Életet ment a szteroid? – Anees Bahji
-
0:07 - 0:11A szteroidok hírhedtek
a sportban betöltött szerepük miatt. -
0:11 - 0:16De inhalálókban, mérges szömörce
és ekcéma okozta kiütés elleni krémekben -
0:16 - 0:18és gyulladáscsökkentő
injekciókban is előfordulnak. -
0:18 - 0:23A gyógyszerekben található szteroid
nem azonos az izomfejlesztő szteroiddal. -
0:23 - 0:27Másik szteroidon alapulnak:
-
0:27 - 0:32amelyet szervezetünk természetes úton
állít elő életben maradásunkhoz. -
0:32 - 0:35Kicsit átfogóbban szemlélve,
azért van sokféle szteroid, -
0:35 - 0:40mert az elnevezés ezen anyagok
molekulaszerkezetének közös vonásaira, -
0:40 - 0:43nem pedig a testre gyakorolt
hasonló hatásukra utal. -
0:43 - 0:46A szteroidok lehetnek természetesek
vagy szintetikusak. -
0:46 - 0:50Ami közös bennük, hogy mindegyikük alapja
-
0:50 - 0:55egy négygyűrűs szerkezet,
melyben 17 szénatom -
0:55 - 0:59három hatos és egy ötös gyűrű
mentén rendeződik el. -
0:59 - 1:04A molekula attól szteroid,
hogy van benne ilyen szerkezet, -
1:04 - 1:07bár többnyire ehhez oldalláncok -
további atomok - is kapcsolódnak, -
1:07 - 1:12melyek lényegesen befolyásolják
a molekula funkcióját. -
1:12 - 1:16A szteroid a koleszterin nevű
zsírszerű molekuláról kapta a nevét. -
1:16 - 1:20Szervezetünk koleszterinből
állítja elő a szteroidokat. -
1:20 - 1:23E zsíros koleszterinalapnak köszönhetően
-
1:23 - 1:28képes a szteroid a sejtfalon át
behatolni a sejtbe, -
1:28 - 1:31és a sejten belül közvetlenül hatni
a génkifejeződésre -
1:31 - 1:34és a fehérjeszintézisre.
-
1:34 - 1:37Különbözik a többi jelmolekulától,
-
1:37 - 1:39melyek nem képesek áthatolni a sejtfalon,
-
1:39 - 1:43ezért a sejten kívülről
kell hatást keltsenek, -
1:43 - 1:46sokkal bonyolultabb jelátvitellel.
-
1:46 - 1:51A szteroidok ezért gyorsabban hatnak,
mint más molekulák. -
1:51 - 1:55Térjünk vissza a gyulladáscsökkentőben
található szteroidokhoz: -
1:55 - 2:00ezeknek egy természetes szteroid,
a kortizol az alapjuk. -
2:00 - 2:03A kortizol a test elsődleges
stresszjelzője, -
2:03 - 2:06és sok szerepe van.
-
2:06 - 2:08Mikor stresszor hat ránk –
-
2:08 - 2:11bármi lehet: baráti vita,
egy medve megpillantása, -
2:11 - 2:14fertőzés vagy alacsony vércukorszint –,
-
2:14 - 2:20az agy válaszul jelet küld
a hipotalamuszból az agyalapi mirigynek. -
2:20 - 2:24Az agyalapi mirigy jelet
küld a mellékvesének. -
2:24 - 2:29A mellékvese kortizolt termel,
és folyamatosan bocsát ki valamennyit. -
2:29 - 2:33De mikor az agyalapi mirigytől
jelzés érkezik, -
2:33 - 2:35akkor nagyobb adag kortizolt szabadít fel.
-
2:35 - 2:38A jobb energiaellátás érdekében ez
a testet több glükóz termelésére ösztönzi, -
2:38 - 2:43csökkenti a pillanatnyilag nem létfunkciós
működést, pl. az emésztést, -
2:43 - 2:47és bekapcsolja az üss vagy fuss
válaszreakciót. -
2:47 - 2:51Rövid távon segít, de nemkívánatos
mellékhatásai lehetnek, -
2:51 - 2:55pl. alvászavar és nyomott hangulat,
ha túl sokáig szedjük. -
2:55 - 3:00A kortizol összetett módon hat
az immunrendszerre is: -
3:00 - 3:01a helyzettől függően
-
3:01 - 3:05erősíthet vagy gyengíthet
egyes immunfunkciókat. -
3:05 - 3:07A fertőzés elleni védekezésben
-
3:07 - 3:10az immunrendszer gyakran gyulladást okoz.
-
3:10 - 3:14A kortizol gátolja az immunrendszer
gyulladást okozó képességét. -
3:14 - 3:17Ez rövid távon ismét csak hasznos lehet.
-
3:17 - 3:20De a túlzott kortizoltermelés
ártalmas lehet, -
3:20 - 3:26mert csökkenti az immunrendszer csontvelő-
és nyirokcsomó-regeneráló képességét. -
3:26 - 3:29A tartósan túl magas szint megelőzésére
-
3:29 - 3:31a kortizol elnyomja
-
3:31 - 3:35a mellékveséket még több kortizol
kibocsájtására ösztönző ingert. -
3:35 - 3:40Az orvosi kortikoszteroidok a korizol
immunrendszerre gyakorolt hatását -
3:40 - 3:44az allergiás reakciók, kiütések
és asztma elleni küzdelemre irányítja. -
3:44 - 3:47Ezek mind gyulladást okoznak.
-
3:47 - 3:51Többféle szintetikus szteroid van,
melyek hatásmechanizmusa ugyanaz: -
3:51 - 3:53fokozzák a szervezet kortizoltermelését,
-
3:53 - 3:57erre válaszul a szervezet leállítja
-
3:57 - 3:59az immunrendszer gyulladást okozó
túlzott reakcióját. -
3:59 - 4:04A kortikoszteroidok belopakodnak
a sejtekbe, és kikapcsolják a riasztást. -
4:04 - 4:09Elfojtják a gyulladást okozó
génkifejeződéseket. -
4:09 - 4:14Az inhalálókészülékekben és krémekben
a szteroid csak az adott szervre hat: -
4:14 - 4:16a bőrre vagy a tüdőre.
-
4:16 - 4:21Intravénás vagy tablettás formában
krónikus autoimmun betegségek, -
4:21 - 4:26pl. lupusz vagy irritábilis bélszindróma
kezelésénél az egész testre hat. -
4:26 - 4:31E kórokban a test immunrendszere
a saját sejtjei ellen fordul, -
4:31 - 4:35az állandó asztmarohamhoz
vagy bőrkiütéshez hasonlóan. -
4:35 - 4:38Állandó kis adag szteroid
-
4:38 - 4:42leállítja az immunrendszer
felesleges reakcióját, -
4:42 - 4:45de a hosszú távú káros pszichológiai
-
4:45 - 4:47és fiziológiai hatásai miatt
-
4:47 - 4:51a nagyobb adagokat sürgősségi esetekre
és fellobbanásokra tartogatjuk. -
4:51 - 4:55Míg az asztmaroham, a szömörcemérgezés
és az irritábilis bélszindróma -
4:55 - 5:00teljesen más betegségnek látszanak,
van bennük valami közös: -
5:00 - 5:04a rájuk adott immunreakció
több kárt okoz, mint jót. -
5:04 - 5:07Bár a kortikoszteroidok nem izomnövelők,
-
5:07 - 5:11de a test kiváló védelmezői
lehetnek önmagával szemben.
- Title:
- Életet ment a szteroid? – Anees Bahji
- Speaker:
- Anees Bahji
- Description:
-
A teljes leckét lásd: https://ed.ted.com/lessons/can-steroids-save-your-life-anees-bahji
A szteroidok hírhedtek a sportban elért hatásuk miatt. De inhalálókban, mérges szömörce és ekcéma okozta kiütés elleni krémekben és gyulladáscsökkentő injekciókban is előfordulnak.. A gyógyszerekben található szteroid nem azonos az izomfejlesztő szteroidokkal. Más szteroidot tartalmaznak: amilyent szervezetünk is termel az életben maradásunkhoz. Anees Bahji kifejti a kortikoszteroidok tudományos hátterét.
Lecke: Anees Bahji, rendezte: Nick Hilditch.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TED-Ed
- Duration:
- 05:11
Péter Pallós commented on Hungarian subtitles for Can steroids save your life? | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for Can steroids save your life? | ||
Péter Pallós commented on Hungarian subtitles for Can steroids save your life? | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for Can steroids save your life? | ||
Péter Pallós commented on Hungarian subtitles for Can steroids save your life? | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for Can steroids save your life? | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for Can steroids save your life? | ||
Péter Pallós commented on Hungarian subtitles for Can steroids save your life? |
Péter Pallós
0:35 A változtatás félrefordítás: substances = anyag https://www.lexico.com/en/definition/substance,
a shared nem ’hasonló’, hanem ’közös’. https://www.lexico.com/en/definition/shared
0:40 a shared nem ’hasonló’, hanem itt: ’általános’
0:46 – 0:55 1) fölöslegesen túl lett bonyolítva a mondat, 2) a változtatás nem is igaz: nem lógnak a szénatomok a gyűrűk „mentén” (mi az, hogy mentén?). CH₃, CH₂OH vegyületek vannak
17 szénatom három hatos és egy ötös gyűrűt alkot.
https://courses.lumenlearning.com/introchem/chapter/steroids/.
0:59 Magyartalan mondat.
1:07 Preferenciális változtatás. A funktion hatás is, nem csak klisészerű szerep https://www.lexico.com/en/definition/function.
1:20 Az előző mondat tisztázta, hogy zsírmolekuláról van szó. Itt a base nem bázis, mint a lúgoknál.
1:28 Preferenciális változtatás.
1:34 Nem jelmolekula, hanem jelútmolekula https://hu.wikipedia.org/wiki/Jel%C3%BAt
1:39 Hibás vesszőhasználat.
1:55 Preferenciális változtatás.
3:01 Magyarra fordítunk vagy idegen szavakat magyar végződéssel látunk el?
Kérem vissza az enyémeket – a fordítóval egyetértésben.
Csaba Lóki
0:35 A változtatás félrefordítás: substances = anyag
a shared nem ’hasonló’, hanem ’közös’.
-- Itt arról van szó, hogy van egy bizonyos molekulaszerkezet, ami többféle anyagban is megtalálható. Ez az ún. "szteránváz". Azokat az anyagokat, amelyekben ez a szerkezet megvan, szteroidoknak nevezzük. Függetlenül attól, hogy mi a funkciójuk, szerepük, hatásuk stb. Olyasmi ez, mint a szerves savakban a karboxil-csoport. Őket ez teszi savvá. A szeroidokat pedig a szteránváz teszi szteroiddá.
És valóban: a "substance" == anyag. Nem is állítottam mást. Csak "a molekulaszerkezet anyaga" <> "az anyag molekulaszerkezete".
0:40 a shared nem ’hasonló’, hanem itt: ’általános’
-- Sajnos nem.
0:46 – 0:55 1) fölöslegesen túl lett bonyolítva a mondat, 2) a változtatás nem is igaz: nem lógnak a szénatomok a gyűrűk „mentén” (mi az, hogy mentén?). CH₃, CH₂OH vegyületek vannak
17 szénatom három hatos és egy ötös gyűrűt alkot.
-- "Lógnak" szó nem szerepel a szövegben. Hol találtad?
-- A CH2, CH2-OH NEM vegyület. A vegyület a szteroid. A felsoroltak legfeljebb atomcsoportok.
Ami a tartalmat illeti:
"de minden szteroid 17 szénatomból álló négygyűrűs szerkezetű:"
Nem erről van szó. A szteroidok TARTALMAZZÁK ezt a szerkezetet. És mellette még csomó egyebet is tartalmazhatnak. Ettől lesznek különbözők.
0:59 Magyartalan mondat.
-- Most már jó. Köszönöm.
1:20 Az előző mondat tisztázta, hogy zsírmolekuláról van szó. Itt a base nem bázis, mint a lúgoknál.
-- Nincs szó zsírmolekuláról. Arról van szó, hogy a szteroidok a "zsírjellegű" koleszterinből származnak, és zsíroldhatók. Ennek köszönhetően tudnak átjutni a - szintén zsírjellegű - sejtfalon. NEM zsírsejtek falán, hanem bármely sejt "zsírszerű anyagból álló" falán.
Lúgokról szó sem volt, de az "alap"-ot visszaírtam.
1:34 Nem jelmolekula, hanem jelútmolekula https://hu.wikipedia.org/wiki/Jel%C3%BAt
-- Nehéz rábírni a Google-t, hogy egy keresőszóra ezt mondja: "Nem találhatók eredmények a következőhöz: jelútmolekula"
-- Idézet a fenti cikkből: "A jelút több biokémiai folyamatból áll. A jeladó JELmolekulával üzen, ...". Köszönöm a pontosítást!
3:01 Magyarra fordítunk vagy idegen szavakat magyar végződéssel látunk el?
-- Ööö.. ??
Péter, a kémia is olyan terület, amiben nem vagy járatos. Ez nem baj, vannak ilyenek az emberek életében (az enyémben rengeteg ilyen van, de a kémia pont nem tartozik ezek közé). Nem kell mindenhez érteni, fogadd el nyugodtan mások véleményét.
Péter Pallós
0:35 Nem ez volt a kérdés. Félrefordítottál (a #6-ból kihagytad az „anyag”-ot), most próbálod kidumálni magad.
„ezek anyagok”???
0:40 A „sajnos nem” igazán meggyőző érv.
0:46 – 0:55 Lógnak: a „mentén” azt jelenti (https://ertelmezo.oszk.hu/kereses.php?kereses=ment%C3%A9n II/2.
Vegyület: nem ez volt a kérdés. A lényeg továbbra is az, hogy a 17 szénatom a három hatos és egy ötös gyűrűBEN van, nem pedig „mentén”.
Amiben benne van, az valóban tartalmazza. Nagy felismerés!
1:20 Jól tetted, hogy visszaírtad.
1:34 Elég beírni a hibás helyesírású „jelút molekula” szókapcsolatot: tucatnyi találat.
A lényeg, hogy a signalling pathway vagy cell signaling az jelút, a signaling molecule az jelútmolekula. Pl. http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/ballapeter.d.pdf
De elfogadható a jelzőmolekula is (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch04s05.html)
Járatos: „Olyan személy, aki gyakran járt, megfordult vhol, s így az ottani körülményeket, viszonyokat jól ismeri.”
Jártas: „Vmit alaposan, jól ismerő, vmiben gyakorlott, tapasztalt, ügyes személy; tájékozott, hozzáértő.”
Ha valamely kérdésben nem vagyok jártas, szakértőket szoktam megkérdezni, vagy szakirodalomból tájékozódom. Ha a „mások” szakemberek, az ő véleményükre adok.
Csaba Lóki
1:34 Elég beírni a hibás helyesírású „jelút molekula” szókapcsolatot: tucatnyi találat.
A lényeg, hogy a signalling pathway vagy cell signaling az jelút, a signaling molecule az jelútmolekula. Pl. http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/ballapeter.d.pdf
Péter, ez kamu. :) Nincs ilyen szókapcsolat. Se hibás, se hibátlan helyesítással. És a legviccesebb: A hivatkozott doktori értekezésben sem!
Hogy a "jelút" és a "molekula" közösen is előfordulnak szócikkekben, az nem meglepő, hiszen a cell signalling folyamathoz mindeketten kapcsolódnak. Kettőjük szókapcsolata viszont - úgy tűnik - nem létezik. :(
Nagyon szívesen!
Péter Pallós
Nehéz dolog a tudományos szövegek értelmezése, de nélkülözhetetlen. A járatosoknak nem sikerül. De az i.m. 1.7.3 fejezete tisztázza a kérdést.
Péter Pallós
L. még: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Szeberenyi_Molekularis_sejtbiologia/ch49.html#id542379 Fehérje-módosulások fejezet
Csaba Lóki
Ez jó. De még jobb a Jelamplifikáció fejezet! Mire fogjuk használni? Még a jelútról beszélgetünk, vagy már nem?
Csaba Lóki
Ez jó. De még jobb a Jelamplifikáció fejezet! Mire fogjuk használni? Még a jelútról beszélgetünk, vagy már nem?
Péter Pallós
1:34 Több mint egy hete a jelútmolekuláról van szó. A jelút (cell signaling) nem volt kérdéses.
Egyébként arról (mellé)beszélgetsz magaddal, amiről akarsz.
Csaba Lóki
Péter, valami nagyon nem megy át.
De sebaj, még egyszer megpróbálom:) Végtelenül egyszerű:
Olyan kifejezés, hogy "jelútmolekula" v. "jelút molekula" a szakirodalomban NEM létezik. Nem tudtál egyetlen olyan hivatkozást sem küldeni, amiben szerepelne.
Ez a Te "kreálmányod", ezért a közérthetőség érdekében a szövegben nincs helye (és a Fordító nagyon helyesen nem is tette bele).
Péter Pallós
Igen, Csaba, nagyon nem megy (át) neked.
Hirtelen nagy barátja lettél a Wikinek, mert egy kifejezésben az általad kedvelt szó előfordul.
Idézem néhány korábbi határozott lesújtó minősítésedet a Wikiről: „Miért pont a Wikipédiát tekintjük hiteles forrásnak?”, „Kérlek, ne küldj wikipédia-, vagy más hivatkozásokat”, „…továbbra sem fogok átengedni …véletlenszerű wikipédia-cikkekkel "alátámasztott" érthetetlen magyarításokat”, „Köszi, nem kérek wikipédia-cikket!”.
Hirtelen ez az orákulum, amelyre kétségbevonhatatlanul hivatkoznod lehet? A korábbi fölfogásodhoz képest ez számottevő változás, bár ezt beárnyékolja, hogy érdeked most épp ezt kívánja.
A „kreálmány” a fordításhoz, szerkesztéshez kellő kreativitás terméke. A fordítás és szerkesztés nem mechanikus, hanem alkotó folyamat.
Több forrást idéztem, amelyekből tartalmilag a jelútmolekula kikövetkeztethető.
I. m. „makromolekuláris jelátviteli komplex”. A sor bővíthető: https://www.khanacademy.org/science/biology/cell-signaling/mechanisms-of-cell-signaling/a/introduction-to-cell-signaling; https://en.wikipedia.org/wiki/Ligand_(biochemistry), https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK9924/ stb.
Mást nem tehetek érted.
Csaba Lóki
Valami nagy bajt érzek. A wikire vonatkozó mondatot nem értem. Ha átnézed ezeket a megjegyzéseket, láthatod, hogy az ÖSSZES hivatkozás (kivétel nélkül!) Tőled származik. Én egyetlen hivatkozást sem küldtem és nem is idéztem. Ahol a wiki előfordul a válaszomban, az csak a Te hivatkozásaid hiányosságainak az emlytése. Miről beszélsz? De komolyan. Ha valaki a téma ismerete nélkül csak átolvassa az alábbi párbeszédet, láthatja ezt. Tényleg úgy emlékszel (azt látod), hogy én hoztam a wikis hivatkozásokat???
Most pár szót erről:
"amelyekből tartalmilag a jelútmolekula kikövetkeztethető",
Összefoglalom a technikádat:
1. Arról folyik a vita, hogy a "jelútmolekula" létező magyar kifejezés-e. Erről és semmi másról. Te azt próbálod bizonyítani, hogy létezik. Én minden egyes bizonyítási kísérleteddel Te magad cáfolod ezt az állítást, hiszen egyetlen olyat sem tudsz felmutatni, amiben szerepelne. Ez nem érte el a célt.
2. Mivel ez nem jön össze, angol nyelvű cikkeket veszel elő, amik az előadás tartalmához kapcsolódnak, azt magyarázzák más szempontból, részletesen stb. Jelen esetben a téma, amit választottál, a "cell signalling". Soha nem vitattam, hogy a cell signalling létezik, és hogy úgy működik, ahogy. A tisztán fordítási kérdéstbe belekevered a szakmai részt, ezzel próbálva összezavarni a másik felt. Nem vagyok biológus, nem értek hozzá. De nem is ez a beszélgetés tárgya, és az idegen nyelvű cikkek nem is tudnak segíteni egy akármilyen kifejezés MAGYAR megfelelőjének megtalálásában. Tehát ez sem jött be.
3. Most jön a következő kísérlet: ha már nincs ilyen kifejezés, és a tartalomra való hivatkozással sem sikerült zavart kelteni, akkor következnek a "fordítói szabadság" és a "nem szó szerint fordítunk" kártyák. Sajnos itt egy szaknyelvi kifejezés ("signal molecule") magyar megfelelőjét keressük, ami minden próbálkozásod ellenére, az eddig fellelt források alapján valószínűleg nem a "jelútmolekula". Ami legközelebb áll hozzá, az az Általad elsőként hivatkozott wiki szerint: " A jeladó JELmolekulával üzen,...". Tehát ez az opció sem működik.
Ebben a szakmai szövegben nincs helye az ilyen fordítói kreativitásnak. Ezt hagyjuk meg a szakterületet művelő tudósoknak, mérnököknek stb., akik szakmai hozzáértéssel alakítják ki területük magyar szókincsét (esetenként megőrizve az eredeti, "idegen" kifejezéseket, ha úgy adódik - ld. "projekt", "probléma" és társai).
Ne dimenzionáljuk túl ezt a dolgot! Egyetlen kifejezésről van szó, aminek - a fellelt források szerint - legjobb magyar megfelelője a "jelmolekula", ami további kreatív magyarításra nem szorul. Az pedig, hogy az angol szamirodalomban hogy van leírva az élő szervezetek jelátviteli rendszerének működése, az teljesen közömbös a magyar fordítás szempontjából.
Hidd el: nem probléma, ha nem értesz mindenhez, és az sem, ha hibázol. Csak ezt el kell tudni fogadni. Hibás, magyartalan szövegek nem fognak megjelenni. Bárki legyen is a szerzőjük.
Péter Pallós
Örülök, hogy érzed a nagy bajt. Ez annak a jele, hogy kialakult a betegségtudatod. A következő lépés, hogy szakorvoshoz fordulj, mint ahogy már többször ajánlottam.
A wikire vonatkozó mondataid természetesen mind tőled származnak. Krónikus hazudozásod cáfolata:
„Miért pont a Wikipédiát…” Forrás: Tagore, Einstein ad 7:40
„Kérlek, ne küldj…” Forrás: Jobb egészségügyünk kedvéért…
„…véletlenszerű wikipédia-cikkekkel” Forrás: Fake news is about to get much worse
„Köszi, nem kérek…” Forrás: Egy űrhajós elmélete a dinoszauruszok repüléséről
De közben megvilágosodtál. A többit az orvosodra bízom.