Hungarian subtitles

← A képzelet idegtudománya - Andrey Vyshedskiy

Get Embed Code
28 Languages

Showing Revision 8 created 03/19/2017 by Csaba Lóki.

  1. Képzeljünk el egy pillanatra
    egy franciaórát tartó kacsát,
  2. egy pingpongmeccset
    egy fekete lyuk körüli pályán,
  3. egy ananászt egyensúlyozó delfint.
  4. Valószínűleg soha nem láttuk
    egyik dolgot sem,
  5. mégis azonnal el tudtuk képzelni.
  6. Hogy hoz létre az agy egy képet
    valamiről, amit soha nem láttunk?
  7. Talán nem tűnik nehéznek,
  8. de ez csak azért van,
    mert annyira hozzászoktunk.
  9. Tulajdonképpen ez egy összetett feladat,
  10. mely finom összehangolást
    tesz szükségessé az agyban.
  11. Hogy ilyen új, fura képeket alkossunk,
  12. az agy megszokott képeket használ,
    és új módon állítja őket össze,
  13. mint egy fényképdarabokból
    alkotott kollázst.
  14. Az agynak zsonglőrködnie kell
    a tengernyi elektromos jellel,
  15. hogy mindegyiket pont időben
    a rendeltetési helyére juttassa.
  16. Mikor egy tárgyra nézünk,
  17. idegsejtek ezreit mozgósítja
    az agyunk a hátsó lebenyben.
  18. Az idegsejtek kódolják
    a tárgy különböző jellemzőit:
  19. szúrós, gyümölcs, barna, zöld és sárga.
  20. Ez az összehangolt működés megerősíti a
    kapcsolatot a csoport idegsejtjei között,
  21. összekapcsolva őket ún. neuronegyüttessé,
  22. amely ebben az esetben az ananászé.
  23. Az idegtudományban
    ezt Hebb-elvnek nevezik,
  24. mely szerint az egyszerre aktivált
    neuronok összekapcsolódnak.
  25. Ha később megpróbálunk
    elképzelni egy ananászt,
  26. akkor az egész rendszer aktiválódik,
    létrehozva így a teljes mentális képet.
  27. A delfint egy másik
    neuronegyüttes kódolja.
  28. Valójában minden látott tárgy
  29. kódolva van egy kapcsolódó
    neuronegyüttes által,
  30. az együtt aktiválódott neuronok
    összekapcsolt rendszere által.
  31. Azonban ez az elv nem ad magyarázatot
    a végtelen számú tárgyra,
  32. melyeket el tudunk képzelni anélkül,
    hogy valaha láttuk volna őket.
  33. Az "ananászt egyensúlyozó delfin"
    neuronegyüttes nem létezik.
  34. De akkor hogyan tudjuk elképzelni?
  35. Egyik feltevés,
    a Mentális Szintézis Elmélet,
  36. azt mondja, hogy az időzítés a kulcs.
  37. Ha a delfin és az ananász neuronegyüttese
  38. egyszerre aktiválódik,
  39. a két különböző dolgot
    el tudjuk képzelni egy képben.
  40. De valami összehangolja
    ezt az aktiválódást az agyunkban.
  41. Az egyik valószínű jelölt
    a prefrontális lebeny,
  42. melynek fontos szerepe van minden
    összetett kognitív tevékenységben.
  43. A prefrontális lebeny kapcsolódik
    a hátsó lebenyhez
  44. hosszú, vékony sejtnyúlványokkal,
    melyeket idegrostoknak nevezünk.
  45. A mentális szintézis elmélet szerint úgy,
    ahogy a bábjátékos húzza a köteleket,
  46. a prefrontális lebeny idegsejtjei
    elektromos jeleket küldenek
  47. ezeken az idegrostokon lefelé
  48. több rendszerbe a hátsó lebenyben.
  49. Ezek összhangban aktiválódnak.
  50. Ha a neuronegyüttesek
    egy időben aktiválódnak,
  51. akkor úgy észleljük az összetett képet,
    mintha éppen valóban láttuk volna.
  52. Ez a prefrontális lebeny általi
  53. tudatos céllal történő összehangolása
    a különböző neuronegyütteseknek,
  54. melyet mentális szintézisnek nevezünk.
  55. A mentális szintézis működéséhez
  56. a jeleknek mindkét neuronegyütteshez
    egyszerre kell érkezniük.
  57. A probléma az, hogy egyes neuronok
  58. a többihez képest messzebb
    vannak a prefrontális lebenytől.
  59. Ha a jelzések mindkét idegpályán
    egyforma sebességgel haladnak,
  60. akkor nem egyszerre érkeznének meg.
  61. Az összekapcsolódás hosszát
    nem tudjuk megváltoztatni,
  62. de az agy
    - főleg a gyermekkori fejlődés során -
  63. képes változtatni a jel
    haladási sebességét.
  64. Az idegrostokat egy vastag anyag,
    az ún. mielinhüvely veszi körül.
  65. A mielin egy szigetelés.
  66. felgyorsítja az elektromos jeleket,
    ahogy az idegrostokon siklanak lefelé.
  67. Egyes neuronoknak száz mielinétege is van.
  68. Másoknak alig néhány.
  69. Azok az idegrostok,
    amelyeken vastagabb a mielinréteg,
  70. százszor vagy még annál is többször
    gyorsabban vezetik a jelet,
  71. mint a vékonyabb rétegekkel rendelkezők.
  72. Egyes tudósok szerint
    a mielinrétegek közti különbség
  73. lehet a kulcsa az átvezetési idő
    állandósításának az agyban,
  74. következésképpen a mentális
    szintézis képességünkhöz is.
  75. A mielinréteg nagyrészt
    gyerekkorban alakul ki,
  76. tehát egészen kis kortól
  77. a gazdag képzeletvilágunk sokat
    tehet az agyunk felépítéséért
  78. a mielinnel gondosan
    kialakított kapcsolatokkal,
  79. az élethosszig tartó kreatív
    szimfóniánk kialakításáért.