótlás-dohányosok".

Utánpótlás-dohányosok azon
dohányfüggő felnőttek helyett,

akik meghaltak vagy leszoktak.

A jövő gyerekgenerációi,
elsősorban a kamaszok,

fognak veszélyes dolgokat csinálni.

Ezt nem tudjuk megakadályozni.

De mi lenne, ha az egyetlen
hozzáférhető cigaretta

nem tudna többé függőséget
kialakítani vagy fenntartani?

Ez lesz idővel a népességszintű befektetés

közegészségügyi haszna.

Nem beszéltem az e-cigarettáról.

Valamit mégis mondanom kell róla.

(Nevetés)

Járványszerűen terjed az e-cigaretta
használata gyerekek körében.

Ami pedig a legaggasztóbb

a növekvő elterjedtség mellett,

az a gyakoriság.

Nemcsak több gyerek használ e-cigarettát,

de egyre többen vannak, akik az elmúlt
30 napból legalább 20 napon használták,

mint bármikor az e-cigaretták
piacra dobása óta.

Az FDA-nál mindent megteszünk

programokkal és szabályozásokkal,

egyrészt, hogy tudatosítsuk a gyerekekben,

hogy ez nem ártalmatlan termék,

másrészt hogy meggyőződjünk róla,
nem ismerkednek és kísérleteznek

semmilyen dohánytermékkel,

legyenek azok füstmentesek vagy sem.

Gondoljanak úgy az e-cigarettára, mint
ami megfelelően szabályozott piacon

előnyére válhat azoknak
a felnőtt dohányosoknak,

akik le akarják tenni a cigarettát.

Zárásként hadd
elevenítsem fel ezt a képet:

képzeljenek el egy világot,

ahol az egyetlen cigaretta,

amellyel a jövő
gyerekgenerációi kísérletezhetnek,

nem képes függőség
kialakítására vagy fenntartására,

egyetlen szabályozásnak köszönhetően.

Képzeljenek el egy világot,

ahol az egészségükért aggódó dohányosok,

különösen, ha a nikotinszintet alig
vagy egyáltalán nem addiktív szintre

csökkentő szabályozás életbe lép,

áttérhetnének a nikotinfogyasztás
kevésbé káros alternatív formáira,

kezdve az FDA által
jóváhagyott nikotingyógyszerekkel,

mint a rágógumi, tapasz és tabletta.

Végül pedig,

képzeljenek el egy világot
megfelelően szabályozott piaccal,

legyen szó e-cigarettáról vagy bármi
legyen is a kor technológiája.

Nem a termékfejlesztők
és marketingesek döntenek arról,

mely termékek kerülnek piacra,

és milyen mértékben részesülnek ebből,

hanem az FDA kutatói
tekintik át a kérelmeket,

és ők döntik el a szabvány alapján,

melynek foganatosításával
és érvényesítésével

a kongresszus bízott meg bennünket,

hogy egy adott termék piacra kerüljön-e,

mivel a termék marketingje és a törvény

alkalmas lenne
a közegészségügy megóvására.

Ilyesfajta erőteljes szabályozási eszközök

állnak rendelkezésünkre,

hogy felvegyük a harcot

a teljesen megelőzhető betegségek
és halálesetek okozójával

országszerte.

Ha jól csináljuk,

ez a folyamat az 5,6 millió gyerekkel...

megállítható.

Köszönöm.

(Taps)