Hogyan hozzuk ki a felvételi folyamattal a legjobbat az emberekből?

A hagyományos állásinterjúk stresszes kihallgatások, amelyek gyakran kizárják a kirekesztett rétegeket. Gil Winch pszichológus és vállalkozó szerint újragondolhatjuk a felvételt, a képzést és az új dolgozók beilleszkedését, hogy valódi képességeiket mutathassák meg az emberek .

Egy hagyományos állásinterjú

lényegében egyoldalú kínvallatás,

amely majdhogynem szavatolja

a jelentős pszichikai megterhelést.

Hátulütőjük,
hogy az ilyen stresszes eljárások

teljesen elfedhetik
az egyén igazi képességeit,

így sokakat figyelmen kívül hagyhatunk,

akik kiváló alkalmazottak lehetnének.

Más módszerre van szükségünk
a jelöltek meghallgatásához és szűréséhez.

Olyanra, amely felfedi
a rejtett lehetőségeket és képességeket.

[Ahogy dolgozunk]

12 éve alapítottam a CY nevű

kiszervezett telefonos ügyfélközpontot

amelyet hátrányos helyzetűek
alkotnak és irányítanak.

A több száz alkalmazottunk több mint fele

súlyosan rokkant.

Mások különböző
hátrányos helyzetű rétegekből jönnek,

vagy egyszerűen csak szorongástól,

gyenge önértékeléstől
és önbizalom-hiánytól szenvednek.

Az első megoldandó nehézség az volt,

hogy a hagyományos interjú és szűrés,

különösen a legalacsonyabb pozíciókra,

teljesen elfogult az olyanok iránt,

akik jól viselik az intenzív stresszt.

Ez érthető, ha a Navy SEALS
számára megy a szűrés,

de a nyomás alatt dolgozás képessége
teljesen lényegtelen,

ha a tényleges munka polcok feltöltése,

vagy pólók hajtogatása,
kivéve, ha épp Fekete Péntek van.

Clara erre klasszikus példa.

A CY korai napjaiban találkoztunk,

amikor éppen az állásinterjújára várt.

Clara 25 éves volt,
cerebrális parézisben szenvedett,

és járókeretet használt.

Elég idegesnek tűnt,

de szimpatikus, intelligens
és bőbeszédű volt.

Mégis, csupán egy kicsivel később,

az őt interjúztató azt mondta,
hogy teljesen elbukott,

egy szót se tudott kibökni.

Az a szűrési módszer,

hogy "az alapján válasszunk,
ki milyen a legrosszabb passzban"

nemcsak a rokkantakat
hagyja figyelmen kívül,

hanem mindenkit,
aki nagy nyomás alatt nem tündököl.

Azért fejlesztettük ki
a fordított szűrési folyamatot,

hogy felfedjük a képességeket.

Ahogy a neve is mutatja,

ezt pont ellenkezőleg tesszük,

mint a hagyományos módszerek.

Dióhéjban: ha fel akarjuk mérni
a jelentkező igazi képességeit,

nézzük azt, milyen a legjobb passzban,
ne a legrosszabban,

amely a többségnél
a nyugodt, laza állapotot jelenti,

nem a stresszeset, feszültet.

Olyan szűrési folyamatot hozzunk létre,

amely kifejezetten arra van kiélezve,

hogy a jelöltek érzelmileg a lehető
legkellemesebben érezhessék magukat.

Három példa ennek megvalósítására.

Csökkentsük a szorongást
és bizonytalanságot!

Először is, mellőzzük
a kihallgatás légkörét!

Az interjúztatóknak inkább vendéglátókként
kéne magukra tekinteniük,

legyenek barátságosak és szívélyesek!

Olyan környezetet válasszunk,

amely segít megnyugtatni a jelentkezőt.

Pl. az interjúhelyiséget
rendezzük be úgy, mint egy nappalit.

Az emberek olyan dolgokról
beszélnek a legmagabiztosabban,

amelyeket jól ismernek,
és amelyek iránt érdeklődnek.

Így kitöltetünk a jelentkezőkkel
egy rövid kérdőívet

a hobbijaikról

és az interjú elején ezekről beszélgetünk,

hogy a jelentkezők megmutathassák
a szóbeli képességeiket,

erősségeiket és személyiségüket.

Olyan mindennapi helyzetekben
mérjük fel a képességeket,

amelyek ismerősek a jelentkezőknek.

Pl. az értékesítési pozíciók
jó meggyőzőképességet igényelnek.

Kérjük meg a jelentkezőt,

játssza el, miként győzné meg szomszédját,

hogy fizessen külön karbantartási díjat

az előcsarnok felújítására.

Kemény, teljes erőbedobásos
tárgyalásokra alkalmasakat keresünk?

Mondassuk el a jelölttel,

miként győzne meg egy tinédzsert,

hogy ne nézze a telefonját
a családi vacsora alatt.

Segítsünk túllendülnie
a holtpontokon, hogy lássuk,

hogyan alkalmazkodik és tanul.

A fordított szűrési folyamatban

három mentőövet adunk a jelentkezőnek.

Úgy hívjuk: "Ki akar alkalmazott lenni?"

Ha a jelentkező segítséget kér,

az interjúztató bemutat
néhány helyes érvet,

majd megkéri, játssza el azt a helyzetet,

hogy lássa, milyen meggyőzően
veszi át és használja az érveket.

Az igazi képességek
feltárásával boldogabbá,

változatosabbá és sikeresebbé tehetjük
a vállalatokat és az alkalmazottakat is.

Emlékszünk Clarára? Felvettük.

Fokozatosan fejlődött,

amíg el nem érte az óránkénti
kitűzött hívások számát,

majd utána is egyre jobb lett.

Manapság Clara arról tart előadásokat,

hogy sok éve senki se hitte,
őt magát is beleértve,

hogy bármi potenciál lenne benne.

Egy állás sokkal több,
mint csupán a fizetés,

különösen a kirekesztett rétegeknek.

Ha olyanokat veszünk fel,
akik felett amúgy elsiklanánk,

nemcsak a saját cégünknek előnyös,

hanem tényleg megváltoztatjuk
vele az emberek életét.

Körülöttünk megvan a lehetőség,
hogy nyerjünk a hátrányos helyzetűekkel.

Ne felejtsük el megragadni!