Return to Video

A kelta harcosok dicsősége és bukása

  • 0:08 - 0:15
    I.e. 335-ben egy nyári estén
    Nagy Sándor épp a Duna partján ejtőzött
  • 0:15 - 0:18
    a szkíta törzsekkel vívott
    egész napos csata után,
  • 0:18 - 0:21
    mikor egy csapat idegen
    jelent meg táboránál.
  • 0:21 - 0:26
    A hadvezér sosem látott még hozzájuk
    fogható magas, vad tekintetű harcosokat,
  • 0:26 - 0:30
    akik színes köpenyt, nyakukban pedig
    arany karikát viselnek,
  • 0:30 - 0:34
    így hát meghívta őket, ünnepeljenek vele.
  • 0:34 - 0:40
    A harcosok büszkén állították, hogy
    kelták, és a messzi Alpokból érkeztek.
  • 0:41 - 0:44
    Nagy Sándor azt kérdezte tőlük,
    mitől félnek legjobban a világon,
  • 0:44 - 0:46
    abban a reményben,
    hogy az ő nevét mondják majd,
  • 0:46 - 0:50
    de a kelták csak nevettek,
    és azt válaszolták, nem félnek semmitől.
  • 0:51 - 0:55
    Ez az egyik legkorábbi történet
    az ókori keltákról.
  • 0:55 - 0:58
    Bár nem tudjuk pontosan,
    honnan származnak a kelták,
  • 0:58 - 1:02
    Nagy Sándor korában
    már egész Európában elterjedtek:
  • 1:02 - 1:05
    Kis-Ázsiától egészen Spanyolországig,
  • 1:05 - 1:09
    valamint az Atlanti-óceánban fekvő
    Nagy-Britannia szigetéig és Írországig.
  • 1:10 - 1:13
    A kelták sosem alkottak
    egységes birodalmat,
  • 1:13 - 1:16
    nem építettek városokat,
    nem emeltek emlékműveket.
  • 1:16 - 1:21
    A kelta nép több száz, azonos nyelvet
    beszélő független törzsből állt.
  • 1:22 - 1:25
    Mindegyik törzsnek megvolt a maga
    harcos királya és vallási központja.
  • 1:26 - 1:29
    A törzsek egymással
    épp oly lelkesen hadakoztak,
  • 1:29 - 1:31
    mint az ellenségeikkel.
  • 1:31 - 1:33
    Kevés sereg tudott megállni velük szemben.
  • 1:34 - 1:38
    Akkoriban kissé szokatlan módon,
    a kelták hittek a reinkarnációban,
  • 1:38 - 1:41
    vagyis abban, hogy újra
    megszületnek itt, a Földön:
  • 1:41 - 1:44
    élnek, ünnepelnek és hadakoznak.
  • 1:44 - 1:47
    Valószínű ennek is köszönhető,
    hogy a csatában nem ismertek félelmet.
  • 1:48 - 1:49
    Voltak, akik meztelenül harcoltak,
  • 1:49 - 1:52
    ezzel is gúnyt űzve
    páncélt viselő ellenségeikből.
  • 1:52 - 1:55
    A legnagyszerűbb trófea,
    amit egy kelta harcos birtokolhatott,
  • 1:55 - 1:58
    az ellenség levágott feje volt.
  • 1:58 - 2:02
    A fejeket cédrusolajjal töltött
    üvegedényekben tárolták,
  • 2:02 - 2:05
    és megmutatták vendégeiknek,
    akiket az otthonukba hívtak.
  • 2:05 - 2:09
    Az ókorban olyan nagyra tartották
    a kelta harcosokat,
  • 2:09 - 2:13
    hogy más népek uralkodói előszeretettel
    bérelték fel őket zsoldosnak,
  • 2:13 - 2:15
    hogy az ő seregeikben szolgáljanak.
  • 2:15 - 2:18
    A kelták azonban
    nem csak a harchoz értettek.
  • 2:18 - 2:22
    Voltak köztük ügyes kezű
    kézművesek, művészek
  • 2:22 - 2:24
    és elismert költők,
    akiket ők bárdnak neveztek.
  • 2:24 - 2:28
    A bárdok megénekelték őseik hősi tetteit,
  • 2:28 - 2:31
    dicshimnuszt zengtek harcos királyaikról,
  • 2:31 - 2:36
    és csípős gúnydalokat faragtak
    a gyáva és önző vezérekről.
  • 2:37 - 2:39
    A kelták számos istennek hódoltak.
  • 2:39 - 2:43
    Az istentiszteleteket papjaik,
    a druidák vezették.
  • 2:43 - 2:45
    Bárkiből lehetett druida,
  • 2:45 - 2:50
    de ez sok éves tanulással
    és magolással járt,
  • 2:50 - 2:55
    mivel a druidák tanításaikat
    nem jegyezhették fel.
  • 2:55 - 2:59
    A druidák felügyelték a szertartásokat,
    és ők mutatták be az áldozatokat,
  • 2:59 - 3:05
    de emellett tanítók, gyógyítók,
    bírák és tudósok is voltak.
  • 3:05 - 3:09
    Oly nagyra becsülték őket, hogy akár
    hadban álló törzsek közé is állhattak
  • 3:09 - 3:13
    egy csata kellős közepén,
    és véget vethettek a hadakozásnak.
  • 3:14 - 3:16
    Egyetlen kelta sem mert volna
    kezet emelni egy druidára,
  • 3:16 - 3:19
    vagy merte volna
    megkérdőjelezni a döntését.
  • 3:19 - 3:25
    Az i.e. 2. században a rómaiak elkezdték
    meghódítani a kelta területeket.
  • 3:25 - 3:28
    Először az Itália északi részén élő
    törzseket igázták le.
  • 3:28 - 3:32
    A kelták viszont ahelyett,
    hogy összefogtak volna a rómaiak ellen,
  • 3:32 - 3:35
    ragaszkodtak törzseik függetlenségéhez.
  • 3:36 - 3:39
    Így a rómaiak hamarosan
    a spanyolországi törzseket is legyőzték.
  • 3:39 - 3:44
    Az i.e. 1. században Julius Caesar
    seregeivel átvonult Franciaországon,
  • 3:44 - 3:47
    és vesztegetésekkel,
    fenyegetésekkel és hazugságokkal
  • 3:47 - 3:50
    egymás ellen fordította
    az ottani törzseket.
  • 3:50 - 3:56
    A kelták csak a háború utolsó napjaiban
    fogtak össze közös ellenségük ellen
  • 3:56 - 3:59
    Vercingetorix király vezetésével.
  • 3:59 - 4:01
    De ekkor már késő volt.
  • 4:01 - 4:04
    Ahogy a rómaiak
    elfoglalták Franciaországot,
  • 4:04 - 4:07
    rengeteg harcos halt meg vagy
    került rabszolgasorba családjával együtt.
  • 4:08 - 4:14
    A tengertől védett brit és ír törzsek
    voltak az utolsó kelta bástyák.
  • 4:15 - 4:18
    Mikor a rómaiak Britanniát is lerohanták,
  • 4:18 - 4:23
    férje meggyilkolása után Boudicca királynő
    egyesítette törzsét, és fellázadt.
  • 4:23 - 4:28
    Majdnem sikerült is kiüldöznie
    a rómaiakat Britanniából,
  • 4:28 - 4:32
    de az ellenséggel vívott
    utolsó nagy csatában életét vesztette.
  • 4:33 - 4:35
    Az i.sz. 1. század végére
  • 4:35 - 4:41
    már csak a messzi Írország
    kerülte el a római hódítást.
  • 4:41 - 4:46
    Ott maradtak fenn érintetlenül
    az ókori kelta hagyományok
  • 4:46 - 4:50
    jóval az után is, hogy maga Róma
    már romokban hevert.
Cím:
A kelta harcosok dicsősége és bukása
Speaker:
Philip Freeman
Leírás:

I.e. 335-ben egy nyári estén Nagy Sándor épp a Duna partján ejtőzött, mikor egy csapat idegen jelent meg táboránál. A hadvezér sosem látott még hozzájuk fogható magas, vad tekintetű harcosokat, akik színes köpenyt, nyakukban pedig arany karikát viselnek. Kelták voltak, annak az Európa-szerte elterjedt, független törzsekből álló népcsoportnak a képviselői, akiket a görögök "keltoi"-nak neveztek.
Philip Freeman az ókori kelták felemelkedéséről és bukásáról mesél.

Lecke: Philip Freeman
Rendezte: Paper Panther

A teljes lecke angol nyelven itt található:
https://ed.ted.com/lessons/the-rise-and-fall-of-the-celtic-warriors-philip-freeman

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Projekt:
TED-Ed
Duration:
04:51

Hungarian subtitles

Felülvizsgálatok