Return to Video

Maximizing Profit under Monopoly

  • 0:02 - 0:05
    ♪ [zene] ♪
  • 0:09 - 0:12
    [Alex] "Monopoly". Nem csak társasjáték.
  • 0:12 - 0:14
    Ebben a videóban arról lesz szó,
  • 0:14 - 0:18
    hogyan használják a cégek a piaci erejét
    a nyereség-maximalizálás érdekében.
  • 0:18 - 0:21
    Egy vitatott példával kezdünk.
  • 0:25 - 0:27
    Ez itt az AIDS vírus.
  • 0:27 - 0:30
    Világszerte több mint 36 millió
    ember halálát okozta.
  • 0:30 - 0:32
    Az Egyesült Államokban azonban
  • 0:32 - 0:35
    az AIDS már nem halálos ítélet,
    mint korábban volt.
  • 0:35 - 0:37
    Az 1990-es évek közepétől
  • 0:37 - 0:40
    az AIDS halálozási rátája
    drámaian lecsökkent
  • 0:40 - 0:43
    az olyan gyógyszerek bevezetésének
    köszönhetően, mint a Combivir.
  • 0:43 - 0:46
    Ezek az új gyógyszerek hatásosak,
    de drágák
  • 0:46 - 0:47
    de nem azért drágák,
  • 0:47 - 0:51
    mert nagyon sokba kerül őket előállítani.
  • 0:51 - 0:54
    A tablettánkénti előállítási áruk
    igazából kifejezetten alacsony.
  • 0:54 - 0:57
    Hanem ezek a gyógyszerek azért drágák,
  • 0:57 - 1:01
    amiért e fejezetnek is témáját adják:
    a monopólium miatt.
  • 1:02 - 1:05
    A GlaxoSmithKline,
    vagy GSK tulajdonában van
  • 1:05 - 1:07
    a Combivir szabadalma,
  • 1:07 - 1:10
    ami azt jelenti, hogy jogában áll
    kizárni a versenytársakat.
  • 1:10 - 1:14
    Törvényesen csak a GSK
    adhatja el a Combivirt.
  • 1:14 - 1:17
    A szabadalom
    monopóliumhoz juttatja a GSK-t,
  • 1:17 - 1:21
    vagy általánosabban úgy mondjuk,
    hogy piaci erőt ad neki.
  • 1:21 - 1:25
    A piaci erő az az erő,
    amivel a határköltség fölé emelhető az ár
  • 1:25 - 1:29
    anélkül, hogy félni kéne
    mások piacra lépésétől.
  • 1:29 - 1:32
    Honnan tudjuk, hogy az ár
    a határköltség felett van?
  • 1:32 - 1:34
    Itt egy egyszerű teszt:
  • 1:34 - 1:36
    az Egyesült Államokban
  • 1:36 - 1:39
    a Combivir nagyjából 12-13 $-ba
    kerül tablettánként.
  • 1:39 - 1:44
    India azonban nem ismeri el
    a Combivir szabadalmi jogát.
  • 1:44 - 1:47
    Így Indiában több gyártója is
    van a Combivirnek,
  • 1:47 - 1:50
    akik versenypiacon értékesítenek.
  • 1:50 - 1:52
    Tudjuk, hogy a versenypiacon az ár
  • 1:52 - 1:54
    a határköltségig csökken,
  • 1:54 - 1:59
    így Indiában a Combivir ára
    50 cent tablettánként.
  • 1:59 - 2:02
    Tehát az Egyesült Államokban
  • 2:02 - 2:04
    a Combivir ára
  • 2:04 - 2:08
    kb. 25-szöröse a határköltségnek.
  • 2:09 - 2:12
    Essen pár szó arról,
    miből ered a piaci erő.
  • 2:12 - 2:15
    Az alapgondolat az, hogy egy cég
    akkor rendelkezik piaci erővel,
  • 2:15 - 2:17
    ha egyedi terméket árul
  • 2:17 - 2:20
    és akadályozott a piacra lépés.
  • 2:20 - 2:24
    Bizonyos erők megakadályozzák
    a versenytársak piacra lépését.
  • 2:24 - 2:26
    Ilyen akadály pl. a szabadalom,
  • 2:26 - 2:27
    amit már említettünk.
  • 2:27 - 2:31
    Más állami szabályozások is
    jelenthetnek akadályt,
  • 2:31 - 2:33
    pl. a kizárólagos licencek.
  • 2:33 - 2:35
    A méretgazdaságosság azt jelenti,
  • 2:35 - 2:37
    hogy egyetlen nagy cég
  • 2:37 - 2:39
    alacsonyabb költséggel értékesíthet,
  • 2:39 - 2:44
    mint sok kis cég valamelyike,
    megnehezítve a piaci verseny kialakulását
  • 2:44 - 2:47
    még szabad belépés esetén is.
  • 2:47 - 2:50
    Exkluzív hozzáférés
    egy jelentős nyersanyaghoz.
  • 2:50 - 2:52
    Gyémánt például
  • 2:52 - 2:54
    csak nagyon kevés helyen
    lelhető fel a világban.
  • 2:54 - 2:57
    Ha több gyémántbánya felett rendelkezünk,
  • 2:57 - 2:59
    monopolizálhatjuk a gyémántpiacot,
  • 2:59 - 3:03
    azaz piaci erővel rendelkezünk majd
    a gyémántpiacon.
  • 3:03 - 3:05
    A technológiai innovációk
  • 3:05 - 3:08
    átmeneti piaci erőfölényt nyújthatnak
    egy cégnek.
  • 3:08 - 3:10
    Egy cég, mely olyan tudással
    vagy képességgel rendelkezik,
  • 3:10 - 3:14
    amivel más cégek még nem,
    piaci erőfölényre tesz szert.
  • 3:14 - 3:16
    Később lesz még szó erről.
  • 3:16 - 3:18
    Most arra szeretnénk fókuszálni,
  • 3:18 - 3:21
    hogy milyen egy piaci erővel
    rendelkező cég
  • 3:21 - 3:23
    árképzése.
  • 3:23 - 3:26
    Mi a profit-maximalizáló ár?
  • 3:28 - 3:31
    Hogyan maximalizálja a nyereséget
    egy monopolista?
  • 3:31 - 3:34
    Olyan kimeneti szinten termel,
  • 3:34 - 3:36
    ahol a határbevétel egyenlő
    a határköltséggel.
  • 3:36 - 3:37
    Nagyszerű!
  • 3:37 - 3:39
    Ez ugyanaz a szabály,
    mint a versengő cégeknél:
  • 3:39 - 3:41
    olyan kimeneti szintet kell választani,
  • 3:41 - 3:44
    ahol a határköltség egyenlő
    a határbevétellel.
  • 3:44 - 3:45
    Az egyetlen különbség,
  • 3:45 - 3:47
    hogy a versengő cégeknél
    a határbevétel ugyanaz,
  • 3:47 - 3:52
    mint az ár, de ez nem igaz
    monopólium esetében.
  • 3:52 - 3:56
    A monopolista nem egy kis szeletét
    birtokolja a piacnak.
  • 3:56 - 3:59
    Mivel egyedi terméket árul,
  • 3:59 - 4:01
    a monopolistára jut
  • 4:01 - 4:03
    a csökkenő keresleti görbe egésze.
  • 4:03 - 4:06
    Így a határbevétel alacsonyabb lesz,
  • 4:06 - 4:08
    mint az ár.
  • 4:08 - 4:12
    Nézzük, hogy számítjuk a határköltséget
    egy monopolista esetében.
  • 4:13 - 4:15
    Kezdjük a keresleti görbével,
    és tételezzük fel,
  • 4:15 - 4:17
    hogy kezdetben két egységet árulunk.
  • 4:17 - 4:21
    Eladhatjuk ezt a két egységet
    egyenként 16 $-ért.
  • 4:21 - 4:26
    Ekkor a teljes bevétel 16 $ x 2 = $32.
  • 4:26 - 4:29
    Tudjuk, hogy a határbevétel
  • 4:29 - 4:33
    a teljes bevételben bekövetkező változás
    újabb egység eladása esetén.
  • 4:33 - 4:36
    Adjunk el egy újabb egységet,
  • 4:36 - 4:37
    azaz összesen három egységet.
  • 4:37 - 4:40
    Három egységet 14 $-ért.
  • 4:40 - 4:46
    14 $ a maximális egységár,
    amit három egység eladásakor kaphatunk.
  • 4:46 - 4:49
    Ha az eladott mennyiség három,
  • 4:49 - 4:52
    a teljes bevétel 14 x 3 = 42 $.
  • 4:52 - 4:55
    Ez azt jelenti, hogy a határbevétel,
  • 4:55 - 4:59
    az újabb egység eladásával
    keletkező bevételváltozás
  • 4:59 - 5:00
    10 $.
  • 5:00 - 5:03
    Ugyanerre a következtetésre juthatunk
  • 5:03 - 5:06
    egy másik szemléletes módszerrel.
  • 5:06 - 5:09
    A határbevétel két részre bontható.
  • 5:09 - 5:14
    Az első az újabb egység eladásából
    származó pluszbevétel.
  • 5:14 - 5:15
    Ez a terület itt.
  • 5:15 - 5:19
    Eladhatunk egy további egységet,
    a harmadikat 14 $-ért.
  • 5:19 - 5:21
    Ez a bevétel nyereség.
  • 5:21 - 5:22
    De annak érdekében,
  • 5:22 - 5:25
    hogy még egy egységet el tudjunk adni,
  • 5:25 - 5:29
    le kellett vinnünk
    az előzőleg eladott két egység árát,
  • 5:29 - 5:32
    így bevétel-kiesés is keletkezik.
  • 5:32 - 5:37
    16 $-t kaptunk egységenként,
    amikor csak két egységet adtunk el.
  • 5:37 - 5:42
    Amikor három egységet adunk el,
    csökkentenünk kellett az árat 14 $-ra,
  • 5:42 - 5:46
    így egységenként 2 $-t veszítünk
    a korábbi egységeken,
  • 5:46 - 5:48
    így a teljes veszteségünk 4 $.
  • 5:48 - 5:53
    Tehát a határbevétel csak
    a 14 $-os bevételnyereség,
  • 5:53 - 5:58
    mínusz a 4 $-os bevétel-veszteség,
    azaz 10 $, pont mint korábban.
  • 5:58 - 6:01
    Vegyük észre azt is,
    hogy a bevételnyereség
  • 6:01 - 6:04
    csak a harmadik egység ára,
  • 6:04 - 6:09
    a bevételnyereség
    mínusz a bevételveszteség,
  • 6:09 - 6:12
    rögtön látjuk, hogy egy monopolista
  • 6:12 - 6:16
    határbevétele kevesebb kell,
    hogy legyen, mint az ár.
  • 6:16 - 6:19
    Mit is vizsgálunk?
  • 6:19 - 6:22
    A profit-maximalizáló árat
    szeretnénk megtalálni,
  • 6:22 - 6:24
    amely az a kimeneti szint,
  • 6:24 - 6:26
    ahol a határbevétel
    egyenlő a határköltséggel.
  • 6:26 - 6:29
    Végig kell-e menni ezen
    a fárasztó folyamaton,
  • 6:29 - 6:33
    hogy megtudjuk
    az egyes egységek határbevételét?
  • 6:33 - 6:34
    Nem.
  • 6:34 - 6:36
    Van egy rövidítő út,
  • 6:36 - 6:38
    ezt nézzük meg most.
  • 6:39 - 6:41
    Itt a rövidítő út
    a határbevétel kiszámítására,
  • 6:41 - 6:45
    ami működni fog bármely
    lineáris keresleti görbénél,
  • 6:45 - 6:47
    és mivel csak ilyenekkel foglalkozunk
    az előadásainkon,
  • 6:47 - 6:49
    nekünk pont meg is felel.
  • 6:49 - 6:51
    Vegyünk egy lineáris keresleti görbét,
  • 6:51 - 6:55
    ekkor a határköltség-görbe ugyanott indul
  • 6:55 - 6:56
    a függőleges tengelyen,
  • 6:56 - 6:57
    mint a keresleti görbe,
  • 6:57 - 7:00
    csak kétszer akkora a meredeksége.
  • 7:00 - 7:02
    Ha a keresleti görbe
    inverzét kellene felírni,
  • 7:02 - 7:06
    mivel P = A - B x Q,
  • 7:06 - 7:12
    akkor a határbevétel görbe
    egyenlő A - 2B x Q.
  • 7:12 - 7:14
    Ennyi, egész egyszerű.
  • 7:14 - 7:16
    Nézzünk még néhány további példát.
  • 7:17 - 7:20
    Használjuk a rövidítő utat erre
    a két különböző keresleti görbére.
  • 7:20 - 7:22
    Az első esetben, a határbevétel görbe
  • 7:22 - 7:25
    ugyanabból a pontból indul
    a függőleges tengelyen.
  • 7:25 - 7:27
    A meredeksége kétszer akkora.
  • 7:27 - 7:29
    Vegyük észre, hogy ez azt jelenti,
  • 7:29 - 7:33
    hogy ha a keresleti görbe
    500-nál metszi a vízszintes tengelyt,
  • 7:33 - 7:38
    a határbevételi görbe 250-nél kell,
    hogy messe a vízszintes tengelyt.
  • 7:38 - 7:41
    Általánosabban, mivel kétszer akkora
    a meredeksége,
  • 7:41 - 7:45
    a határbevételi görbe
    megfelezi a távolságot
  • 7:45 - 7:49
    a függőleges tengely
    és a keresleti görbe között.
  • 7:49 - 7:51
    A határbevételi görbe
  • 7:51 - 7:53
    függőleges tengelytől mért a távolsága
  • 7:53 - 7:57
    a keresleti görbétől való
    teljes távolság fele,
  • 7:57 - 8:01
    a határbevételi görbe teljes hosszában.
  • 8:01 - 8:03
    Mi a helyzet a második
    keresleti görbénkkel?
  • 8:03 - 8:07
    Láthatjuk, hogy ez 200-nál metszi
    a vízszintes tengelyt,
  • 8:07 - 8:09
    ezért a határbevételi görbének
  • 8:09 - 8:12
    100-nál kell metszenie
    a vízszintes tengelyt.
  • 8:12 - 8:13
    Ennyire egyszerű,
  • 8:13 - 8:16
    és bármely lineáris keresleti görbe
    esetén működik,
  • 8:16 - 8:17
    azaz minden, ezen a kurzuson felmerülő
  • 8:17 - 8:19
    keresleti görbe esetén.
  • 8:21 - 8:23
    Most már készen állunk a végkifejletre:
  • 8:23 - 8:26
    hogyan használja egy cég piaci erejét,
    a profit maximalizálására?
  • 8:26 - 8:30
    Itt van a keresleti görbénk
    és a kétszeres meredekségű
  • 8:30 - 8:31
    határbevételi görbénk.
  • 8:31 - 8:33
    Tegyük hozzá a határköltség görbéjét.
  • 8:33 - 8:36
    50 cent per tabletta költségnél lineáris.
  • 8:36 - 8:38
    Hogyan maximalizálja a cég a profitot?
  • 8:38 - 8:40
    Minden egyes egységnél összehasonlítja
  • 8:40 - 8:43
    az újabb eladott egység utáni bevételt
  • 8:43 - 8:46
    az egység eladásával járó költséggel.
  • 8:46 - 8:50
    Ha a határbevétel nagyobb,
    mint a határköltség,
  • 8:50 - 8:52
    akkor azt nyereségesen lehet eladni,
  • 8:52 - 8:55
    tehát a cég tovább termel,
  • 8:55 - 8:58
    míg a határbevétel nagyobb,
    mint a határköltség.
  • 8:58 - 9:01
    Vagyis addig termel, amíg
    a határbevétel
  • 9:01 - 9:03
    egyenlő a határköltséggel.
  • 9:03 - 9:08
    Ez a pont mutatja a profit-maximalizáló
    kimeneti mennyiséget,
  • 9:08 - 9:11
    ami ebben az esetben 80 millió tabletta.
  • 9:11 - 9:15
    Mi a maximális ár tablettánként,
  • 9:15 - 9:18
    amennyiért ezt a 80 millió tablettát
    el tudjuk adni?
  • 9:18 - 9:20
    Ezt hol találjuk?
  • 9:20 - 9:23
    Nézzük a keresleti görbét.
  • 9:23 - 9:25
    Láttuk, hogy a keresleti görbe megadja,
  • 9:25 - 9:28
    mennyi a maximális fizetési hajlandóság.
  • 9:28 - 9:32
    A maximális fizetési hajlandóság
    egy tablettáért 12,50 $.
  • 9:32 - 9:34
    80 millió egység,
  • 9:34 - 9:36
    ez a profit-maximalizáló mennyiség,
  • 9:36 - 9:41
    12,50 $,
    ez a profit-maximalizáló egységár.
  • 9:41 - 9:42
    Még egy görbe:
  • 9:42 - 9:45
    idézzük fel az átlagköltség görbét.
  • 9:45 - 9:47
    Ha ezt a görbét is berajzoljuk,
  • 9:47 - 9:49
    a profitot is bemutathatjuk a grafikonon,
  • 9:49 - 9:52
    ahogy versengő cég esetében is tettük.
  • 9:52 - 9:57
    A profit az ár mínusz az átlagköltség,
  • 9:57 - 10:00
    ebben az esetben ez 10 $ tablettánként,
  • 10:00 - 10:03
    szorozva a mennyiséggel,
    ami 80 millió egység,
  • 10:03 - 10:07
    vagyis a profit ez a kék terület itt.
  • 10:07 - 10:09
    Most már minden itt van.
  • 10:09 - 10:11
    Bármilyen monopólium témájú kérdés esetén
  • 10:11 - 10:14
    van egy keresleti görbénk,
    megrajzoljuk a határbevételi görbét
  • 10:14 - 10:17
    és a határköltség görbét, ha az nem adott.
  • 10:17 - 10:21
    Ezután megkeressük a profit-maximalizáló
    termelési mennyiséget,
  • 10:21 - 10:24
    ami ott van, ahol a határbevétel
    egyenlő a határköltséggel.
  • 10:24 - 10:28
    Felmegyünk a keresleti görbéig,
    hogy megkapjuk a profit-maximalizáló árat.
  • 10:28 - 10:30
    Az ár és átlagköltség közötti különbség
  • 10:30 - 10:33
    megadja az egységre eső profitot,
  • 10:33 - 10:37
    ez szorozva az összes egység számával
    megadja a teljes profitot.
  • 10:37 - 10:40
    Ez volt a mai feladatunk.
  • 10:40 - 10:42
    Legközelebb azt vizsgáljuk meg,
  • 10:42 - 10:46
    hogyan változik az ár
    és a határköltség közötti különbség,
  • 10:46 - 10:48
    azaz a haszonkulcs.
  • 10:48 - 10:50
    Megmutatjuk, hogy a haszonkulcs
  • 10:50 - 10:52
    a kereslet rugalmasságának
    függvényében változik.
  • 10:52 - 10:55
    Említettük, hogy a kereslet
    rugalmasságáról még lesz szó.
  • 10:55 - 10:58
    A következő leckében ismét
    alkalmazni fogjuk.
  • 10:59 - 11:01
    [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
  • 11:01 - 11:03
    kattintson a kérdésekre.
  • 11:03 - 11:06
    Ha pedig készen áll a folytatásra,
    kattintson a következő videóra.
  • 11:07 - 11:11
    ♪ [zene] ♪
Title:
Maximizing Profit under Monopoly
Description:

AIDS has killed more than 36 million people worldwide. There are drugs available to treat AIDS, but the price of one pill is incredibly high in the U.S. — coming in at 25 times higher than its cost. Why is that? In this video, we show how patent rights have created a monopoly in the U.S. market for AIDS medication, causing pills to be very expensive. In other countries, however, such as India, which does not recognize patents on AIDS medication, prices remain low. Using this example, we go over how monopolies use market power to increase prices.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/monopoly-profit-maximization-price-aids-medication#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/monopoly-markup-elasticity
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
11:11

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.